Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-05 / 30. szám
Karinthy után szabadon Az így írtok én című kötet választ ad rá, merészség-e a nagyközönség előtt még nem ismert kortárs szerzőket parodizálni. 10. oldal Sztárok és előkelőségek a gálán, mozirajongók milliói a televízió képernyője előtt Charlie Chaplin húsz évet várt az Oscar-díjra Az Oscar-díj az amerikai filmszakma legnagyobb elismerése. Az első Akadémiai Díjkiosztót 1929 májusában tartották. Ekkor mindössze 250 ember vett részt a ceremónián, és egy jegy tíz dollárba került. Manapság nem lehet jegyet vásárolni az eseményre, oda csak a meghívottak léphetnek be. Mozirajongók milliói szegezik magukat a televízió képernyője elé, hogy megtudják, ki nyerte az aranyszobrot. A 77. Academy Awards-t február 27-én tartják a hollywoodi Kodak Theatre-ben. Televízióban 1966-ban mutatták be először az Oscar-ceremóniát színesben. 1971 és 1975 között az NBC sugározta, majd az ABC vette át a feladatot. Az esemény sugárzásának joga - szerződés szerint - 2008-ig érvényes ebben a formában. Az Oscar az Academy of Motion Picture Arts and Sciences hivatalos díja, egyben az amerikai filmszakma legnagyobb elismerése. A szobrot Cedric Gibbons tervezte, amelyet George Stanley szobrász készített el. Hogy miért kapta az Akadémiai Díjkiosztó, illetve a szobor az Oscar nevet, rejtély maradt. A legnépszerűbb mítosz szerint Margaret Herrick, az Akadémia egyik dolgozója észrevette, hogy a szobor hasonlít Oscar bácsiká- jára, így az Akadémia emberei ezzel a névvel kezdték el azonosítani. 2000. március 10-én 550 szobornak nyoma veszett a Chicagótól Los Ange- lesig tartó úton. Kilenc nappal később 532-t megtaláltak egy Los Angeles-i kuka mellett. Willie Fulgear utcaseprő lelt rájuk, aki ezért aztán meghívottként részt vehetett a ceremónián. A Ben Húr (1959) és a Titanic (1997) nyerte a legtöbb Oscar-díjat, mindkettő tizenegyet. A Ben Húr tizenöt, a Titanic tizenhét jelölést kapott. Walt Disney kapta minden idők legtöbb Akadémiai Díját, összesen huszonhatot. 1938-ban az Akadémia egy nagy és 7 kisméretű Oscar-díjjal tüntette ki Walt Disneyt a Hófehérke és a hét törpe (1937) című filmjéért. Mindössze három film - Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) - nyerte el egyidejűleg a legfontosabb öt díjat: Legjobb Film, Legjobb Színész, Legjobb Színésznő, Legjobb Rendező és Legjobb Forgató- könyv. Olaszország vezeti a Legjobb Külföldi Filmeknek járó díjak listáját: huszonhat jelölésből tízet kapott meg. Huszonkilenc jelölésből Franciaország kilencet tudhat magáénak. Charlie Chaplinnek húsz évet kellett várnia, mielőtt Rivaldafény (1952) című filmje elnyerte a Legjobb Drámáért járó Oscar-díjat. Jessica Tandy a legidősebb színésznő, aki Oscaridíjat nyert. 81 évesen vette át a szobrot a Miss Daisy sofőrje (1989) című filmben nyújtott alakításáért, a Legjobb Színésznő kategóriában. Ez volt élete első jelölése. A legidősebb színész, aki Oscart nyert, Groucho Marx volt. Becsület-díjat kapott 1973- ban, 83 éves korában. A legfiatalabb Oscar, ■$. -%■ * » # í A legdrágább lovag A díj egy lovagot ábrázol, keresztes karddal a kezében. A figura filmtekercsen áll, amelynek öt része az akadémia színészeit, íróit, rendezőit, producereit és műszaki embereit szimbolizálja. A szobor 3,85 kilót nyom, 34,3 centi magas, bronz, 24 karátos arannyal borítva, és feketemárvány talapzaton áll. A színész-rendező Charlie Chaplin több mint 40 évig élt Amerikában, de hivatalos körökben soha nem örvendett népszerűségnek. nyertes a hatéves Shirley Temple volt, aki egy kisméretű szobrot vehetett át 1935-ben. Michael Jackson egy vagyont fizetett New Yorkban egy Oscar-díjért 1999 júniusában. A szobrot eredetileg David 0. Selznick producernek ítélték oda az Elfújta a szél (1939) című filmért. Néhány, Oscar-díj átadáson viselt ruhát elárvereztek New Yorkban 1999-ben. A legtöbbet, 167 ezer 500 dollárt egy zöldeskék-ibolya kreáció ért, amelyet az 1969-es átadáson Elizabeth Taylor viselt. A második legdrágábban elkelt ruhát Madonna viselte az 1998-as Akadémiai Díjkiosztón, és 79 ezer 500 dollárért kelt el. Magyar vonatkozás: Szabó István 1979-ben forgatott Bizalom című alkotását Oscar-díjra jelölték, majd 1981- ben a Klaus Mann regényéből rendezett Mephisto című fdmjével már elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. További Oscar-díjra jelölt alkotásai a Redl ezredes és a Hanussen. Idén Szabó István rendezésében a Csodálatos Júlia főszereplőjét, Annette Beninget is jelölték a Legjobb Színésznő díjra. Mindössze három olyan esemény volt, amely megváltoztatta a ceremónia időpontját. 1938-ban árvíz miatt halasztották el egy héttel, 1968-ban a Martin Luther King elleni merénylet okozott két napos késést, 1981-ban pedig egy Ronald Reagan elleni merénylet kísérlete késleltette egy nappal a ceremóniát. Az Amerikai Filmakadémia 75. jubileumi Oscar-díj átadási ünnepsége két esztendeje - az iraki háborúra való tekintettel - a szokásosnál rövidebb ideig tartott és kevésbé volt látványos, mint más években. Agysejtszaporítás kínai módra- Az orvostudomány történetében először kínai tudósoknak sikerült - laboratóriumi körülmények között — új agysejteket létrehozniuk, amelyeket azután visszaültettek egy, a fején súlyosan megsérült ember agyába. A nem mindennapi orvosi bravúrról a Sunday Times című brit lap számolt be. Az emberi szervezet számos sejttípusa képes regenerálódni, újratermelődni: így válik lehetségessé például a sérülések, vagy éppen a csonttörések gyógyulása. Az agysejtek azonban nem így működnek; ha ugyanis ezek elpusztultak, nincs visszaút. Ez magyarázza, hogy 25 éves korától kezdve mindenki több millió agysejtet veszít el hetente. S bár ennek normális körülmények között nincs jelentősége, az érintett észre sem veszi a folyamatot - ha valakit baleset ér, vagy betegség támad meg, már más a helyzet. Kínában, a fudani egyetem egyik professzora, a brit lap jelentése szerint, egészséges sejteket távolított el egy közlekedési balesetben súlyosan megsérült ember agyából, azokat laboratóriumi körülmények között elszaporította, majd az új sejteket visszaültette a beteg agyába. Az illető pedig visszanyerte egyes, a baleset miatt elvesztett képességeit, például újra tudott járni. Ha ez a hír igaznak bizonyul, a módszer idővel, új gyógymódok kifejlesztését teszi majd lehetővé a balesetben megsérült emberek, illetve az Alzheimer- vagy Parkinson- kórban szenvedő betegek számára. Időt nyerhetünk a gyógyszerkutatásban- Az idén európai kutatóhálózatba szerveződnek a molekuláris képalkotással dolgozó laboratóriumok. Ezzel az együttműködéssel a gyógyszerkísérletek átlagosan 12 éves kötelező szakasza 2-4 évvel is lerövidíthető. Ez a forradalmi jelentőségű technológia - ebben az esetben nem túlzás a minősítés - módot nyújt arra, hogy a kutatók bármely pillanatban, s az eseményekkel egy időben lássák a sejtekben zajló vegyi folyamatokat. Mindezt a pozitron kibocsáj- tása alapján működő tomog- ráf (PÉT) teszi lehetővé. Ez a berendezés képes észlelni azokat a kis radioaktív molekulákat, amelyeket a kutatók bevisznek a szervezetbe, s amelyek a sejtek különböző összetevőibe ágyazódhatnak be. így például látni lehet az ezekkel megjelölt gyógyszerek hatását, vagy a rákos sejtek terjedését - anélkül, hogy az érintett szerveket ki kellene iktatni. S hogy miért éppen idén várható áttörés ebben a témában? Mert most alakult meg a molekuláris képalkotás első európai kutatói hálózata, lehetővé téve, hogy 13 ország 58 laboratóriuma használhassa e módszer hat legfontosabb európai központját. Ezek a központok Párizs mellett Milánóban, Torinóban, Antwerpenben, Kölnben és Leydében találhatók. A kutatók azt remélik, hogy ily módon már az idén több, hatékony vegyületet fedezhetnek fel különböző rákos betegségek ellen. \
