Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-22 / 67. szám
2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP —2005. MÁRCIUS 22., KEDD MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Étkeznek-e gyorsétteremben? LOVAS JÁNOS- mRMa Né. 65 ÉVES. ? BÉKÉSCSABAI — "* NYUGDÍJAS: — Soha nem fogyasztok semmit gyors- étteremben. Nem szeretem az ottani ízeket, s nem is szorulok rá, hogy más lásson el. Hetente kétszer készítek húsos ételt és levest, ezenkívül sokszor kerül az asztalra haluska. Gyermekélelmezésben dolgoztam, tudom, mi kell a szervezetnek, miben található a legtöbb vitamin. CSENDE KATALIN, 16 ÉVES, MEDGYESBOD- ZÁSI TANULÓ:- Nincs rá időm és igényem, hogy gyorsétteremben egyek. Az édesanyám otthon főz, akkor eszem, amikor hazamegyek az iskolából. Persze, ha nagyon megéhezem, veszek valami száraz ételt, de ez nem esik meg mindennap. A menzakosztot sem kedvelem különösebben, nagy mennyiségben nem lehet olyan egyedi ízeket kihozni. SITZ JÁNOS, 70 ÉVES, BÉKÉSCSABAI NYUGDÍJAS: — Gyorsétteremben enni? Soha. A feleségem főztjénél nincs jobb, akkor miért ennék pizzát? Külföldről jöttek ezek a szokások. Az unokáimnak már természetesebb, hogy hamburgert rendelnek, de amennyire tudom, ez sem fordul elő mindennap. Különben sem vagyok benne biztos, hogy a sok fagyasztott étel jót tesz a szervezetnek. CSJÁK JÁNOS, 16 ÉVES, BÉKÉSCSABAI TANULÓ:- Nem zárkózom el a gyorséttermek elől, de nem az én pénztárcámnak találták ki. A szüleimmel havonta elmegyünk pizzázni. A barátokkal összetalálkozva nem az evés a legfontosabb. Szeretem a makarónit, főleg milánóinak elkészítve. Lehet, hogy előző életemben olasz voltam, mert kifejezetten az itáliai ételek vonzanak. ■ F. G. K. HÍREK Bölcsődét nyitnak Kondoroson A 2005/2006-os nevelési évtől kezdve Kondoroson megnyílhat a bölcsőde. Az intézményt a jelenlegi óvoda épületegyüttesén belül alakítják ki, a tervek már készülnek. Pályázati lehetőségek híján a költségeket minden bizonnyal teljes egészében az önkormányzat állja - nyilatkozta lapunknak Dankó Béla polgár- mester. (j) Országos találkozó a kisnemesi otthonokról A Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Munkácsy Emlékháza március 30—április 1. között negyedszer is országos találkozót szervez a kisnemesi otthonok témakörében. Ezúttal is neves építészek tartanak előadást, bemutatják az ország minden részéből, valamint Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából érkezett vendégeknek a felújított, a tanácskozás otthonául szolgáló Steiner-Omaszta kúriát Néhány az idei témák közül: középkori falképek Európa szívében; régi báli viselőiek a 19. század táján; kitekintés a szomszédos országok kúriahelyzetére. Görgey Gábor író irodalmi emlékezésének címe a második napon: Elsüllyedt kúriák világa, (f) Istentisztelet a Kossuth rádióban Mezőberényből Március 25-én, a húsvéti ünnephez kapcsolódóan, tíz órakor a Kossuth rádió élőben közvetíti Mezőberényből, az I. kerületi (német) evangélikus templomból a nagypénteki istentiszteletet a város mindkét evangélikus gyülekezetének részvételével. A szervezők kérik, hogy akik elmennek az istentiszteletre, legalább fél tízkor foglalják el a helyüket (sz) Hetven év után díszpolgár a brüsszeli aranydiplomás államosítás Mindenüket elvették, a család elhagyta a várost — Úgy tűnik, hogy az idő nem fedte el szüleim, édesapám életművét, akik tehetségükkel, szorgalmukkal értéket teremtettek és Gyula városának hírnevet szereztek. Édesapám halála, majd az ’50- es évek megrázó történései miatt nem élhettünk tovább Gyulán. Édesapám rehabilitálását, díszpolgárrá avatását családom élő és már nem élő tagjai nevében tisztelettel megköszönöm — mondta Gyulán Stéberl András lánya, Kecskeméti Sándorné Stéberl Ilona Natália, amikor a március 11-ei ünnepi képviselő-testületi ülésen átvette édesapja posztumusz kitüntetését. Szőke Margit Stéberl András 1912-ben telepedett le Gyulán. Húsüzletét a hentesmester kis üzemmé, majd hentesárugyárrá fejlesztette. Országszerte és külföldön is megismertette a gyulai húsipart, a gyulai kolbászt. A brüsszeli világkiállításon, 1935-ben a gyulai kolbásszal elnyerte az aranydiplomát. A Gyulai Húskombinát Rt. szárazárugyárát magában foglaló, a Béke sugárút és a Gyár utca sarkán álló épületcsoportban eredetileg gyufagyár működött. Stéberl András már üresen álló épületet vásárolt meg. Az államosítás után a gyárat a környező telkek megvásárlásával bővítették, A Stéberkcsalád 1955-ben hagyta el Gyulát - emlékezett vissza az édesapja kitüntetését átvevő, ma 83 éves Kecskeméti Sándorné Stéberl Ilona Natália. majd amikor az 1970-es évek közepén felépült a Kétegyházi úton a Gyulai Húskombinát Rt., a termelés zömmel ott folyt tovább. A Béke sugárúti üzemet is korszerűsítették, szárazárugyárként működik tovább. Stéberl András alapító tagja volt a Gyulai Általános Ipartestületnek, az országos ipartestület aranykoszorúval tüntette ki. A helyi evangélikus gyülekezetben előbb egyháztanácsi tag, majd gondnok és presbiter lett. Adományaiból épült a lelkészlakás és állították fel az evangélikus templom szószékét. Stéberl András gyárát 1948 márciusában államosították. Nem sokkal később, 59 évesen elhunyt. Pozsonyból Gyulára Stéberl András (Pozsony 1868.-Gyula 1948.) az I. világháború előtt jött Gyulára. Kis üzletét 1914. január elsején nyitotta meg, majd Munkácsy utcai házában rendezte be első komolyabb műhelyét. Nagyobb műhelyt, majd manufaktúra jellegű üzemet létesített a mai Blanár utcában. Az 1940- ben megszerzett gyufagyári épületekben a kor színvonalának megfelelő modem üzemet hozott létre - olvasható dr. Czeglédi Imre Gyuláról szóló kalauzában. Gyulán, Németvároson utcát neveztek el Stéberl Andrásról, az evangélikus gyülekezet létrehozta a Stéberl András Alapítványt a fiatalok vallási nevelésére, a Béke sugárúti Stéberl- villa falán felavatták emléktábláját. Szövege szerint itt élt Gyula város húsiparának felvi- rágoztatója. Stéberl András most pedig Gyula Város Díszpolgára lett. Lánya, Kecskeméti Sándorné Stéberl Ilona Natália lapunknak elmondta az ünnepség után: nagyon jó édesapja volt. Hárman voltak testvérek, de nővére és öccse már nem élnek. Szülei közösen dolgoztak, a brüsszeli kiállításra is együtt mentek. Kicsiben kezdték, de mindig nőtt és nőtt az üzem, ami mindkettejük érdeme volt. Édesapjuk Pozsonyban tanulta ki a hentesszakmát - mondta a most 83 éves, Kaposváron élő Kecskeméti Sándorné Stéberl Ilona Natália. Mielőtt kitelepítették volna a családot, elhagyták Gyulát és Kaposvárra mentek 1955-ben. Édesapjuk a gyár államosítása után egy hónap múlva meghalt Ott voltak a lakásban, ahol mindent elzártak. Édesapjuk állt a kerítésnél, átnézett... - Olyan szívfájdalom volt, hogy egy élet munkája megszűnt - emlékezett vissza Stéberl András lánya. Elmondhatatlanul jó érzésnek nevezte apja díszpolgári kitüntetését, amit testvérei nem élhettek meg. Öccse 1991- ben, nővére 1993-ban halt meg. Családjukban csak apjuk volt hentes, nincs szó hentesdinasztiáról. Mesterségét nem folytatták, mindenüket elvették, a szakmában sem maradtak. Megnyílt a köröstarcsai horgásztó Köröstarcsán, az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő horgásztó, valamint a hozzá kapcsolódó paprévi- holtág igazi horgászparadicsommá vált az elmúlt esztendőkben. Az önkormányzat jelentős költséggel rendezte és alakította ki a vízfelületet, s minden évben gondoskodik a halasításáról is. Széplaki Zoltán, a település polgármestere elmondta: olyan méretű és a Körösökre jellemző őshonos halakat telepítettek, illetve telepítenek, melyek azonnal horgászhatok. Ebben az esztendőben három telepítést terveznek. A november 30-áig nyitva tartó horgásztóban egész időszakban — és napijeggyel pe- cázhatnak a horgászat szerelmesei. A kifogott halért nem kell fizetniük, a méretkorlátozás alá eső halakból halfajtánként két, de legfeljebb három vihető el, a többlet halért fizetni kell. A 14 óra után érkezők a napijegy árának felét fizetik, s mód van csoportos horgászatra is. ■ (sz) Szavazás az interneten Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Divat-e ma az udvarlás? A szavazás a következőképpen alakult: Nem, mára a férfiak elkényelmesedtek. 19% Igen, ez soha nem megy ki a divatból. 35% Nem, mert a fiatal nők szemében könnyen nevetségessé válik az a férfi, aki udvarolni próbál. __________________________ 46 % Ezen a héten arról kérdezzük meg olvasóinkat, milyen személyiség lenne ideális magyar államfőnek? Klikkeljenek a www.bmhirlap.hu-ra! , KISHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL BékéS. TANULMÁNYI VERSENY. (SZ) A napokban Jászberényben rendezték az I. Országos Rendészeti Tanulmányi Verseny döntőjét. A megmérettetésen a belügyi rendészeti és speciális társadalomismeretekből, idegennyelvi és informatikai tudásukból adtak számot a versenyzők, akik belügyi rendészeti pályára felkészítő képzésben vesznek részt. Az országos döntő harmincöt tagú mezőnyében megyénket a területi verseny győztese, Lipcsei Szilvia, a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium végzős tanulója képviselte. A Mezgé diákja a versenyben a 12. helyen végzett, a 6. helyezettől mindössze két ponttal lemaradva. Az értékes helyezésen kívül Lipcsei Szilvia „A leghatározottabb fellépésű versenyző’’ különdíjjal érkezett haza. Biharugra. fejlesztésre. (í) A biharugrai önkormányzat idén 14 millió 675 ezer forintot különített el a költségvetésben fejlesztési célokra. Az összeg jelentős részét pályázati önerőként szeretné hasznosítani a község így sikeres pályázatok esetén a fejlesztési keret tovább gyarapodhat Csanádapáca. gyermekcsapat. (cs) A Magyar Úttörők Szövetségének meghívására a csanádapácai Petőfi Sándor Gyermekcsapat 36 úttörője az országos szervezet jóvoltából részt vehetett a múzeumkertben rendezett nemzeti ünnepen. A gyerekek összekötötték a kellemest a hasznossal és múzeumlátogatást is beiktattak a programjukba. Gerendás, véradók, (cs) Az orosházi véradóállomás kollektívája heti rendszerességgel járja a kistérség falvait, városait. A Vöröskereszt Orosházi Területi Szervezete által szervezett véradások iránt számottevő az érdeklődés. Legutóbb Gerendáson toborozták a donorokat, az idei első alkalomra tizennégyen mentek el vért adni. Gyiila. HARANGAVATÁS. (Ö) Gyulán, Németvároson a Szent József templom új nagyharangját Gyulay Endre, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke szenteli fel június 4-én. Gyulay Endre németvárosi káplán volt 1957-től 1960-ig. A 725 kilogrammos nagyharangot az őrbottyáni Gombos Miklós önti, ő készítette a belvárosi római katolikus nagytemplom harangjait is. TÁMAD A BELVÍZ, (sz) Az elmúlt napokban Kamuton Is sok munkát ad a támadó, a '99-es méreteket is meghaladó belvíz. Az önkormányzat a telepített szivattyú mellé két nagyteljesítményű szivattyút Is üzembe helyzett, mert a víz már épületeket veszélyeztetett A szivattyúk percenként őt köbméter vizet emelnek át az NK XIV-es csatornába. Egyébként a faluban a magas talajvízszint miatt az ÁNTSZ — átmenetileg — betiltotta a földbe való temetést.
