Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-18 / 64. szám
12 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 18., PÉNTEK SARKADKERESZTÚR Polgárőrök a biztonságért A kitüntetett polgárőrök egy része, középen Bakucz Péter, az e&esütet elnöke. Idestova tizenhárom esztendeje alakult meg a Sarkadkeresztúri Polgárőr Egyesület, s némi nyelvi leleménnyel szólva mondhatjuk, hogy mára polgárjogot nyert a 26 tagot számláló civil szervezet. Ezt igazolja a február 19-én megtartott közgyűlés Is, hiszen Tímár Józseftől, a Békés Megyei Polgárőr Szövetség gazdasági vezetőjétől (aki egyben a Kötegyáni Polgárőr Csoport vezetője is) Kiemelkedő polgárőr munkájáért oklevelet vehetett át Czeglédi János, Kondorosi Mihály, Károlyi János, Bakucz Péter, Bakucz Péterné, Orodán Sándor, Miklya Norbert, Valki János, Barta Imre, illetve Patkás János. Amint arról Bakucz Péter, a keresztúri egyesület elnöke, a Békés Megyei Polgárőr Szövetség elnökségi tagja lapunkat tájékoztatta, az idei esztendőben terveik szerint 183 ezer 823 forintból gazdálkodhatnak. Az elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy minden kínálkozó pályázati lehetőséget megragadnak költségvetésük gyarapítása érdekében. Tízéves polgárőr szolgálatért részesült elismerésben Szilágyi Zoltán, ötéves polgárőr szolgálatért vehetett át oklevelet Czeglédi János, Patkás György, illetve a Sarkadkeresztúri Polgárőr Egyesület elnöke, Bakucz Péter. Tisztségviselők ELNÖK: Bakucz Péter elnökhelyettes: Kovács István titkár: Czeglédi János BELSŐ ELLENŐR: Rácz Antal, Miklya Norbert, Valki János Sarkadkeresztúrért kitüntető díjban részesültek 1999-ben Fábián Tibomé Patkás Gábor 2000-ben Tóth Istvánná Fábián Béláné 2001-ben Puskás József Krisztován Sándor 2002-ben Puskás Sándorné Puskás Károly 2003-ban Nagy Mihály Kónya Sándomé 2004-ben NámerTiborné 2005-ben lllich Ferenc A Békés megye települései között meghirdetett tavalyi előfizető-gyűjtő versenyünkön Sarkadkeresztúr az 500 és 1000 háztartás közötti kategóriában harmadik helyezést ért el. Lapunk a község benevezését, szervező munkáját egy ingyenes önkormányzati oldallal díjazta. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet Iskola, ahol kincs a gyermek oktatás A korszerű intézményben kiemelt program a nevelés A mi iskolánk olyan intézmény, amelyben a gyermek kincs, s vigyázunk, hogy az is maradjon. E szavakkal indít Kenderné Fábián Ildikó, a Sarkadkeresztúri Általános Iskola igazgatója, akinek szavaiból az is kiviláglik: az iskola, a fenntartó önkormányzattal karöltve mindent megtesz a felmerülő létszámgondok orvoslása érdekében. Az iskola pedagógiai programját és helyi tantervét fellapozva szakmai krédóként is helytálló, mindenképpen megszívlelendő Kölcsey idézetet jegyezhetek, miszerint: „Fontold meg jól, mit kezdesz, válaszd meg az eszközöket okosságod szerint, munkálj fáradhatatlanul, s ha mindent, amit erőd és körülményed enged, megtettél: nem vádolhatod magadat...” Ezen alapgondolat mindennapi érvényesülését erősíti meg Kenderné Fábián Ildikó, amikor kifejti, hogy jelenleg még két telephelyen egzisztáló, nyolc évfolyamos, évfolyamonként egy osztállyal működő intézményükben ...a gyermek sz emélyiségét igyekeznek eljuttatni képességeinek optimumára úgy, hogy a tanítás-tanulás folyamatában figyelnek az aktív részvételre, a sokoldalú fejlesztésre”. A korszerű társadalmi igényeknek megfelelő, alkalmazható szaktárgyi ismeretek továbbadása az elsődleges céljuk, de nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, hiszen kiemelten kezelik a személyiség fejlesztését, az emberi kapcsolatok terén a tolerancia kérdését, a másság elfogadását, s a környezettudatos nevelés, a közösségi nevelés érvényre juttatását. Az oktató-nevelőmunka színvonalát biztosítandó, adott a nyolc tanterem, egy csoportbontáshoz használt kisterem, számítástechnikai szaktanterem, természettudományi előadó és az iskolai könyvtár egyaránt, így az iskola tárgyi, infrastrukturális feltételrendszerét vizsgálva — a hasonló adottságú létesítmények között - korszerű közoktatási intézmény. Jelenleg öt A számítástechnika tanulására már negyedik osztálytól lehetőség van szakköri formában. napközis csoport működik, így a 156 tanulóból 123 gyermek napközis.- A tantárgyak közül csoport- bontásban tanítjuk 6. évfolyamtól a matematikát, a németet, valamint a számítástechnikát. Alapozó jelleggel már 3. osztálytól választható a német nyelv, szakköri formában lehetőség van 5. évfolyamtól angol nyelv, 4. osztálytól pedig számítástechnika tanulására is - részletezett az iskola igazgató asszonya. A sarkadkeresztúri iskola a megyében szinte elsőként, jó tizenöt évvel ezelőtt csatlakozott az erdei iskola programhoz, s bár anyagi lehetőségeik az utóbbi időben gátat szabnak elképzeléseiknek, kétévente mind a mai napig megszervezik az erdei iskolát. Tavaly e célra az Oktatási Minisztériumtól 1 millió 300 ezer, a Békés Megyei Közoktatási Köz- alapítványtól 300 ezer forintot nyertek, így valamennyi alsó, illetve felső tagozatos keresztúri diák számára biztosított volt a lehetőség. Az általános Iskola létszámadatai Évfolyam 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 Alsó tagozat 87 93 87 81 63 Felső tagozat 92 84 87 88 93 Összesen 179 177 174 169 156 Amikorénmég...- a vámparancsnok vallomása Az én iskolás éveimben még nagyon szegényesek voltak az iskola tárgyi feltételei: olajos padló, szeneskályha, de a tanítás-nevelés kedvező hatásai mai, felnőtt életemben is meghatározók. A család és az iskola nagy bizalommal volt egymás iránt, egymást kiegészítették, segítették. Az iskolai munkát a rend, a fegyelem és a szorgalommal teljesíthető követelménytámasztás jellemezte. Jól felkészült tanítóink, tanáraink nagy odaadással, lelkiismeretesen dolgoztak azért, hogy mindenki teljesítse azt, amire képes. Az ennek érdekében adott egy-egy körmös pedig nem sértette emberi jogainkat. A szorgalmas és eredményes munkáért mindenki megkapta az őt illető dicséretet. Tanítás után is sokat foglalkoztak velünk: tantárgyi szakkörök, akadályversenyek, kirándulások a környéken, játék, foci, versengések. Szerettünk dolgozni a gyakorlókertben is. Tisztelettel és köszönettel emlékezem valamennyi tanáromra, akik közül igazán sokat köszönhetek Krisztován Sándornak és Brányikné Bagdi Magdolnának, volt osztályfőnökeimnek. Novák Mihály, a Gyulai Vámhivatal parancsnoka lllich Ferenc Gímblka című alkotásával. A másfél hónap munkával elkészített relief az Országos Vadászati, Halászati és Természetvédelmi Képzőművészeti Kiállítás zsűrijének tetszését Is elnyerte. A fa a bölcsőtől a koporsóig elkísér sarkadkeresztúrért Kitüntető díj lllich Ferenc fafaragónak Kérdésemre, hogy véleménye szerint mivel érdemelte ki a díszpolgári címnek megfelelő Sarkadkeresztúr községért kitüntető díjat, lllich Ferenc fafaragó a tőle megszokott szerénységgel csak annyit válaszol: „Tán a korral is együtt jár az ilyen dolog, s hiába, az évek csak telnek...” Méltatásában nem fukarkodott viszont Uyés Sándor, Sarkadkeresztúr jegyzője, aki a németvárosi gyökerekkel bíró fafaragó művész életútját, az általa faragott 1848/49-es emlékmű árnyékában, március 15-én ismertetve kifejtette: „A rajz volt mindene, s elsősorban nem is műbútorasztalos, sokkal inkább grafikus szeretett volna lenni, de távol esett a budapesti képző- és iparművészeti gimnázium a szülői háztól. Tehetségét rajztanára, József Dezső tanár úr gondozta, aki hamar felismerte a fiúban rejlő képességeket. Az évek során lllich Ferenc a fa szerelmese lett, és keze alól egyre szebb faragások kerültek ki. Ma munkáit nemcsak Sarkadkeresztúron és Békés megyében, hanem országszerte ismerik. A vadászati világkiállítás alkalmával rendezett tárlatáról méltató hangnemben cikkezett az országos sajtó is... lllich Ferenc hitvallása az, hogy a fát nem lehet nem szeretni, hiszen az embert egész életén keresztül, a bölcsőtől a koporsóig elkíséri...” Azt már a kitüntetettől tudjuk meg, hogy számára mindegyik relief egyformán kedves, hiszen nincs édes és még édesebb gyermek. Éppen ezért, nehezére esik megválni alkotásaitól, de sokszor meglágyul szíve a kérelmeknek. Legutóbb II. Rákóczi Ferenccel járt így, a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége csodálta ezen alkotását, s most Bodrogkeresz- túron őrzik. Névjegy: lllich Ferenc Thisztaföldváron született 1946. március 8-án. Nős, 1965-ben vette feleségül Frankó Rózát. Gyerekeik: Ferenc (1966), Krisztina (1972). Műbútorasztalosi szakképesítést szerzett, majd 1963 és '65 között a Bubivnál (Budapesti Bútoripari Vállalat), később a keresztúri termelőszövetkezetben, 1967-től a Békés Megyei Állami Erdőgazdaságnál, valamint annak jogutódjainál, a Defagnál, a Dalerdnél dolgozott, egészen 1992-ben bekövetkezett rokkantnyugdíjazásáig. Hobbija a zenehallgatás, ifjabb korában a PAX együttes dobosaként játszott. 4
