Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-05 / 30. szám
2005.FEBRUÁR 5., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ^étvége_ Száz éve polkát és valcert jártak, ma a keringő, a rock and roll és a szamba a divat Kedves hölgyem! Szabad egy táncra? Szépanyáink ezekben a pompás báli ruhákban királynőnek érezhették magukat. A mostani bálokon rock and rollt, tvisztet járnak, a szamba és a lambada vérpezsdítő dallamára lejtenek a párok. A táncok efféle változatossága korábban nem volt jellemző a bálákra. Volt viszont bécsi val- cer, cseh polka, lengyel mazurka, no meg táncrend. Utóbbi a hölgyek ruhakölteménye mellett a báli mulatságok legfőbb ékességének számított. A farsangi bálok idején válogatott szalonzenekarok húzzák a talpalávalót, mindenféle stílusban. Tvisztet cigánytánc, keringőt, tangót csárdás követhet, s a szamba, lambada és a rock vérpezsdítő ritmusaitól lesz még változatosabb a karneváli hang- és táncparádé. A táncok sokfélesége azonban nem volt mindig ennyire jellemző. Amikor először hálóztak Magyarországon, kezdetben a bécsi valcer, a cseh polka és a lengyel mazurka volt a kedvenc. A francia négyes 1836-ban csatlakozott a repertoárhoz. A csárdást - nők részvételével — 1840. január 9-én táncolták először egy bálon, melyet Liszt Ferenc tiszteletére rendeztek. Az oroszok a XIX. és XX. század fordulóján francia négyest, valcert, polkát és mindenekelőtt mazurkát járnak - tudhatjuk meg Tolsztojtól. Pesten, 1914- ben így látja a Divatsalon tudósítója: „Ezek már inkább kiállítások, mint mulatságok. A táncnak nagyon kevés idő, nagyon kis tér jut csak, és a táncban nincs öröm és nincs remény. Aki mulatni, táncolni akar, otthon marad”. A két világháború között többnyire a keringő és a csárdás volt a nyitótánc. A XX. század közepétől a bálok sikerének fokmérője az volt, hogy a nyitótáncot - a palotást, esetleg nyugati szokás szerint a francia négyest — hány pár járta: kétszáz párnál kevesebb már bukásnak számított. Nemkülönben fontos volt, hogy a befejező szupécsárdást hányszor Reménykedő férfiak Szépanyáink táncrendjei valóságos iparművészeti alkotások voltak. Az eredetileg parányi fűzet lapjain sorrendben felsorolva szerepeltek a különböző táncok, melléjük kicsiny ceruzával feliratkozhatott a táncot kérő partner. A drága mívű táncrendek borítója valóságos miniatűr festmény vagy zománcozott ötvösremek volt Az idő múltával a belbecs felvette a versenyt a külcsín- neb egy-egy aláírás - ha nevezetes személy kérte ily módon a báli táncot - kiemelkedő értékűvé vált újrázták. Legalább háromszor kellett, de ha ötször, hatszor, sőt hajnalig ismételgették, a rendezők megnyugodhattak: a bál igazán nagy sikert aratott. A balatonfüredi Anna-bálon mindig a palotás csendült fel - 2000-ben éppen a 175. alkalommal - nyitótáncként. Jelzés értékű a hazánkban tevékenykedő diplomaták köréből kiszivárogtatott óhaj: szeretnének palotást tanulni. Újabban viszont reneszánsz nyitótánc is dívik a bálokon a hagyományos keringő mellett. A báli táncokat valamikor meghatározott sorrendben ígérték oda a hölgyek szívük választottjának, vagy az estélyen felbukkanó alkalmi partnerüknek. Az ilyeténképpen osztogatott kegyet táncrendnek hívták. Ma már nem divat, de — ha van - a táncok rendje még mostanság is meghatározója egy-egy bál hangulatának. Az első, magyarul nyomtatott táncrendek először 1840-ben, a pesti törvényhallgató ifjúság bálján jelentek meg. A borítékba zárt, bőrre nyomott, nyolclevelű könyvecske, amelyet a figyelmes rendezők ceruzával is elláttak, tartós divattá vált. Száz évig szebbnél szebb kivitelben a táncrend lett a báli mulatságok legfőbb ékessége - természetesen a hölgyek ruhakölteményei mellett. A kis ceruzával ellátott notesz formája, díszítése gyakran utalt a bál jellegére: jogászbálon például törvény- könyv, technikusbálon vonalzó volt látható a lányok táncrendjén. Ebbe, az övükbe akasztható báli kellékbe azt jegyezték fel a leányok, hogy az egymás után következő táncokat melyik udvarlójuknak ígérték. Jaj volt annak, aki nem tartotta be a sorrendet, arról nem is beszélve, hogy emiatt másnap a két lovagnak párbajoznia illett egymással. Az első bálozó lány táncrendjébe feliratkozó fiatalurak egyike — ideális esetben - már a kisasszony jegyese lehetett a következő esztendőben. A brazil színész csalódott, mert sokkal több szenvedélyt várt Nicole Kidmantől Tizenkétmillió dollár egy kétperces csókért Nicole Kidman 12 millió dollárt kapott egyetlen csókért. Ez minden idők egyik legjobban fizetett csókja lenne, ha jegyeznék a kinyilvánított érzelmek árfolyamát. A szenvedély fokát nem határozták meg, időtartamát azonban igen: pontosan két percre szabták. A megrendelő - aki a 37 éves, ausztráliai származású filmszínésznőnek felaján lotta a szerepet és természetesen a pénzt - az illatszereiről, kozmetikumairól híres Chanel cég volt. Az érzelmet a művésznő biztosította, a szponzor csupán egy gyémántokkal ékesített nyakláncot helyezett a kétségkívül vonzó dekoltázs fölé, középen az ugyancsak gyémán- kirakott, a cég híres parfümjére utaló N.5. emblémával. Minthogy a csókhoz partner is kell, erre a szerepre egy fiatal brazil színészt szerződtettek, Rodrigo Santorót. Menedzsere szerint alig tizedét kapta a művésznő honoráriumának. Ettől függetlenül, átélte a szerepet, hevesen csókolta, szinte falta partnere száját A viszonzás azonban nem volt túl tüzes, így a jelenlévők oszthatták Kidman egykori férjének, Tom Cruise-nak a tapasztalatát: „Nicole teste úgy hevít, mint a falra festett kandalló.” T. Ház-tükörkép Az utóbbi két évben csökkent a parlamenti munkába vetett bizalom a magyarok körében. Mindez a héten derült ki, amikor nyilvánosságra hozták egy közvélemény-kutató intézet jelmérését A társaság az Országgyűlés Hivatalának megbízásából mintegy ezer honfitársunkat kérdezte meg, hogyan látják a törvényhozók munkáját A kép lesújtó. Röviden összefoglalva: a megkérdezettek közel fe le elégedetlen vagy nagyon elégedetlen, közel másik fele pedig közepesen elégedett az országgyűlés munkájával Polgártársaink mindössze hat százaléka állított ki kitűnő bizonyítványt a T. Házról Nem csoda hát, ha a nyilatkozók túlnyomó többsége, 82 százaléka kisebb létszámú parlamentről álmodik. Nem javít a fenti, rózsásnak nem «**»•*•»*•*.**« mondható ké- . , , , pen 02 sem, A kép lesújtó. hogy az egyes ••••••••••••••• foglalkozások tekintélyrangsorában a politikusokat a hatodik helyre teszik. Az ügyvédek, az egyetemi tanárok, a kórházi orvosok, a közgazdászok és az informatikusok mögé. Sovány vigasz lehet számukra, hogy megelőzik a középiskolai tanárokat, az újságírókat és a könyvtárosokat Mi lehet az alacsony szakmai tekintély hátterében? A kérdésre részben maga a felmérés ad választ A közvéleménykutató által felkeresettek 41 százaléka úgy véli, képviselőjének aktívabbnak kellene lennie mind a parlamentben, mind az egyéni választókerületében. További 43 százalék csak a választói körében várna tőle gyakoribb jelenlétet, de ott igen. Jól jellemzi a honatyáinkról és honanyáinkról kialakult képet, hogy a megkérdezettek 92 százaléka soha nem próbált kapcsolatba lépni azzal, aki őt képviseli az ország házában. Izgalmasabb a válasznak az a része, amire a felmérés nem mutat rá, de amit mindannyian tudunk. Nevezetesen, hogy a T. Ház tekintélyének cseppet sem használ a már-már általánosnak tekinthető, elvadult politikai stílus. A marakodás, az egymásra vadászás, a feljelentés és ellenfeljelentés, a másikra mutogatás, a másodrangú kérdésekkel foglalkozás, az üres padsorok látványa a parlamentben, és sorolhatnám. Alighanem hosszan. Ezek mind hozzájárulnak a fenti kép kialakulásához. Képviselőinkre is igaz: nem csak sikerének, de tekintélyének is mindenki maga a kovácsa. Azért, hogy a végére valami jót is mondjak, honfitársainkat megkérdezték, mit tekintenek édes hazánk jelképének? Ötvennégy százalékuk elsőként, to vábbi tizenkilenc százalékuk pedig másodikként Steindl Imre gyönyörű alkotását nevezte meg. A sorban a következő a Lánchíd, harmadik a Gellért-hegyi Szabadságszobor, negyedik a Mátyás-templom, ötödik a Halászbástya. És még mondja valaki, hogy a magyarok nem szeretik a Parlamentet? Az épületet. Árpási Zoltán arpasiMaxels.hu „Naponta nyerhet!” Februárban mindennap egy falinaptár és minden héten egy arany karkötő talál gazdára előfizetőink között. Mai nyertes előfizetőink: Liker Mária, Békéscsaba, Kazinczy-ltp. 8/A fszt. 1 Az ajándékot kijuttatjuk. Képeink illusztrációki Csaba Csilla, Szarvas, Melich J. dr. u. 29. A nyereményt ügyfélszolgálati irodánkban (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) veheti át. lÍ IÁI ^ Tessedik Sámuel Főiskola SPÜJ mezőtúri karának 2005/2006-os tanévre meghirdetett képzései, f Főiskolai alapképzési szakok / műszaki menedzser / tájgazdálkodási mérnök LtfVtffeOÄ ÍSf. / mezőgazdasági mérnök \ / mezőgazdasági gépészmérnök. Több mint 15 szakirány! Felsőfokú szakképzési szakok / gépipari mérnökasszisztens / agrárkereskedelmi menedzserasszisztens / mezőgazdasági menedzserasszisztens. Nvílt nap: 2005. február 11. (9 órától). Info vonal: (56) 350-516. www. mfk. h u HIRDETÉS . M _ álr «fr .\\TPfflr #1 XlSjSBL MEZÖ8AZDA8Á0Í 0ÉPBC ALKATRÉSZEK KERESKEDELME ES SZERVBE Mezőgazdasági gépértékesítéssel foglalkozó cég keres újonnan nyitott, békéscsabai telephelyére 1 fő TELEPVEZETŐ-ÜZLETKÖTŐT! Feladat ♦ telepvezetés ♦ szakmai tanácsadás ♦ termékek értékesítése ♦ kapcsolattartás az ügyfelekkel. Elvárások: ♦ szakirányú felsőfokú végzettség: mezőgazdasági gépész ♦ mezőgazdasági értékesítésben eltöltött min. 3 éves tapasztalat ♦ számítógép felhasználószintű ismerete (Word, Excel) ♦ internethasználat ♦ jogosítvány: B kategóriás. Az ideális pályázót: ♦ jó kapcsolatteremtő képesség ♦ kereskedői hajlam ♦ önállóság, határozottság ♦ pontosság, megbízhatóság ♦ kiváló szervezési, érvelési és meggyőzési készség jellemzi ♦ angol és/vagy német nyelvtudás előny! Amit a vállalat kínál: ♦ versenyképes jövedelem ♦ hosszú távú és megbízható együttműködés lehetősége ♦ folyamatos továbbképzés, szakmai fejlődés ♦ jó csapat. Jelentkezésüket (magyar nyelvű, fényképes önéletrajz + kísérőlevél) elküldhetik »• postai úton a következő címre: KASZ-COOP DERECSKE Rt, 4130 Derecske, Rózsakért 3. / Pf. 18. > vagy e-mailen a papai.istvan@kasz-coop.hu címre. „242851.
