Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-29 / 72. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Dolgoznának-e külföldön? RAJECZKI ISTVÁNNÉ, 27 ÉVES, BÉKÉS­CSABAI GYE­SEN LÉVŐ ANYUKA:- Magyar vagyok, magyarnak szület­tem, aki önszántából nem hagyná el az országot. Nem tudnék a családom nélkül él­ni. Ha persze a gyermekeim később úgy döntenének, kül­földön próbálnak szerencsét, nem akadályoznám a tervü­ket, de nehéz szívvel enged­ném el őket. ZSIBRITA AND­RÁS, 49 ÉVES, BÉKÉSCSABAI ROKKANT- NYUGDÍJAS:- Ha tehet­ném, miért is iné? Fél vagy egy évet bármi­kor szívesen dolgoznék kül­földön, hiszen jobbak a mun­kalehetőségek. A gyermekem nemrég két hónapig Skóciá­ban szedett földi epret, 600 ezer forintot keresett. Nem csak a pénz, a nyelvtanulás miatt is megérte. zsíros János, 43 ÉVES, BÉ­KÉSCSABAI HŰTŐTECHNI­KUS:- Ha egye­dülálló len­nék, szerencsét próbálnék a határon kívül is. Családos embernek azonban nem való a külföldi munka, hiszen a távkapcsolatok mind meg- romlanak. A gyermekeimet engedném más városban dol­gozni, itt úgy sem lehet ko­moly egzisztenciát teremte­ni. TÖVISSI MI­HÁLY, 62 ÉVES, BÉKÉSCSABAI NYUGDÍJAS: — Ilyen öreg fejjel nem mennék én már külföldre, mit keresnék én Magyarországon kívül? A gyerekeimet sem engedném szívesen, ki tudja, mi történik velük, bolond világban élünk. Néhány évvel ezelőtt még más volt, akkor könnyebben kere­kedtünk fel. ■ F.G. K. HIKEK Étkeztetésre pályázhatnak A szarvasi székhelyű Kö­rös-szögi Kis­térségi Terület- fejlesztési Ügynökség Kht. pályázatot hirdetett a III. Lo­vas Világtalálkozó és társren­dezvényei (pásztortalálkozó és dudásfesztivál) résztvevői­nek étkeztetésére. Mint is­meretes, a lovas világtalálko­zót július 21-24. között ren­dezik meg Szarvason, (j) Tereptanárok a családsegítők A Gyulai Családsegítő Köz­pont és Gyermekjóléti Szol­gálat munkatársai tereptan­árként 1992-től nyolc felsőok­tatási intézmény hallgatói­nak biztosítanak ismerkedé­si lehetőséget a gyakorlati szociális munkával. Az intéz­mény a Békés megyében működő családse­gítő szolgálatok módszertani he­lye is. (ö) Kis matematiku­sok versengtek A körösladányi TükÖry Lajos Általános és Alapfokú Művé­szeti Iskola évek óta megren­dezi a Sárrét kis matematiku­sa elnevezésű versenyt Az idei megmérettetésen hét tele­pülés képviseltette magát Csapatversenyben a követke­ző élmezőny alakult ki: 1. Mezőberény, 2. Vésztő, 3. Körösladány, 4. Füzesgyar­mat, 5. Dévaványa. Egyéniben az 5. osztályosoknál megosz­tott első helyezett lett lenei Bence (Mezőberény) és Túrbucz Erik (Zsadány), a har­madüt helyen Sás Valentin (Mezőberény) végzett A 6. osztályosok díjazottjai: 1. Szat­mári Marion (Körösladány), 2. Barabás Richárd (Vésztő), 3. Olej Bálint (Mezőberény). (i) Ha húsvét akkor piros tojás! locsolkodás Kisebb helyeken nem ment ki a divatból Húsvét hétfőjén Borsos Barbarát locsolók koszorúja vette körül, s a sikeres akció után természetesen nem maradt el a jutalom sem. A katolikus vallású Új­kígyóson örök hagyo­mány a húsvét megün­neplése. A falu népe a böjtölés után szentelt barkát visz haza, az ün­nepen pedig piros tojás­sal várják a locsolkodó- kat. Beszterczey Judit- Biciklivel érkeztem, 30 mé­tert fékeztem. Laci vagyok, szép és laza, locsoljak, vagy menjek haza? - ezzel a versiké­vel járta végig hétfőn a kisze­melt lányokat Kopányi László, a jutalom pedig sehol sem ma­radt el. Gyermekkori pajtása, Borsos Barbara például hagyományos, hagymahéjjal festett tojással ajándékozta meg locsolóját Laci nagymamája, a köztisz­teletnek örvendő Rozsnyai Istvánné elmondta, hogy szá­mukra még mindig szent ha­gyomány a húsvét. Az ünnepet megelőző böjti hetet szigorúan betartják, idén is kizárólag hús nélküli ételeket vettek maguk­hoz kicsik, s nagyok egyaránt. Sőt, a tradicionális húsvéti cse­megét, a sonkát is a szombati nagymise után szegik meg, mert így tartja a hagyomány. A kisebb településeken „nem ment ki a divatból” a locsolko­dás: a lányos házak ajtaja ilyen­kor tárva nyitva áll a szódával, vagy kölnivízzel érkező legé­nyek előtt Magasabb vízszint a Száraz-éren megoldották Az átfolyást a szivattyútelep műszaki problémája okozta A szegedi Alsó-Tisza Vi­déki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szak­emberei a battonyai ha­tárátkelőtől nem messze, a román oldalon levő Tor­nya szolgáltató szivattyú- telepén terepbejárást vé­geztek a napokban. Halasi Mária A szemlére a romániai fél jel­zése alapján került sor, miu­tán a megszokottnál maga­sabb vízszintet észleltek a Száraz-ér battonyai szaka­szán.- Battonyánál van egy határ­zsilip, ami a magyar-román szabályzat szerint nyitott álla­potú és a belvíz elvezetését szolgálja. Amennyiben a ro­mán területről több belvíz ér­kezik az átlagosnál, a román szervek értesítenek bennün­ket, és mi elvezetjük. Ez a köl­csönös segítségnyújtás kereté­ben történik - tudtuk meg Tripolszky Imrétől, az ATIKÖVIZIG központi védelem vezetőhelyettesétől. Mint mondta, a napokban jelzés érkezett, hogy egy úgy­nevezett tiltónál műszaki meg­hibásodás történt és emiatt több víz jött át a zsilipen. Ez 10- 15 százalékos vízszintnöveke- dést jelentett. A jelzésre közös szemlét tartottak, jegyzőköny­vet vettek fel és intézkedést kértek a probléma elhárításá­ra, ami gyakorlatilag meg is történt. A védelmi vezető­helyettes szerint minden sza­bályosan, a két ország között fennálló egyezményben foglal­tak és a vízkár elhárításához tartozó belvízszabályzat sze­rint zajlott.- A víznövekedés igazából nem jelentett veszélyt, de ha tovább nő a vízszint, akkor esetleg gondot okozhatott vol­na. Tapasztalható, hogy - hoz­zánk hasonlóan - a romániai oldalon is rendkívül sok a bel­víz. Egy része a talajvíz fel­áramlásából származik, de ott is sok hó esett, ami hirtelen ol­vadt, és emiatt a szokásosnál nagyobb a belvíz mennyisége. A vizet a saját rendszereiken keresztül a Maros felé vezetik, de a meghibásodás miatt most átjutott a Száraz-érbe. A hibát gyorsan elhárították, és a vízát­folyás tekintetében helyreállt a rend - emelte ki végül Tripolszky Imre. HAGYOMÁNYOK TISZTELETE, (bj) Kortárs debreceni festőművészek képeiből nyílt kiállítás a minap az Ifjúsági házban, Békéscsabán. Az érdeklődők 23 fiatal alkotó művelt tekinthetik meg április 14-élg. Békéscsaba, támogatott kép­zés. (y) A gyeden, gyesen lévő vagy ezekből a rendszerekből már kiesett munkanélküli nőket szeret­né bevonni az Esélyteremtés a foglalkoztatásban című pályázatba a Békés Megyei Nők Egyesülete. A cél, hogy a kisgyermekes anyák munkavállalását megkönnyítsék, támogatást nyújtsanak önálló vál­lalkozás indításához. A programra április 10-éig a (30) 275-2592-es számon jelentkezhetnek az érin­tett nők. ZÖLD SZÁM. (y) A békéscsabai polgármesteri hivatal ingyenesen hívható zöld számot működtet. A (80) 922-008-as üzenetrögzítőn legfeljebb négy percben a város működésével, fejlesztésével, min­dennapjainkkal kapcsolatos észre­vételeket, véleményeket lehet el­mondani. Ha a telefonáló megadja KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL elérhetőségét, az önkormányzat il­letékesei válaszolnak a felvetett problémára. Békéssámson. rádióznak, (cs) a megyehatáron élő sámsoniak helyi újság nélkül, jobbára a hódmezővá­sárhelyi rádióra hagyatkozva tájéko­zódnak a napi aktualitásokról. So­kan járnak át a szomszédos város­ba dolgozni és szórakozni, ezért az önkormányzat megállapodott a hangos médiummal, hogy rendsze­resen egyórás sámsoni hírműsorral lepik meg a községben rádiózókat. Gádoros, eltérnek, (cs) a helyi Gondozási Központ Családsegítő és Védőnői Szolgálat intézményve­zetői állásának a betöltésére pályá­zatot írtak ki. A képviselő-testület az eredeti munkatervétől eltérve, májusi ülésén bírálja el, ki legyen az intézmény igazgatója. Gyula. BELVÍZRENDSZER. (Ö) A SZEVIÉP Kft. mától folytatja a bel­vízrendszer építését Románváros­ban a Hajós, a Sittye, az Ernyő ut­cákon és az Eminescu utca egy szakaszán, Németvárosban a Se­lyem, a Köröspart utcán dolgoznak a kivitelezők, továbbá új csatornát építenek a Kertész utca mögött. Hunya. költségvetés, (sz) Az önkormányzat 151 millió forint be­vétellel és ugyanennyi kiadással elfogadta a napokban a település idei költségvetését, mely 21 millió forint forráshiányos, amit pályáza­tokkal igyekszik ellensúlyozni az önkormányzat. A költségvetésben a legnagyobb tételt a intézmények működtetése jelenti, mely a bü­dzsének csaknem a felét emészti fel. Kertészsziget, saját erőt is. (í) Az iskola és az óvoda fenntartásá­hoz idén összesen 36 millió 570 ezer forintra van szükség. Mivel a központi normatíva és a saját be­vételek ezt az összeget nem fede­zik, az önkormányzat idén 10 mil­lió 987 ezer forintot fordít saját erőből az iskola és az óvoda mű­ködtetésére. Körösújfalu. TELJESÍTMÉNYEK­RŐL. (i) A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén szó volt a köztisztvi­selőkkel szemben meghatározott teljesítmény-követelmények alapját képező célokról. Elhangzott: a jegy­zőtől elvártakat a polgármester, a többi köztisztviselő munkáját pedig a jegyző határozza meg. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents