Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-23 / 68. szám
2005. MÁRCIUS 23., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRNYEZETVÉDELEM 5 Ökofolyosót létesítenek a Száraz-ér mentén programterv Életre kelteni a víz és vízpart élővilágát Napjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értéke, használatának igénye, valamint az élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége, természetközeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Ezért is került előtérbe a dél-békési térség tervei között a Száraz-ér, mint ökofolyosó hasznosítása. A program kidolgozására állami támogatást nyert a kistérség. Halasi Mária A Száraz-ér a Maros egykori medréből, mellékágából kialakult vízfolyás, mely korábban a hordalékkúp belvizeit gyűjtötte össze. A vízrendezések és a kevés csapadék következtében a határ túloldaláról érkező belvizek mennyisége katasztrofálisan csökkent. A folyamatos vízellátás érdekében — mely alapvető a természetes flóra és fauna fenntartásában — a kilencvenes években lelkes természetvédők jóvoltából, különösen Tótkomlóson, BatA víz és vízpart ismételt életre keltésével, utak, kerékpárutak építésével ősz- szeköthetőek, elérhetőek lennének a Száraz-ér mellett fekvő települések értékei. (Felvételünk a két esztendővel ezelőtti őskasza peri ásatáson készült) Összeköthető, elérhető értékek Dél-Békésben- Nemcsak a vízfolyásról van szó, hanem a hozzá kapcsolódó, országosan védett területekről is. Ilyen például a kis- tompai löszgyep vagy történelmi emlékként a Battonyán található Árpád-kori kerektemplom és a hozzá tartozó falu, temető. Említhető Tompapuszta is, ahol valamikor több száz ember élt, és az úgyneve- K zett Purgli A uradalom H központja volt. Turisztikailag hasznosítható létesítményként szolgálhat a mezőkovácsházi Babé major, illetve Őskaszaper, utóbbi feltárására már folytak munkálatok. Itt van például a Száraz-ér egykori hajtűkanyarjának maradványa, ami vissza- tölthető lenne és természetes tóként funkcionálhatna - sorolta a feladatokat takács dezső. A cél tehát az, hogy a víz és vízpart ismételt életre keltésével, utak, kerékpárutak építésével összeköthetőek, elérhetőek legyenek a Száraz-ér mellett fekvő települések értékei, az ott található épített és természeti környezet. Regionális fórum A tótkomlósi Száraz-ér Társaság a víz világnapja alkalmából regionális programot szervezett a napokban. Az Alsó-tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hódmezővásárhelyi szakasz- mérnökségének vezetője, Vérségi László tartott előadást a Maros hordalékkúp vízrendszeréről A találkozón a dél-al- ßldi régió 51 civil szervezeté nek képviselői tárgyaltak a természet- és a környezetvédelemről. Ekkor osztották ki az alkotói pályázat idei nyerteseinek díjakat A Száraz-ér Társaság felhívására 400 pályamű érkezett (cs) tonyán, Mezőkovácsházán, összefogás alakult ki Dél-Békésben, melynek eredményeként védetté nyilvánították a Száraz-eret. Ezután egy sikeres PHARE-CBC program révén 2001-ig megtörtént a meder rehabilitációja. A vízbázis védelmét, felszíni vízpótlását célzó projekt készítője az alsó-tiszavidéki vízügyi igazgatóság volt. E munka részeseként Bálint Ferenc, a mezőkovácsházi önkormányzat volt műszaki vezető főtanácsosa a Szárazér természeti jelentőségét így jellemezte:- Az állandó vízborítás lehetőséget nyújt a mocsári társulások és a vízi környezethez kötődő növény- és állatközösségek újratelepülé- sének. Az élőhely meglétévél olyan védett növények feltételezhetők, mint a rucaöröm vagy a tündérfátyol. A halak közül a réti csík, a lápi póc, a madaraknál a petytyes vízicsibe, a barna réti héja, a gémek, récék, illetve az emlősöknél a fokozottan védett vidra populációja nagyjelentőségű. A Maros hordalékkúp teljes élő környezete a Száraz-ér vízviszonyaitól függ. Az agrártáj térszerkezetéhez tartoznak a nádasokkal, gyékényesekkel borított kiöntések, s az időszakosan vízhez kötődő állatfajok, mint például a fogoly, de a víz és a parti növényzet gerincét adó puhafa ligeterdők a vadállomány szempontjából is döntő fontosságúak - fogalmazott Bálint Ferenc. Mindezek csak erősítik a Dél-békési Kistérségi Terület- fejlesztési Társulás döntését, melynek célja a Száraz-éri ökofolyosó megőrzése, illetve a hozzá kapcsolódó történelmi értékek hasznosítása — tudtuk meg Takács Dezsőtől, a társulás elnökétől. A tanulmány azt tárja fel, hogy miként lehet ezt a természeti értéket átmenteni az utókornak, és hogyan lehet a turisztika, valamint a gazdaság szempontjából hasznosítani. FOLYTASSUK A KÖRNYEZETVÉDELMET! Tisztelt Olvasók! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatának nyerteseként, a tárca anyagi támogatásával idén is megnyílt a lehetőség arra, hogy sorozatot indíthattunk a környezetvédelem témakörében. Ily’ módon június végéig, minden második szerdán, lapunk 5. oldalán olvashatók érdekes, hasznos információk megyénk környezet- és természetvédelméről. Terveink szerint többek között visszatérünk a települések környezet- védelmi programjára, a térségünkben feszítő probléma, a hulladékkezelés, -feldolgozás, újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés témakörére. Megyénknek nagy hátrányt kell ledolgoznia a szennyvízelvezetésben, -kezelésben, e körben figyelemmel kísérjük a települések törekvéseit. Mindezekhez társíthatok a környezetvédelmi tárca által elindított „Tiszta Magyarországot” célkitűzései. Az időszerű környezetvédelmi témák kiválasztásához ezúttal is kérjük a szakmai szervezetek segítségét, hasonlóképpen várjuk a „civil környezetbarátok” jelentkezését. Szeretnénk felvillantani egy-egy hasznos kezdeményezést, a jelzések nyomán rámutatni, hol sebzett a környezetünk, s hol találhatunk jó példát a gyógyításra, szépítésre. címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. a szerkesztő KÖZVETLEN E-MAIL CÍME: laszloe@axels.hu. kérjük, A KÜLDEMÉNYEKRE ÍRJÁK rá: környezetvédelem. m(e) Lassan benépesül a puszta kardoskút Sóstón nem áll meg az élet A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kardoskúti természetvédelmi területén, a pusztában elcsendesedett a világ, amikor hótakaró borított mindent. Az olvadásnak köszönhetően azonban újra madártrillától hangos a környék.- A pusztai vizek egészen a közelmúltig befagyottak voltak, de már akkor megjelentek az első korai vonulók, a nagy lilik, a pajzsos cankók, a bíbicek. Az énekesmadarak közül a mezei pacsirta az utak mentén áttelelt, van néhány hósármány, és kisebb csapatokban maradtak dar- vak a pusztában - tudtuk meg Kotymán Lászlótól, a természetvédelmi tájegység vezetőjétől. A sóstói telepen egyébként nem állt meg az élet: ez a szaporodás időszaka, vannak már kis bárányok és borjak. Nemsokára kezdődik az állomány kihajtása. ■ Cs.I. Tótkomlós is csatlakozott Egyetértett a Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítésével és az ehhez való csatlakozással a tótkomlósi önkormányzat. A téma kapcsán az is elhangzott, hogy a régióban a kormányrendeletben előírt ivóvízminőségi határértékek megtartása érdekében jelenleg is tart a dél-alföldi ivóvízprojekt előkészítése. Ehhez is kapcsolódik a hulladékgazdálkodási rendszer, amelynek megvalósításával a felszíni vizek és a vízbázisok elszennyeződése megállítható. Mivel Tótkomlóson ez idáig a szerves hulladékok, az építési törmelékek elhelyezésének és ártalmatlanításának lehetőségei nincsenek megoldva, így mindenképpen javasolt a rendszerhez történő csatla-% kozás. ■ (cs) Madárvárta Biharugrán megfigyelők Fészekmustra ragadozóéknál Az orosházi Természet Ébredése Társulat aktivistáit nemrégiben Seres Nándor, a Bihar Tájvédelmi Közalapítvány munkatársa látta vendégül a biharugrai madárvártán. Csete Ilona A kirándulás célja a tavaszi madárvonulás figyelemmel kísérése és a két szervezet közötti együttműködés kiterjesztése volt Az orosházi Természet Ébredése Társulat tagjai a Geszt környéki halastavaknál és a füzesgyarmati erdőkben a ragadozó madarak fészkeit tanulmányozták az első tavaszi napokban. A program során mintegy ötven madárfaj 13-15 ezer egyedét figyelték meg.- A legérdekesebb volt egy kerecsensólyom, egy szirti sas, 18 réti sas, 80 nyílfarkú réce, 11 böjti réce, 250 kerce réce, 500 kanalas réce, 800 barát réce, 400 fütyülő réce, 70 kontyos réce, 13 cigány réce, 90 kis bukó, 30 túzok, 35 daru megfigyelése. Számunkra nagy öröm volt a tavasz hírnökeinek számító énekesmadár-fajok első egyedeit is megpillantani - tudtuk meg Gál Zoltántól, az orosházi egyesület alelnökétől. A fiatalok már parti madarakra is rátaláltak, élményeik helyszíne ezúttal a Kardoskút környéki puszta volt. Megtisztították a csatornát A víz világnapja alkalmából környezetvédelmi akciót szervezett tegnap a megyeszékhelyen az Élővíz-csatorna természetvédelmi értékei és tisztasága megóvására törekvő békéscsabai White Club. A csatorna vizén és partjain a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola 9/E osztályosai gyűjtöttek hulladékot. A József Attila úti kishídnál gyülekező 32 környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakos diák reggel átvette a White Club elnökétől, Rajnai Endrétől a védőkesztyűket és zsákokat, majd négyfelé indulva tisztították meg a területet. ■ (fm) Tegnap 9 órakor gyülekeztek a diákok Békéscsabán, az Élővíz-csatorna partján, majd megtisztították a vizet és a partot a hulladéktól. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült Szerkesztette: László Erzsébet.
