Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-26 / 71. szám
VI. oldal 2005. március 26., szombat Békéscsaba jövője a téma április 7-én Közmeghallgatásra várja a város a hosszátává elképzelésekkel rendelkező vagy az érdeklődő lakosokat A megyeszékhely jövőjének tervezésében fontos mérföldkőhöz érkezett a városvezetés és a közgyűlés: április 7- én lakossági fórumon véleményeztetik az új városfejlesztési koncepció nemrég elkészült vitaanyagát. „Mindenkit várunk a megbeszélésre, aki a hosszú távú fejlődés irányelvein szeretne gondolkodni, túllépve ezúttal a részletekbe menő napi problémákon..." — fogalmazott Pap János polgármester. P * E rendkívül fontos doku- ^űpntum megszületéséről "Beszélgettünk Pap János polgármesterrel, Bőd Péterrel, Békéscsaba város területfejlesztési referensével, valamint a készítők, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztálya képviseletében Tímár Judittal, az anyag szerkesztőjével. — Kevés olyan város van Magyarországon, ahol a mienkhez hasonló, alapos előkészítésre épül az egyébként törvény ál- Pap János tál kötelezetten elkészítendő városfejlesztési koncepció — mondta a Szépítészet kérdésére a polgármester. Elkészült ugyanis a város fejlesztéséhez elengedhetetlen irat vitaanyaga, amelyet az Békéscsaba jövőjét évtizedekre meghatározza a városfejlesztési koncepció. FOTO: WWW.BEKESCSABA.hu április hetedikéi lakossági fórum véleményezését követően a városi közgyűlés napirendjére tűznek. S ha a képviselők jóváhagyják tartalmát, az évtizedekre meghatározza Békéscsaba jövőképének főbb elemeit. — A városfejlesztési koncepció egy olyan tervezési alapdokumentum — vette át a szót Bőd Péter —, amelynek forintosítható következményei is vannak. Nélküle például egy sor pályázatra nem is jelentkezhetünk, hiszen megléte alap- követelmény. Részletes és alapos előkészítettsége sok pályázati kiíráson sikerünk esélyeit növeli. Meghatározza a fejlesztési prioritásokat, mindennek a pozitív és negatív oldalát is vizsgálja. A dokumentum elkészítésénél egy ritka ténnyel is találkozhatunk: úgynevezett társadalmi tervezéssel készült, a szakemberek minden fázisában egyeztettek a nagyközönséggel, aminek szerves folytatása az április 7-ei közmeghallgatási is. Ehhez kapcsolódva Pap János elmondta: a kutatók a tavaly kezdődött alapos feltáró munkát követően a lakosságra, illetve képviselőire bízták, hogy melyik alternatívát választják, a tapasztalatok leszűrése után kialakított két reális fejlődési irány közül. — Az egyikben egy verseny- képes, dinamikus város — mondta a polgármester —, a másikban pedig egy nyugodtabb, Továbbra is elérhető A tervezés, előkészítés során számtalan fórumon ütköztették a kutatók elképzeléseiket á közvéleménnyel, és szondázták a lakosság álláspontját. A Jelenkutató Intézettel közösen ezer fős felmérést készítettek, több száz helyre — iskolákhoz, érdekképviseletekhez, kamarákhoz, civil szervezetekhez, gazdasági döntéshozókhoz stb. — eljuttatták az anyagot, lakossági fórumokat tartottak, s feltették Békéscsaba honlapjára is (www.bekescsaba.hu), ahol véleményezhető. Ezeken a helyeken még mindig elérhető a városfejlesztési koncepció vitaanyaga, ha valaki szeretne az április 7-ei, városházán tartott lakossági fórumra felkészülten érkezni. élhetőbb település képe rajzolódott ki. A képviselő-testület minden oldalt mérlegelve a verseny- képes város mellett foglalt állást. Ennek oka egyszerű, a munkahelyteremtést állítottuk a városi B» Békéscsaba érdekek középpontjába. A testület úgy gondolta, hogy az a település, ahol jól működő gazdaság van, sokkal könnyebben kezeli a szociális kérdéseket is, mint az, amely például a szociális és környezeti konfliktusok kezelésére helyezi a hangsúlyt, miközben gazdasága nem olyan erős. Inkább a gazdaság fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt tehát, ami azonban nem azt jelenti hogy a szociális szférát elhanyagoljuk, vagy füstös ipari központtá változtatjuk Békéscsabát. A kisebb iparágak idete- lepülése várható a terv nyomán, és a kutatásfejlesztés területén szeretnénk előrelépni. S van még egy fontos vezérelve a koncepciónak: a partnerség... Több szinten is értelmezhető ez a fogalom, jelenti egyrészt speciális földrajzi helyzetünkből három közepes város és holdudvaruk szoros együttműködését, másrészt az egyes programok szereplőinek közös munkáját, sőt a különböző érdekek, célok összhangját is a siker érdekében. A fejlődés egyik szimbóluma lehet a térségi integrált szakképző központ (TISZK) üzemcsarnokának milliárdos beruházása a Trefort Ágoston középiskolában, a Gyulai úton. BÉKÉSCSABA VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Mottó: és- 3 versenyképes véfosegyüttes Alapcél: Békéscsaba váljék a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, vonzó várossá A több iábon átló - specializált ____________'..................-,.T-.. í i i A munkaerő újratermelése feltételeinek tevékenységek növekvő súlyára épülő A gazdaság versenyképességéi erősítő ; i javítása; a helyi társadalmi és környezeti- gazdasági struktúra; jobb tőkevonzó infrastmkturalis-szolgáltatasi konfliktusok kezelhető szinten tartása képesség; a közép-békési háttérfeltételek és hatékony j ! tetepüiésegyüttesben rejlő piaci közszolgáltatás lehetőségek kihasználása 1 ' Fejlesztési prioritások."" '-r~' - * 1, A helyi gazdaság 2. Nyitottság3. A gazdasági 4. Versenyképes 5. A társadalmi strukturális az együttműködés növekedés munkaerő-kínálat és környezeti átalakítása. és a városmarketing infrastrukturális megalapozása konfliktusok a versenyképesség fejlesztése háttérfeltételeinek kezelése javítása fejlesztése Horizontális elvek: Fenntartható fejlődés 4"" -► Esélyegyenlőség 4“ t A t v A Fejlesztési irányok: ______________ 1.1. Befektetésösztönzés - külső működötöké. bevonása a strukturális átalakítás érdekében 1.2. Vállalkozóbarát : önkormányzat - a Polgármesteri Hi- ' vatal és az önkor- i mányzaí üzleti szolgáltató szerepköreinek fejlesztése 1.3. Vállalkozásösztönzés - a verseny- képesség erősítése a helyi szereplők körében 1.4. A vállalkozói ismeretek és az innovációs készség javítása 2.1. Marketing stratégia kialakítása 2.2. „Húzó" marketing elemek felépítése helyi és térségi szinten 2.3. Békéscsaba kapu-szerepének erősítése 2.4. Komplex stratégia kidolgozása a belvárosi tér (újra-) hasznosítására 3.1. Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése 3.2. A belső hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemű fejlesztése 3.3. Strukturáltabb. kínálat kialakításának ösztönzése a vendéglátás, valamint a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások területén 3.4. A lakásállomány minőségének és a lakásmobüitás feltételeinek javítása 4.1. Egészségfejlesztés, az egészségügyi szakellátás hatékonyságának javítása 4.2. A munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési, átképzési rendszer fejlesztése 4.3. A felsőfokú oktatás, képzés minőségi fejlesztése 5.1. A lakossági részvétel és a „városlakó-tudat" erősítése 5.2. Az iskolarendszer fejlesztése a leszakadás és elszigetelődés megállítása érdekében 5.3. A társadalmi- gazdasági reinteg- rációt segítő szociális és egészség- ügyi alapellátás fejlesztése 5.4. A perifériák társadalmi. környezeti konfliktusainak kezelése A városi fejlődés két útja Tímár Judit, az MTA helyi intézetének munkatársa a városfejlesztési koncepciót idézve kérdésünkre pontosan meghatározta, mi a választásra felkínált két fejlődési alternatíva különbsége, és hogy a támogatott változtat mit jelent, mivel jár. — A két, általunk bejárhatónak tartott fejlődési út sajátosságai (különbségei) az alábbiakban összegezhetők- mondta. - Az első jövőképben, amelyet végül kiválasztott a város, Békéscsaba gazdasági-társadalmi fejlődésének alakításában a piaci mechanizmusok játszanak' meghatározó szerepet, a városfejlesztés szereplői ezeken keresztül alapvetően a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésével, illetve javításával alakítják a város jövőjét. A jövőkép fókuszában tehát a helyi gazdaság szereplőinek teljesítménye, annak javítása áll. Ez magában foglalja a már működő helyi vállalatok rugalmasságának, innovációs készségének javítását és (ennek köszönhetően) a piaci kapcsolatrendszerek bővítését, de a helyi gazdaság szerkezetének átalakítását is, új szereplők (beruházók) megjelenésével — kihasználva a közép-békési centrumok együttműködésében rejlő piaci potenciálokat. A verseny- képességet megcélzó stratégia alapvetően munkaerő-piaci szereplőként kezeli a lakosságot, ezzel a szemlélettel fejlesztve a „humán infrastruktúrát”, de a természeti erőforrásokat is, s csak a jelzett gazdasági teljesítménynövekedés következményeként várható társadalmi polarizáció és környezeti konfliktusok kezelhető szinten tartására maradnak erőforrások.- A másik jövőképben - folytatta Timár Judit - a piaci mechanizmusok mellett aktívabb szerepet játszanak a helyi gazdaságitársadalmi folyamatokat, alakító szereplők annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés a helyi társadalom lehető legszélesebb körének biztosítson jobb életkörülményeket. A fejlődés mércéje tehát ebben az esetben nem csupán a gazdasági szereplők teljesítménye, hanem annak kiegyensúlyozottsága és hosszú távú fenntarthatósága. A kiegyensúlyozottságra törekvő gazdaságfejlesztés teret enged a társadalmi kohézió erősítésének, a szolidaritást, a helyi és térségi hálózatépítést, a helyi kötődést segítő, részvételt öszA városfejlesztési koncepció készítői Szerkesztők: dr. Nagy Erika, dr. Timár Judit Szerzők, közreműködők (az MTA RKK-ból és más intézményekből): dr. Bajmóczy Péter (Szegedi Tudományegyetem), Bakti Mária, dr. Baukó Tamás, dr. Borgula Ilona (Tessedik Sámuel Főiskola, Bcs.), Dénes Attila (Jelenkutató Intézet. Bp.), Duray Balázs, Herczeg Tamás (szociológus), Kiss János Péter (Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, Bp.), dr. Kiss József (Jelenkutató Intézet, Bp ), dr. Kugler József, dr. Nagy Erika. dr. Nagy Gábor, dr. Nagy Imre, Nagy Terézia, Pádi Zoltán (Humánfejlesztési és Információs Központ, Bcs.), Pál Viktor (Szegedi Tudományegyetem), Pocsajiné Fábián Magdolna (szociológus, közösségépitö), dr. Simon Imre (Tessedik Sámuel Főiskola, Bcs.), dr, Simon Sándor, dr. Timár Judit Technikai munkatársak: Bencsikné Szőke Margit, Vámosné Zöld Mária. Vetési Sándor tönző társadalompolitika kialakításának, a fenntartható környezetgazdálkodásnak. Ebben a jövőképben is hangsúlyos elem a környező településekkel — különösen Gyulával és Békéssel — történő együttműködés. A kiválasztott első jövőkép megvalósításához olyan fejlesztési stratégiát vázolunk fel az alábbiakban, amelynek eredményeként 15 év múlva Békéscsaba nyitott, sokirányú és sokszínű térségi (kistérségi, megyei, regionális és nemzetközi szintű) szerepköröket ellátó, az itt élők, az idelátogatók és abeíektetők számára is vonzó várossá válhat. Az új jövőkép meghatározó eleme a több lábon álló, versenyképes helyi gazdaság, amely a közép-békési településegyüttesben rejlő piaci lehetőségeibe, (részben) külső befektetésekre, a specializált tevékenységek növekvő súlyára, valamint javuló infrastrukturális és szolgáltatási háttérfeltételekre épül. A gazdasági növekedés azonban ebben a jövőképben sem önmagáért való, célunk végső soron a békéscsabaiak életminőségének javítása. A jövőkép megvalósíthatósága érdekében olyan stratégiát kellett felvázolnunk, amely számol a gazdaságfejlesztés-orientált politikák sokirányú következményeivel is. A piaci mechanizmusok növekvő szerepe a helyi gazdasági-társadalmi folyamatok alakításában társadalmi egyenlőtlenségek növekedését és környezeti konfliktusokat eredményez. Ebben a jövőképben a szociális szféra fejlesztése ennek ellenére nem kaphat prioritást, rövid távon a szolgáltatások szinten tartása, illetve néhány csoport célzott segítése lehetséges. A stratégia azonban csak akkor kaphat támogatást a helyi lakosság részéről, s csak akkor nyer értelmet a szűkös források gazdaságfejlesztésre történő koncentrálása, ha a növekedés hozadé- kaiból - hosszú távon - a szociális feszültségek, konfliktusok kezelésére is biztosítunk forrásokat. ▼