Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-10 / 58. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Miért járnak az idősek klubjába? ROSZIK MIHALY- NÉ, 74 ÉVES, SZARVASI NYUG­DÍJAS:- Egyedül élek, s nem nézhetem min­dig a négy falat otthon, ezért gyakran eljövök a Dózsa György úti idősek klubjába. Itt legalább emberek között vagyok, tudunk beszélgetni, s jók a közös prog­ramok is. Rendszeresen meg­ünnepeljük például a névna­pokat, ilyenkor hozunk be üdítőket, süteményeket. Ebé­delni nem itt szoktam, mert betegségem miatt diétáznom kell, így otthon főzök magam­nak. PALUSKA GYÖRGY- NÉ, 70 ÉVES, SZARVASI NYUG­DÍJAS:- Fájnak a lábaim, így nem tudok messzire menni, nem járok a piacra sem. Ez a klub szeren­csére közel van a lakásom­hoz, szinte mindennap eljö­vök, ennyit még bírok gyalo­golni. Valaha sokat kártyáz­tam, dominóztam a' többiek­kel, meg kézimunkázni is szerettem, de ma már nem lá­tok jól, így leginkább csak be­szélgetni szoktam, itt tudom meg, mi hír a városban, kivel, mi történt. DOBROTKA GYÖRGYNÉ, 82 ÉVES, SZARVA­SI NYUGDÍJAS: — Én már legalább ti­zenöt éve já­rok ebbe a klubba, s mond­hatom, itt mindig felvidulok. Otthon csak unatkoznék, mert egyedül élek, van ugyan két gyerekem, de ne­kik már saját családjuk, sa­ját gondjaik vannak, dolgoz­ni járnak, nem ülhetnek mindig nálam. A klubban meg jókat beszélgetünk, do­minózunk, társasjátéko- zunk, kártyázunk, néha ked­vünkre nótázgatunk is. PETROVICS PÁL, 51 ÉVES, SZAR­VASI NYUGDÍ­JAS: — Engem 2003 augusz­tusában le­százalékoltak, azóta járok eb­be a klubba. Családom nincs, édesanyám is meghalt, a ma­gányt pedig nem tudom elvi­selni, ezért jövök emberek kö­zé. Itt ebédelek, s szerintem nagyon jól főznek. Eleinte fél­tem attól, hogy nem fogadnak majd be a többiek, mert én va­gyok a legfiatalabb, de szeren­csére tévedtem, elfogadtak, és nagyon jól érzem magam kö­zöttük. ■ L. J. HÍREK Tipográfiai verseny József Attila születésének szá­zadik évfordulója alkalmából a Kner-Tevan Alapítvány és a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum nemzetközi ti­pográfiai versenyt és kiállí­tást hirdet. A pályázóktól egy József Attila-vers, vagy annak részletének tisztán tipográfiai eszközökkel, vagy illusztráci­óval megtervezett megjelení­tését várják. A jelentkezők a hónap végéig nevezhetnek a múzeumban, (y) Küldöttség Székelykeresztúrra Dr. Szilágyi István alpolgár­mester vezetésével öt fős dévaványai küldöttség utazik az erdélyi testvérvárosba, Székelykeresztúrra. A ványai delegáció többek között részt vesz az ottani március 15-ei ünnepségen. Mint ismert, Pe­tőfi Sándor utolsó éjszakáját minden bizonnyal Székely- keresztúron töltötte, (i) Rendezvényekre Okányban Az okányi képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött az idei rendezvények, progra­mok támogatásáról. A majá­list 184 ezer forinttal, a gyer­meknapot és a Kihívás Napját összesen 162 ezer forinttal, az Okány Kupát 360 ezer fo­rinttal, a szüreti felvonulást 184 ezer forinttal támogatja a község, (i) Negyvenhat esztendő alatt egy napot sem volt táppénzen dr. iGRiczi lajos Alapítvány létrehozásán gondolkodik a szakember Dr. Igriczi Lajos negy­venöt évet töltött el az ál­lategészségügyben. Pá­lyáját Gyulán kezdte, majd harmincöt eszten­dőn át dolgozott a Békés Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszerellen­őrző Állomáson. Az elis­mert szakemberrel nyug­díjba vonulása alkalmá­ból beszélgettünk. Mogyorósi Krisztina- Hogyan gondol vissza az el­múlt negyvenöt évre?- Szerencsés vagyok, mert végigvittem azt a tevékeny­séget, amit választottam, cél­jaimat megvalósítottam, és elégedett vagyok a munkám­mal. Életemnek minden állo­mása sok tudást és tapaszta­latot adott nekem. 1959-ben végeztem el az állatorvos-tu­dományi egyetemet, majd egy évig Budapesten dolgoz­tam. Később a gyulai hús­üzemben dolgoztam, ezután 1970-ben felkértek arra, hogy az addig megszerzett tapasztalataimat ültessem át az akkor megalakuló megyei áilát-egészségügyi állomá­son végzett munkámba. Megszerveztem az állomás laboratóriumát, melynek tíz évig voltam a vezetője. Sze­rencsésnek érzem magam, hiszen boldogság volt ezt a munkát elkezdeni és boldog­ság abbahagyni, mert úgy ér­zem, megtettem amit lehe­tett, létrehoztam, felépítet­tem valamit. — Mire a legbüszkébb? — Sok társadalmi munkát végeztem. Büszke vagyok ar­ra, hogy választott szakmám mellett mindvégig kitartot­tam. Őszintén vállalom azt a véleményemet, hogy az Euró­pai Unió követelményeit vég­re tudtam hajtani. Örülök, hogy Gyulán a laboratóriumi munkával is volt alkalmam foglalkozni, tapasztalatot szerezni, s örülök, hogy ezt Békéscsabán kamatoztathat­„Nagyszerű érzés, hogy teljes megelégedéssel fejeztem be a munkát, s az, hogy most van Időm olyan dolgokra, amikre eddig nem volt.” tam az állomás létrejöttekor. Arra is büszke vagyok, hogy az elmúlt 46 év alatt egyetlen napot sem voltam táppénzen, s úgy gondolom, hogy ez a munkám szeretetének és a tevékenységtudatomnak kö­szönhető. — Vannak-e szomorú emlékei? Névjegy Dr. Igriczi Lajos Abonyban született 1937-ben, majd Vácott járt iskolába. A középiskola után az állatorvos-tudományi egyete­men tanult, ahol 1959-ben szerzett állatorvosi diplomát Egy évig Budapesten dolgozott és szerzett szakképesítéseket. Tíz évet töltött el a gyulai húsüzemben, majd az 1969-ben létrejött Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomá­son dolgozott, mint laboratóriumvezető szakállatorvos, szakta­nácsadó, megyei főmérnök. Hobbija az internetezés.- 1999 és 2004 májusa kö­zött sok üzemet kellett bezár­nunk, mert nem feleltek meg az EU előírásainak. Ahogyan régen az engedélyt kiadtam, úgy kellett most azokat vissza­vonni az elmúlt években. Ma mások az erőviszonyok, mint régen, nagyobbak a követelmé­nyek, de azt kívánom, hogy az utánam következők is ennyire szeressék majd a munkájukat, ennyire sajátjuknak érezzék a szakma problémáit. — Mennyiben változtak mára / az élelmiszer-ellenőrzés kérdé­sei a hetvenes évekhez képest? — Azt hiszem, hogy az alap­vető kérdések az élelmiszer ter­meléssel kapcsolatban elméleti síkon nem változtak, inkább a tárgyi feltételek, az eszközök­kel kapcsolatos követelmények alakultak át. Az EU megkövete­li a megfelelő műszaki színvo­nalat, de ezek a követelmények úgy gondolom teljesíthetők. So­kat változott a műszaki fejlett­ség és a technika az elmúlt években Magyarországon is, s bizton állíthatom, hogy a hazai élelmiszer-termelés semmivel sem alacsonyabb rangú az eu­rópainál.- Mivel tölti most az idejét, vannak-e tervei?- Reggel bekapcsolom a te­levíziót és bélehallgatok a tár­sadalom mindennapjaiba, ak­tuális problémáiba. Nagysze­rű érzés, hogy teljes megelé­gedéssel fejeztem be a mun­kát, s az, hogy most van időm olyan dolgokra, amikre eddig nem volt. Eljárok úszni és könyvtárba, valamint figye­lemmel kísérem a szakmám­mal kapcsolatos eseményeket, híreket. Tapasztalataimat a jö­vőben is szeretném továbbad­ni, társadalmi munka kereté­ben. Célom egy alapítvány lét­rehozása, melynek lényege az lenne, hogy a kuratórium minden évben a világon meg­rendezésre kerülő élelmiszer- ipari kiállításokra nem vezető beosztású személyeket dele­gáljon, mert véleményem sze­rint ezek a kiállítások nagyon hasznosak. SZEGHALMI DÍJAZOTTAK. (I) A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskolában a közelmúltban átadták a Farmasi Péter Alapítvány idei díjait. Az elismerést Pécsi Gabriella és Székács Tamás, az iskola hatosztályos gimnáziumi osztályának két végzős tanulója ve­hette át, akik Dévaványáról járnak tanulni Szeghalomra. Almáskamarás, kresz. (I) Az általá­nos iskola diákjai közül többen részt vettek a nemrég Békéscsabán, az Erzsébethelyi Általános Iskolában megrendezett közlekedési ismeretek megyei döntőjén. A gyakorlati és el­méleti feladatokból álló KRESZ-ver- senyen az almáskamarás! Bíró Ben­ce negyedik osztályos és Kereki Ta­más nyolcadik osztályos tanuló har­madik helyezést ért el. Felkészítőjük Méhesi József pedagógus volt Békéscsaba, kémiaverseny, (y) A megyeszékhelyen rendezték a Curie Kémiai Emlékverseny területi döntőjét amelyen Bács-Kiskun, Bé­kés és Szolnok megyéből ötven he­tedikes és nyolcadikos tanuló vett részt. A hetedikesek közül az első helyen Juhász Máté végzett (József Attila Általános Iskola, felkészítő ta­nára Rúzsa Klára), a második Pelle Mira (Belvárosi Általános Iskola, KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Pick György), harmadik Gurbán Ro­land (Szabó Pál Téri Általános Isko­la, Miklósné Lestyán Irén). Mindhá­rom iskola békéscsabai. ÖNISMERET FIATALOKNAK, (y) Ön­ismereti csoportot indítottak a bé­késcsabai ifiházban. A „felfedező tú­rára” olyan 12—15 éves tinédzsere­ket várnak, akik játékokon keresztül szeretnének eljutni a mélyebb ön- és társmegismeréshez. A kamaszok­nak segítséget nyújtanak az identitá­si problémák feltárásában is. KÉPVISELŐK, (y) Míg 2003. június ljétől december 31-éig 96 százalé­kos volt Békéscsaba képviselőinek a közgyűléseken való átlagos megjele­nési aránya, tavaly 93,7 százalékos. A bizottságok közül 2004-ben a költ­ségvetésiben volt a legrosszabb (75 százalék), míg az oktatásiban (85,4 százalék) a legjobb ez a mutató. Békésszentandrás. kézművesek. (j) Mára már meghaladta a harmincat a tavaly júliusban alakult Békésszent- andrási Kézművesek E&esületének taglétszáma. A szentandrási kézmű­vesek kiállítások, játszóházi bemuta­tók és egyéb rendezvények segítségé­vel adják át ismereteiket tudásukat a fiatalabb nemzedékeknek. BiJCSa. költségvetés, (i) Bucsa község költségvetését 338 millió 217 ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel hagyta jóvá legutóbbi ülésén a képviselő-testület. A tele­pülés forráshiánya 19 millió 679 ezer forint. Ezt az összeget az önhikis pályázaton szeretné elnyer­ni az önkormányzat Csanádapáca. új képviselő, (cs) Oláh Béla falugazdász köztisztvise­lő lett, ezért összeférhetetlenségre hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról. Dolgozott az önkor­mányzat környezetvédelmi bizott­ságában is. A bizottság elnöke Endre József lett, s taggá választot­ták az új képviselő Annus István- nét is. Doboz. EMELTÉK, (b) A település költségvetésében szereplő forráshi­ány mértékének csökkentése érde­kében a képviselő-testület január 1-jétől az önkormányzati lakások, il­letve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját 5 százalék­kal, a lakótelkek eladási árát 16,6, az üdülőtelkek eladási árát 33,3, az idegenforgalmi adó mértékét 9, a telekadó összegét 7,7, az épít­ményadó összegét 6,7 százalékkal megemelte. A < t á

Next

/
Thumbnails
Contents