Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-03 / 52. szám
2005. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA 5 A tizenegy vállalkozásnak közel hárommilliárd forint bevétele volt ipari park Csaknem kilenc hektár hasznosítható terület szabad még Az ipari park területe 22,9 hektár, ebből 14,2 hektárt építettek be a Henyei út mentén. Jelenleg 11 működő vállalkozás található a területen. A Henyei út menti területre a gyulai önkormányzat 1998-ban nyerte el az ipari park címet. Akkor úgy vélték, hogy az ipari parkok a gazdaságfejlesztés motorjai lesznek és megpróbálnak e cím birtokában befektetőket megnyerni - mondta el a szándékokról gellén Vencel városmenedzser. A napokban dr. Perjési Klára polgármester és Gellén Vencel városmenedzser az itteni vállalkozókkal az ipari park helyzetéről, lehetséges jövőjéről tárgyaltak a Henyei úton, a gyulai Fafém Rt.-nél. Gellén Vencel lapunknak elmondta, az ipari park létesülé- sekor a már a területen lévő vállalkozások is azt remélték, hogy majd gazdaságfejlesztési támogatásokat tudnak szerezni. Az idő azonban bebizonyította, hogy az ipari park cím igazából azt jelenti, hogy mint marketingeszköz öregbíti Gyula hírnevét. Másrészt a betelepült vállalkozások infrastrukturális beruházásaik érték- csökkenési leírásánál tudnak gyorsított amortizációt elszámolni. Nagy, termelő beruházásokra nem tudtak, tudnak pályázni, inkább csak infrastrukturális pályázati lehetőségek akadtak. Az önkormányzat e cím birtokában több mint 20 millió forintos útépítést valósított meg támogatás felhasználásával. A Csikóséri sor egy szakaszát aszfaltozták le és a Henyei út végét hozták rendbe. A korábbi kavicsos makadámút helyébe itt is aszfaltburkolat került. Az ipari park területe 22,9 hektár, ebből 14,2 hektárt építettek be. A hasznosítható szabad terület még 8,7 hektár. A területen 11 működő vállalkozás található, összesen 424 dolgozót foglalkoztatnak. Az eddigi beruházási érték 623 millió forint. A vállalkozások árbevétele 2,650 milliárd forint volt tavaly. Három új vállalkozás is betelepült ide: a BÁÉV Rt. gyulai, paradicsomi telephelyéről jött át, a másik egy asztalosműhely, amely a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében jelentős támogatást nyert itteni telephelye létrehozására. A harmadik fuvarozó vállalkozás. Itt működik már a Fafém Bútoripari Rt., a Könnyűfém- és Betonelem- gyártó Kft., Vasalat Kft., a fafeldolgozó Emhő és Társa, Csőke Péter kőfaragó, Vincze Zoltán építőipari vállalkozó, a köny- nyűipari, zoknikészítő Bokta- tex Kft. A Henyei úti megbeszélésen szó volt arról, hogy egy ipari park akkor működik sikeresen, ha valamilyen szolgáltatást, például étkeztetést, tárgyalóhasználatot nyújt, kiskereskedelmi üzleteket működtet, ha van postaszolgálat, bankszolgáltatás, őrzés-védelem, szállítás, vámügyintézés. Ha a gyulai ipari park területére betelepült vállalkozásoknak ilyen igénye lenne, az önkormányzat gondolkodhat szolgáltatói működtető szervezet létrehozásáról. Ám az is lehet, a vállalkozások közül valamelyik felvállalná a feladatot, nem szükségszerű erre egy új szervezetet létrehozni. A tapasztalat továbbra is a versenyhátrányt bizonyítja az elérhetőség miatt. Enélkül hiába van szolgáltatás, adó- és he- lyiadó-kedvezmény. Példa volt erre az a belga befektető, aki Békés megyei ipari parkokat és letelepedési lehetőségeket keresett, mégis Mórahalmot választotta, mert ott közelebb van az M5-ÖS autópálya. A tanácskozáson megfogalmazódott, lehetne további infrastrukturális beruházásokat megvalósítani a Henyei út végén szennyvízcsatornázást, de még ivóvízprobléma is van, sőt közvilágítás sincs. Az önkormányzat keresi a pályázati lehetőséget a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében, s várják a céljellegű decentralizált, a régiós területfejlesztési támogatások megjelenését. A vállalkozások képviselői kérték, az önkormányzat működjön közre romániai partnervállalkozások felkutatásában, bocsásson rendelkezésükre listát a testvérvárosi kapcsolatok révén — összegezte Gellén Vencel a tanácskozásról. Cél az infrastruktúra teljes kiépítése- Az ipari park jövőjéről úgy park infrastgondolom, hogy a gyulai vállalkozókat kell kiszolgálnia. Földrajzi fekvésünk adott, Szeged és Debrecen között van Gyula és környéke, „szélárnyékban”. Célunk az ipari ruktúrájának teljes kiépítése - fogalmazta meg az önkor- * mányzati törekvésről dr. perjési klára polgármester. Gyula három B-je: Brüsszel, Berlin, Budapest idegenforgalom Három fővárosban nemzetközi porondon a város Márciusban Gyula három, nem mindennapi bemutatkozáshoz jut: Brüsszelben, Berlinben és Budapesten ismertetik a város nevezetességeit. Március ló-ától 18-áig Brüsz- szelben a magyarországi városok és régiók bemutatkozásának hetén, 11-étől öt napon át Berlinben és 17-étől 20-áig a budapesti Utazás kiállításon szerepelhet az idegenforgalom zászlóshajójának számító város - mondta el dr. Perjési Klára polgármester. Berlinben a gyulai székhelyű Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság kiállításon mutatja be a dél-alföldi, benne a gyulai idegenforgalmi kínálatot. Brüsszelbe utazik Gyuláról dr. Perjési Klára polgármester, Gellén Vencel városmenedzser, Borszéki Zoltán, az ön- kormányzat városmarketingirodájának vezetője, a Gyulai Húskombinát Rt.-t pedig dr. Csarnai József marketingigazgató és Ádám András gazdasági vezérigazgató-helyettes képviseli. Ádám András az egészséges táplálkozás keretében tart előadást mangalicakészítményeikről, míg dr. Perjési Klára a magyar termál- és gyógyturizmusról, a turizmus fenntartható fejlődéséről. Gellén Vencel Gyula városát mutathatja be. A magyarországi régiók bemutatkozásának főszervezője a gyulai dr. Braun Gyula, a magyarországi régiók brüsszeli hivatalának vezetője, aki november óta készíti elő a rendezvényt. Az előadások mellett tíz négyzetméternyi tablón képekben is bemutatják Gyula nevezetességeit. Az Utazás kiállítást a Hung- expo területén rendezik. A szakkiállítás belföldi díszvendége Békés megye, a külföldi pedig Jordánia. Gyuláról gasztronómiai hagyományként többféle kolbászt, májast, kézzel készített bonbonokat, tarhonyát és pálinkát visznek. Fő idegenforgalmi vonzerőként az idén a 600 éves gyulai várat és a vármúzeumot ajánlják a közönség figyelmébe, az installáción ott lesznek azok a nagyméretű középkori zászlók, amelyek a május 20-án megnyíló váron is lengenek majd. A Kézműves cukrászat olyan tízszeletes tortát készít, amely hűtés nélkül eltartható 50 napig, tetején belga csokoládéból a vár képével. Sőt készül a vár cukrászati mása is az Utazás kiállításra. nij A gyulai standon kiállít a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület, a Gyulai Várfürdő, a Gyulai Várszínház, a Gyu- latourist, a Corvin Hotel, az Erkel Hotel, a Thermál Camping az önkormányzat városmarke- ting-irodájának koordinálásával. Alabárdosok az Utazás kiállítás standján Az Utazás kiállítás nagyszínpadán Gyula attrakciója lesz a reneszánsz táncház és hastáncbemutató, a Magna Cum Laude playbackkoncertje, s a várszínház-kvízjáték. Az attrakciók ideje alatt kivetítőn a város fontosabb eseményeiről adnak tájékoztatást. Közreműködik Hu- nyadvári József, aki népszerűsíti a gyulai reneszánsz karnevált, a böllérnapokat, a húskombinát termékeit, kikiáltja a vár és a vármúzeum megnyitásának id& pontját. A standon lévők alabár- dos jelmezben tartózkodnak majd. Sokféle kiadvány csábítja Gyulára a vendégeket, akiknek apró ajándékokkal kedveskednek az Utazás kiállításon. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotó: Kiss Zoltán. Újra együtt a régi vonzáskörzet? VAz Interreg III/A keretében Magyarország, Románia, Szerbia-Monte- negró határ menti együttműködésére írtak ki európai uniós pályázatokat. Dénesmajor és Feketegyarmat között, az egykori kisvasút nyomvonalán a gyulai önkormányzat szerint célszerű lenne megépíteni egy személyforgalmi határátkelőhelyet az idevezető utakkal. A Fekete-Körös völgyében lévő határ menti települések egykor Gyula vonzás- körzetéhez tartoztak, a kisvasút kapcsolta be a város vérkeringésébe ezeket. Ezekről a településekről Gyulára ma nagy kerülővel lehet eljutni, u-alakban le kell menniük Kisjenőig. A határátkelő viszont egyenes vonalban biztosíthatja majd Gyula elérhetőségét. Ezáltal Gyula településrésze, Dénesmajor szerepe is felértékelődne, megszűnne zsáktelepülés jellege, elővárossá válhatna. Simándi Sándorral, Nagy- zerénd polgármesterével többször tárgyaltak már. Feketegyarmat közigazgatásilag Nagy- zeréndhez tartozik. Romániában mintegy három, magyar oldalon pedig körülbelül egy kilométernyi utat kellene megépíteni. Kiviteli tervekre, környezeti hatás- tanulmányok elkészítésére pályázhatna a két önkormányzat tükörprojekt keretében. Az Interreg III/A keretében beadható pályázat a gasztronómiai turisztikai útvonal kialakítását célozza. Az útvonalban résztvevő településeknek a gyulai Kisködmön étterem szolgálna gasztronómiai továbbképző-bemutatóhelyként. Az útvonal Arad és Békés megye azon településeit köti össze, ahol gasztronómiai különlegességeket kínáló éttermekbe térhetnének be a turisták. A pályázatot a gyulai önkormányzat nyújtja be, megjelölve támogató partnereit a két határ menti megyében. Az elmúlt évben a PHARE-CBC keretében nem nyert a kegyeletturizmus-pá- lyázat, amely a három legnagyobb gyulai temető nevezetes sírhelyeit, rendjét kezeli. Most ismét benyújthatóvá válik Araddal közösen. Doboz Sarkad Erdőgyarak Kötegyán Vésztö-Pusztahollóci vasútvonal Feketebátor Mezöbaj ©Talpas Fekete Körös Tamáshida GYULA Alsóbarakony Vadász «Simonyifalva Bélzerénd Keskeny ^nyomtávú vasút Feketegyarmat q— Nagyzerértd Gyulává Tőzmiske Nagypél ©Agya Kétegyháza Kisjenő .Ottlaka Székudvar Szinte .rdöhegy Sikló Nadab Kerülős trianoni határ Fehér Körös Borosjenö A térkép Gyula vonzáskörzetét ábrázolja 1920 előtt. Az egykori kisvasút nyomvonalán Dénesmajor és a romániai Feketegyarmat között szeretnék a közúti kapcsolatot megteremteni az önkormányzatok. * A *
