Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-22 / 67. szám

2005. MÁRCIUS 22., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Mosolyogni lehet, ha fáj - de tapsolni? színház Operettből, Lehár Ferenctől volt már (és remélhetőleg lesz még) jobb is Emlékezetes, szép színházi esték, valódi sikerszéria (Charles Aznavour Éljen az élet! című musicaljének ma­gyarországi ősbemutatója, Csehov Ványa bácsija és Ib­sen Solness építőmestere) után sokat zuhant a színvonal a Jókai színházban. Hídvégi Miklós Művész-Ház Kft.- jének produkcióját, A mosoly országát, Lehár Ferenc is­mert operettjének bemutatóját nem jutalmazta a nép­szerű műfajhoz és a premier ünnepélyességéhez illő tapssal a közönség, és ez valószínűleg nem is véletlen. nodva talán csak annyit kap a kí­nai herceg döntéséből (elengedi imádott európai feleségét) tanul­ságul, hogy olykor a megértés többet ér, mint a birtoklási, kisajá­títási vággyal párosuló szerelem. No meg az sem kevésbé fontos bölcsesség, miszerint: „Mosolygó nézés a jól nevelt arc..., mögötte fájjon, akármilyen harc...” Niedzielsky Katalin A jubileumi, ötvenedik évadban a korábbi előadásokkal sikerült „tartani a magaslatot”. Lakatos István Kossuth-díjas költő sza­vait idézve most nemcsak a fél­évszázados jubileumra és a minden premiert kicsit jellem­ző emelkedettségre gondolok, hanem a színházra, mint szóra­koztató intézményre és annak műsorválasztására is. A térség egyetlen színháza legyen nép­színház, helyes! Játszania kell a klasszikus drámától a könnye­debb műfajig mindent, musi­calt, operettet, egyik műfaj sem lehet mostoha; de egyforma mércével kell mérni, ami az igé­nyességet, az előadás kiállításá­nak, megvalósításának szintjét, színvonalát jelenti. A Békés Megyei Jókai Szín­ház és a budapesti Művész-Ház Kft. együttműködése immár hosszú időre tekint vissza; ha­gyomány Békéscsabán, hogy fővárosi művészekkel együtt közös produkciót hoznak létre, amelyben az operett-irodalom legjava kerül színre. Az össze­fogás jegyében az elmúlt évek­ben - hála Istennek - láttunk már több kiváló előadást is. A mosoly országa 1930-as ma­gyarországi premierje óta sokat változott, korok, divatok, rendezői felfogások, művészi kvalitások szerint Ami örök, az Lehár mar­káns, új hangszerelésű, operába hajló, a bécsi és a párizsi elegan­ciát ötvöző, gyönyörű zenéje. S változatlan - korsza-koktól és helyszínektől függetlenül - az emberek csillapíthatatlan vágya, hogy szép mesébe, csodába rin­gassák őket, legalább arra az idő­re, amíg szól a zene, a dal. Aztán meg úgyis kiderül, hogy ezzel a mesével valami nincsen egészen rendben, hiszen a szerelem még­sem győz le mindent, a jók nem nyerik el méltó jutalmukat, és a végén happy end sem lesz. A bé­csi udvar és a kínai hercegi palo­ta áll itt egymással szemben, két nagyon távoli és kibékíthetetlen A sárga kabátból bújt ki Lehár Ferencről köztudott, hogy akár korábban sikeres vagy fe­ledésbe merült műveit is min­dig hajlandó volt átdolgozni, csakhogy a közönségnek ked­vezzen. Tapasztalt színpadi szerzőként pontosan tudta, hogy megéri a fáradság, fontos­nak vélte, hogy operettjei megfe­leljenek a kor igényeinek, a mo­dem idők szellemének. Amikor A sárga kabát szövegkönyvét át­íratta librettistáival, a zenét pe­dig maga komponálta újra, hogy bemutathassa A mosoly országát, a következőket mond­ta: „Hiába, a mai kor embere izgalmakra vágyik még az ope­rettszínházakban is, és ezelőtt meg kell hajolnia a szerzőnek!” A kínai herceg palotájában kezdetben nagy a boldogság; az európai és a keleti kultúra közötti különbségek csak később állnak a szerelmesek útjába. Felvételünkön Lisa és Szu Csöng (Udvarhelyi Boglárka és Ba­logh Ferenc). világ, nagyon különböző kultúra, vallás, hagyomány. Annyira távol esnek ezek egymástól, hogy még a szenvedély, a szerelem sem ké­pes legyűrni ezeket az ellentéte­ket Az ember a meséből kijóza­A világhírű magyar operett­szerző zenéjét, egyáltalán mu­zsikát manapság már alig hall­hat a közönség a jobb időket lá­tott zenekari árokból... A költ­ségtakarékosság jegyében erről mára sikerült leszoktatni a színház szerelmeseit. Marad te­hát a szép zene és a mese mellé a színpadi kiállítás és nem utol­só sorban a művészi játék, a színvonalas éneklés és tánc. Mindenről mégsem lehet le­mondani! A Hídvégi Miklós ren­dezte előadás első része szét­hullott darabokra; hiába szólt a zene (playbackről), a szereplők bejöttek, elénekelték a dalukat, aztán kimentek, az egész felvo­nás statikus maradt, nem állt össze a kép, sem a hangulat. A második felvonás már jobb volt, felpörögtek az események, a szenvedélyek. Nagy része van a javulásban Teremi Trixi és Csere László kettősének, az ismert melódiáknak, a Csang (Füsti Molnár Béla) által behozott fe­szültségnek, valamint a főleg Kokas Lászlónak köszönhető humornak. A premieren Liza szerepét Udvarhelyi Boglárka szólaltatta meg magas szinten. Balogh László (Szu Csöng her­ceg) sem énekesként, sem szí­nészként nem lopta magát a kö­zönség szívébe. Annál inkább a bájos Teremi Trixi és a charmos Csere László; a herceg húga, il­letve Hatfaludy Ferenc, a honfi­társ szerető és megmentő jele­netei az előadás legjobb pillana­tai. Csang, a herceg nagybátyja képviseli a kemény kínai vona­lat, Füsti Molnár Bélának sike­rül sok humorral játszani a fi­gurát. De a legtöbb humoros je­lenet mégis Kokas László nevé­hez fűződik, aki az első részben Hardeggnét, a másodikban a fő- eunuchot formálja poénosan. Tánc, koreográfia? Jó indulat­tal csak ízelítőnek mondható az a kevés, amit a Teremi-Csere páros adott elő a második felvo­násban. A mutatós jelmezeket Rományi Nóra tervezte, a kétfé­leképpen hasznosított díszlet­fal Langmár András munkája. Majd’ elfelejtettem, hogy a mese még egy fontos tanulság­gal szolgál. Kiderül, hogy a si­kert sem adják ingyen. Nem elég a legnépszerűbb műfajt, az operettet műsorra tűzni, nem elég Lehár Ferenc, A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigány­szerelem, a Pacsirta, a Paganini világhírű zeneszerzőjének nevét a plakátra írni, az Európa-szerte valódi közönségsikert jelentő operettet, A mosoly országát „el­hozni”; abból értékes, színvona­las előadást is kell(ene) alkotni. Vagy nem kell hozzáfogni. BÉKÉS MEGYEIEK EMBERKÖZELBEN Boldis Zsolt énekkart vezet BOLDIS ZSOLT, a kondorosi képviselő- testület pénzügyi bi­zottságának elnöke szombat délutánjait rendszerint énekkari pró­bákkal tölti. Tizenkét esz­tendeje vezeti ugyanis a he­lyi evangélikus egyházköz­ség Ten Sing ifjúsági ének­karát, melynek repertoárjá­ban az egyházi énekek mel­lett sokféle műfaj szerepel. Megfelelő hangszerekkel rendelkeznek például a leg­újabb „világi” slágerek elő­adásához, időnként pedig a mindennapi élet tanulságait tükröző rövid színdarabokat is megjelenítenek. Az ének­kar gyakran fellép a megye különböző településeinek rendezvényein, (j) Mercit osztogatott Az orosházi Evangélikus Általános Is­kola és Gim­názium igaz­gatónője,-------------------- JANTOS ISTVÁN­né édes csemegével lepte meg kollégáit. Egy (a televízió nép­szerű NÉVshowR című műso­rából már jól ismert termetes csokimárkával) hatalmas Mercivel állított be a tanári szobába. Nyolcvan apró, fi­nom falatot kínált a tantestü­let tagjainak, a hivatalsegé­deknek és az óraadóknak. Te­hette, mert a csokicsemegét ő is kapta. A szegedi Karolina Gimnázium nyolcadikos diák­jai kértek segítséget az intéz­ményvezetőtől: Orosházán szerették volna megtartani böjti csendes napjaikat. Puri­tán ellátást kértek, az oroshá­zi iskola tornatermében alud­tak, a díszteremben közös, hétkezdő áhítaton vettek részt a házigazdákkal. A szívélyes fogadtatásért cserébe adták a Mercit a szegediek, (cs) Mindegy, hogy nyer vagy veszít DÁVID ZOLTÁN, a szarvasi Idősek és Szenvedélybe­tegek Ottho­nának igazga­tója mindig szívesen játszik barátaival squash (fallabda) meccseket Az igazgató rendszeresen jár lakóhelyén, Orosházán ked­venc sportklubjába, de Szar­vason is gyakran üti munka után a fallabdát. Dávid Zoltán azért kedvelte meg éppen ezt a sportágat, mert - mint mondja - rövid idő alatt in­tenzíven megmozgatja az em­bert, kellemesen elfárad. An­nak pedig, hogy nyer vagy ve­szít, nincs jelentősége, a leg­fontosabb a játék öröme, (j) Toborzó Az én hangomra verseny Az országos döntőig juthatnak A Békési Diákönkormány­zatok Szövetsége és a békési városi művelődési központ közös összefogással az idén is két kategóriában rendezi meg Az én hangom énekver­senyt. Az első korcsoportba 6-16 évesek, a másodikba 16-35 évesek jelentkezését várják, akik kedvet éreznek az énekléshez, s másoknak is szeretnének bemutatkoz­ni. (Néhány esztendeje in­nen indult Schmidt Barbara, aki a Megasztár döntőjéig ju­tott.) Az én hangom döntőjébe az előzetesen megtartott se­lejtezők legjobbjai kerülnek egy-egy műsorszámmal. A zenei kíséretet, illetve alapot minden versenyző maga szerzi be. A zsűri tagjai a se­lejtezőkön helyi, megyei kul­turális, ifjúsági és média- szakemberek lesznek. A dön­tőn országos hírű énekesek, zenészek, menedzserek érté­kelik a versenyzők teljesít­ményét. Jelentkezni március 31- éig lehet a művelődési in­tézményben vagy annak cí­mén. A döntő április 29-én 18 órakor lesz ugyanott. (sz) Koncert a zenei napokért Bábkészítők Felnőttképzési hálózata Kárpát-medencében A közelmúltban a Békéscsabai Regionális Képző Köz­pontban rendezték a valamennyi Kárpát-medencei térség magyar felnőttképzését reprezentáló találko­zót, pontosabban műhelymunkát. Amerikai gyerekek adtak koncertet az Egyesült Ál­lamokban az V. Gyulai Zenei Napok javára. Szőke Margit Nagysikerű hangversenyt adtak a napokban a tavalyi VIII. Los Ange­les-! Nemzetközi Liszt Zongoraver­seny győztes fiataljai az V. Gyulai Zenei Napok javára - tudatta la­punkkal a Los Angelesben tartóz­kodó Czene Ferenc, a Gyulai Zenei Napok Alapítvány elnöke. A koncertet a San Femando- völgyi Református Egyház gyüle­kezeti termében tartották meg Amerikai gyermekek magyar gyermekekért címmel. A kiadások kifizetése után 1076 dollár gyara­pítja a gyulai alapítvány számláját A Gyulai Zenei Napok legfőbb célja, hogy őrizze és az ifjúsággal megismertesse a magyar zenei kultúrát határon belül, s kívül, segítse a fiatal zenei tehetségek művészetének kibontakozását. Elmondható, hogy ma már ha­gyományokkal rendelkező kul­túrtörténeti esemény négy város - Gyula, Hódmezővásárhely, Orosháza és Békéscsaba—körze­tében. A tavalyi rendezvénysoro­zaton több mint 200 fiatal léphe­tett közönség elé. Harmadszorra adták ki Az év zenepedagógusa díjat és először az életműdíjat. Az V. Gyulai Zenei Napokat június 3-ától 5-éig rendezi meg az alapítvány, melynek műkö­dését az adományok mellett két sikeres koncerttel az ugyancsak Kaliforniában élő Neszlényi Pfeiffer Judit alapoz­ta meg. Békéscsabán A megyeszékhelyi Békési Úti Közösségi Házak és a Békés Megyei Napsugár Bábszín­ház bábkészítő pályázatot hirdet a 14. nemzetközi báb- fesztivál alkalmából. A felhí­vásra felnőttek és gyermekek bármilyen anyagból és tech­nikával készített bábbal ne­vezhetnek. Az egyetlen kikö­tés, hogy bábozásra alkalmas legyen a pályamunka, ame­lyet a Békési úti közösségi házba kell eljuttatni május 9- éig. Bővebb információ kér­hető Braunná Selmeci Ágnes­től a 66/326-370-es telefon­számon vagy a mese- haz@mesehaz.hu e-mail cím­ben. (y) Az esemény előzményeiről, cél­járól és eredményeiről Molnár György, a BRKK igazgatója és dr. Kibédi-Varga Lajos, a nem­zetközi programiroda vezetője tájékoztatta lapunkat.- Tavaly áprilisban Szé­kelyudvarhelyen tettük meg az első lépést a „székelyudvarhelyi gondolat” megvalósításában: magyarországi, székelyföldi és olasz szervezetek vezetői euró­pai interregionális partnerségi megállapodást írtak alá. Ebben kiemelt szerepet kapott a gaz­daságfejlesztéssel és a környe­zetvédelemmel összehangolt felnőttképzési hálózati modell közös létrehozása. A folyamat­nak új lendületet adott az Apá­czai Közalapítvány, amikor le­hetővé tette, hogy a magyarlak­ta térségekben elkészüljön a fel­nőttoktatás helyzetképe — mondta Molnár György. Az igazgató kifejtette, hogy a jövő a hálózatok hálózataként működő tudásalapú régióké, amelyeknek alapvető feltétele a korszerű, gyakorlatorientált, kompetenciaalapú felnőttkép­zési hálózat. A Kárpát-meden­cében élő magyarlakta terüle­tek számos sajátosság mellett alapvetően nagyon hasonló adottságokkal rendelkeznek. Ezért nemcsak szükséges, de lehetséges is itt egy felnőttkép­zési hálózat létrehozása. Az eredményességről és a talál­kozó folytatásáról szólva dr. Kibédi-Varga Lajos kiemelte: a ta­lálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy megkezdik a Kárpát­medencei felnőttképzési hálózat létrehozását Egyetértésre jutot­tak az összefüggő programrend­szer elemeiben, valamint a cél­hoz vezető út alapvető kérdései­ben. Konkrét eredmény is szüle­tett elkészült a magyar-román, magyar-szerb-montenegrói és a magyar-szlovák határ menü tér­ségek együttműködését finanszí­rozó európai uniós pályázat, az Interreg közös részvételének szerkezetét, tartalmát és szerve­zeti kereteit tartalmazó megálla­podás. ■ (e)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents