Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-08 / 81. szám
12 KAMUT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Önkéntes szövetkezésekkel mezőgazdaság Ami a helybélieken múlt, azt megtették... Néhány évtizeddel ezelőtt — a település kiváló termőföldjeire utalva — a megye agrárszakemberei körében tréfásan az a szóbeszéd járta a faluról, hogy ha nem felejtenek el vetni, akkor is aratnak.- Kamut területén, a kollektivizálás előtt nem volt klasszikus nagybirtok, főleg kis- és középbirtokosok termeltek. A jellemző az volt, hogy a békési, a mezőberényi, a csabai gazdák városi házában lakott az idősebb generáció, a gazdálkodást a középgeneráció, s a fiatalok folytatták a tanyákon. A birtokok a XX. század első felében részben elaprózódtak, szinte összefüggő tanyasorok alakultak ki. Az államosítás és a többszöri kollektivizálási roham, majd a téeszek egyesítése után alakult ki a faluban működő Béke Mezőgazdasági Tsz és a Hidasháti Állami Gazdaság Bakucz-tanyai kerülete - mondta földesi István agrármérnök, aki egyben a Növénytermesztő Szövetkezet elnöke és az Öntözéses Kft. ügyvezetője. A téesz szervezésekor, majd a tanyák felszámolásakor sokan elköltöztek a faluból. Ki a politika miatt, ki a jobb megélhetés reményében tette ezt. A rendszerváltásig, mint sok más településen, itt is a „szocialista nagyüzem”, főleg a téesz adta a alább egy tagja ne dolgozott volna a téeszben. A hetvenes évek második felétől - az alacsony munkahelyi fizetések mellett - a háztáji sertéstartás, a háztáji földeken való zöldség- és vetőmagtermelés tisztes jövedelmet hozott a lakosságnak. A nyolcvanas években épült öntözőtelepek javították a termelés biztonságát, meghozták a lehetőségét az intenzív konzerv- és hűtőipari zöldségtermesztésnek is. Ezzel együtt a téesz főleg a termelő munkahelyek hiánya miatt egyre kevésbé tudta eltartani a falu lakosságát.- A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulást sajnos újra vastagon átitatta a politika. A falut megosztó kiválási, kárpótlási folyamatok teljesen új .gazdasági helyzetet teremtettek. A kárpótláskor a régi birtokszerkezet következményeként a szántóterületek fele más falvak, városok lakóinak került a tulajdonába. A kiválás mellett döntő tagok hiányos felszereléssel, bátran kezdtek megint az önálló gazdálkodáshoz. Jellegzetesen kialakult a kollektivizálás előttihez hasonló kisbir- tok, ami csak lassan koncentrálódik a földek adásvétele és a bérletek következtében - magyarázta Földesi István. A birtokszerkezet változása mellett lassan másfél évtizede tart a mezőgazdasági termékek piacainak beszűkülése, a jövedelmezőség romlása. Az átalakuláson átesett közös gazdaságnak saját területe nem maradt, a bérelt szántója lecsökkent. A jelentős, új gazdáknak végzett szolgáltatás és integrációs termelés ellenére az eltartóképesség tovább romlott a nyolcvanas évek végéhez képest. Bár menet közben egy százszázalékosan birtokába kerülő üres sertéstelepet 1996- 98-ban sikeresen újraindítottak, több vezetőcsere után a gazdasági helyzet romlása következtében a tagság egy 2001- es közgyűlési szavazáson a szövetkezet felszámolása mellett döntött. A termeléssel nem foglalkozó nyugdíjasokat és a jobbára más településen élő, kívülálló üzletrész-tulajdonosokat az állami kifizetésen keresztül jórészben kártalanították.- A felszámolással viszont újabb munkahelyek szűntek meg. A sertéstelepet és a hizlaldát állattenyésztő vállalkozók vásárolták meg a felszámolóbiztostól, s ma is üzemeltetik. Eladták napjainkig az összes gépet, majort is. Az új gazdasági szerveződések már eleve kevesebb dolgozót alkalmaznak, mint amennyinek a felszámoló felmondott — mondta az agrár- szakember. Kétszázötven gazdálkodóért Kamuion és környékén a növénytermesztéssel foglalkozó őstermelők és vállalkozók több alkalommal is összefogtak az elmúlt években, hogy a megélhetésük, gazdálkodásuk körülményeit javítsák. 2000-ben hetvenötén már megalakították a Növénytermesztő Szövetkezetei azzal a céllal, hogy közösen keressenek piacot termékeiknek, s közösen olcsóbban szerezzék be az alapanyagokat. A téesz felszámolása arra késztette őket, hogy társaságok alapításán keresztül összefogva, részenként megvásárolják a felszámolótól a termelés legfontosabb eszközeit. így lett a három lineárberendezés egy nyolcvan lineár alatti földdel rendelkező tagé (Öntözési Kft.), a szárító és tároló a harminckét tagú Gyúrpusztai Mezőgazdasági Szolgáltató Kft.-é. A növényvédelmi, betakarító és speciális célgépeket a tizenhat termelő által alakított Bereczki és Társai Kft. vásárolta meg. Igaz, hogy ezek a cégek lényegesen kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, de a családtagokon keresztül mintegy kétszázötven őstermelő és vállalkozó gazdálkodását integrálják, teszik biztonságosabbá és eredményesebbé. Réka a minisztertől kapott levelet Díszes meghívót kézbesített a postás hídvégi Réka, a kamuti általános iskola hatodikos tanulójának: a környezetvédelmi miniszter a víz világnapja alkalmából rendezett ünnepségére invitálta a kislányt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum március 22-ei központi ünnepségén, a Magyar Természettudományi Múzeum kupolatermében a miniszter, dr. Persányi Miklós köszöntötte a résztvevőket, és adta át a meseíró, a rajz- és az internetes vetélkedő legjobbjai-' nak az elismeréseket, így Hídvégi Rékának is, aki mese- író-pályázat kategóriában részesült elismerésben.- Házi feladat volt, hogy írjunk mesét a természetvédelemről. Irodalomtanárunk, Balogh Lászlóné a legjobbakat elküldte a pályázatra. Az íráshoz nincs kedvem, inkább rajzolni és olvasni szeretek - mondja Réka. A díjról, s önmagáról még a következőket árulta el a kislány:- A mesémnek Az óriás virága címet adtam. Különdíjban részesültem, amit a miniszter bácsi adott át: gratulált és kezet fogott velem. Könnyűzenei CD- ket és mese CD-t kaptam, melyen a meseírópályázat kilenc díjazott meséje van, s amit ismert színészek mondanak el. Szabad időmben az imént említett rajzolás és olvasás mellett számítógépezni, rejtvényt fejteni, s játszani szoktam. A tanulással nincs különösebb gondom... Első osztálytól kezdve minden tantárgyból ötös vagyok. Hogy mi leszek nagy koromban, még nem tudom, nem gondolkodtam rajta, egyelőre jó iskolába járni! Csökken... Mint minden kistelepülésen, így a kamuti általános iskolának is évről évre csökken a tanulói létszáma. A mostani 84 általános iskolásból tizenkettő a nyolcadikos, akik közül mindenki továbbtanulásra jelentkezett. A végzősöknek a fele gimnáziumban szeretné folytatni tanulmányait, négyen szakközépiskolába jelentkeztek, s ketten úgy döntöttek, hogy valamilyen szakmát tanulnak. A mostani hetedikesek tizenhármán vannak, s az új tanévben tíz elsős kezdi meg tanulmányait az iskolában. Székely kapu a szimbólum A kapun lévő címerek és Kölcsey egyik idézete hirdeti a két település, Kamut és Dltró barátságát, testvértelepülési kapcsolatát —Tizenöt éves múltra tekint vissza Kamut és erdélyi testvértelepülésének, Ditrónak a kapcsolata, mely egyre erősödik. Kicsit tartottunk attól, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos decemberi népszavazás után el- hidegül a két falu egymástól, szerencsére nem így történt - mondja Laurinyecz Pál, Kamut polgármestere. Állítása szerint az első találkozás óta nem a protokolláris látogatásokat szorgalmazták a felek, mindkét oldalon arra törekedtek, hogy az intézmények, a cégek, az iskolák, a lakosság alakítsanak ki jó barátságokat Egyébként öt éve - amikor megalapították a Ditró díszpolgára címet — az elsők között a kamuti általános iskola nyugdíjas igazgatójának, id. Földesi Istvánnak ítélték oda. Ő volt a mozgatórugója a testwrtelepülési kapcsolat kiépítésének. Kamut központjában pedig az a székely kapu áll, melyet Petres Lajos ditrói nyugdíjas iskolaigazgató több mint nyolcszáz órás munkával faragott, igen igényesen és aprólékosan kidolgozva. Négy nemzet rokonsága Április 14-16-a között egy öttagú kamuti csapat vesz részt a lengyelországi Rybnikban azon a főzési és terítési bemutatón, mely a Négy nemzet rokonsága címet viseli, s a cseh, a szlovák, a magyar és a lengyel nemzeti ételeket hivatott bemutatni. A hazánkat képviselő kamuti csapatot helyi fiatalok alkotják: Laurinyecz Zoltán (aki szakmabeli, vendéglátó-ipari technikustanuló), Soltész János (főiskolás), Zabagó Máté (a békéscsabai belvárosi gimnázium diákja), Földesi István (a békéscsabai gépészeti szakközépiskola tanulója) és Smíri Dalma (a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium diákja). A bemutatóra legalább háromféle ételből, minimum tizenöt adagot kell készíteniük a fiataloknak. A menüsorban igazi magyaros ételek szerepelnek, így a pörkölt, a gulyás, a fasírt, a töltött káposzta és a kolbász. A Békés megye települései között meghirdetett tavalyi előfizető-gyűjtő versenyünkön külön kategóriát hirdettünk azon települések számára, ahol a lefedettségi mutatónk 50 százalék feletti volt. Ebben a kategóriában teljesítményéért Kamutot díjaztuk. A község benevezését, szervező munkáját lapunk egy ingyenes települési oldallal ismerte el. Az oldalt szerkesztette és fotózta: Szekeres András. Kamutiak jártak a Lengyel-Tátrában Igencsak népes, főként fiatalokból és családokból álló kamuti csoport járt a közelmúltban a Lengyel-Tátrában, sítáborban. Két autóbusszal, összesen nyolcvannégyen keltek útra. A határ menti együttműködés keretében húsz aradi fiatal is csatlakozott a csoporthoz. A síelők főhadiszállása Pyzowkában volt, egy olyan panzióban, mely saját sípályával is rendelkezik. Földesiné Püski Mária, a csoport vezetője elmondta: az ott töltött egy hét alatt a remek hóviszonyok adta lehetőséget mindenki kihasználta, s aki korábban nem tudott, az is megtanult síelni. Voltak, akik nem csak az enyhébb lejtésű, kezdők részére kialakított pályán, hanem a meredekebb pályákra is ellátogattak. Tavaly a hasonló túrán „csak” ötvenen voltak, az elmúlt napokban viszont már többen jelezték: jövőre csatlakoznak a csoporthoz, s így minden bizonnyal megközelítik a százas létszámot. Alapítvány a gyermekekért A Kamuti Gyermekekért Alapítvány jelentős szerepet tölt be a településen élő gyerekek és fiatalok közösségi programjainak, szabadidős tevékenységek szervezésében, anyagi támogatásában. Az Ifjúság 2000-2006 Programnak köszönhetően most Törökországba készülnek a kamutiak. Képünkön a kamuti síelők egy csoportja. Földesiné Püski Mária, a csoport vezetője elmondta: aki korábban nem tudott, az is megtanult síelni. Első és második helyezett verseny Két kis „Benedek Elek” É A kamuti általános iskola két kisdiákja szerepelt sikeresen a közelmúltban a megyei könyvtáránál meghirdetett országos meseíró versenyen. A 4. osztályosok kategóriájában pikó Petra az első, barátnője, SZEKERZÉS SZABINA a második helyezést szerezte meg - Amióta írni tudok, meséket írok - kezdi Petra. - Kigondolok egy történetmagot, azt kikerekítem, majd leírom. Kedvenc mesefigurám a cica, vagyis Garfield. Nekem kutyusom van, Picurnak hívják. Róla írtam már mesét, de egy hosz- szabb történet is készül majd a kutyusról. A meseíró versenyt A madarak beszéde című mesémmel nyertem meg.- Az én mesém címe A magányos tündér volt - veszi át a szót Szabina. - A kedvenc mesefigurám Pinocchio, akiről sok-sok történetet olvastam már. A meséimet kézzel írtam, amit aztán apa legépelt. Sok mesémet gyűjtöttem össze, apa és anya mindegyiket elolvassa, de nem engedem, hogy bármit is hozzáírjanak. Nagyon szeretek mesét olvasni, mert azokból sok szép és jó dolgot tanulhat az ember.
