Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-03 / 28. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK

BÉKÉS MEGYEI AGRÁR

23

Húsmarhatartók, tejtermelők

Óvatos remények, sűrűsödő gondok - van, aki félti a házias készítményeket

Az utóbbi években sokan felhagytak a szarvasmarha tenyésztéssel, hiszen nem volt kifizetődő sem a tejtermelés, sem a húsmarhatartás, most ez utóbbiak abban reménykednek, hogy változik a helyzet, mert emelkedtek a felvásárlási árak, amit kiegészítenek a támogatások is. Aki viszont a tejtermelésre rendezkedett be, szinte csak veszteségre van ítélve (mint lapunkban a közelmúltban olvashatták, 8 Ft/I a mínusz.) Bizakodás és bizonytalanság egyszerre van jelen a szarvasmarha tartók körében...

%hász Nagy János Kétegyházán hár több mint két évtizede fog- |lkozik állattenyésztéssel, 70 arabos vegyes szarvasmarha llományával átküszködte a ne- áéz időszakokat is, de feladni sohasem akarta, nem úgy, mint az elmúlt évtizedben oly sokan. A takarmányt maga állítja elő, amihez van elegendő földterülete, melyet családi vállalkozásban a fiaival művel. Mint elmondta, az aszályos 2003-as évben szinte önköltségen értékesítettek, ez a tejre és a húsmarhára egyaránt vonatkozott.

Drága volt a takarmány és alacsony a felvásárlási ár. Az elmúlt év elején ugyancsak 200 forint körül alakult a fekete-fehér húsmarha kilója és 280 a magyartarkáé.

Év végére már pozitívan változott, mert 280 lett a a holstein-fríz, és 340 az utóbbi fajta kilója. Ez — úgy véli - már elfogadható ár a számukra. Az elmúlt nyolc-tíz évben ezen a településen szinte felére csökkent a tehénállomány, s talán ennek is tudható be a felvásárlási ár javulása. De minden jóban van valami rossz, mert amíg egy-két éve 23 ezer forintért vásárolták a hízóalapanyagot, addig most 37- 38 ezer forintot is kénytelenek adni érte.

Ami jelenleg is gondot jelent nekik, az a tejtermelésben a kvóta rendszer. Nehezen lehetett hozzájutni, s ha valaki nem teljesítette az előírt normákat, azoktól elvették, Mindig a kistermelő húzta a rövi- debbet. Hiába próbálkozott a következő évben többet termelni, már nem tudta visszaszerezni, így kénytelen volt abbahagyni. Sokuknak ez volt az egyetlen kiegészítő jövedelme, az alacsony nyugdíj vagy a jövedelempótló támogatás mellett. Problémaként említi még a nagy vágóhidak bezárását, vagy megszűntét. Legutóbb emiatt kénytelen volt német exportra szállítani, ahol 290 forintot adtak kilónként a vágómarháért, de ezt még csökkentették a közben felmerült plusz költségek is. Mint ahogy fogalmazott, a helyzet most sem „rózsás,” de legalább némi jövedelmet biztosít nekik.

Munkahelye megAz elmúlt évben leadott minden liter tej után járó két forintot csak egyetlen ember adta át neki, a többi megtartotta magának, miközben ő teljesített helyettük.

szűntével — talán a legrosszabb időszakban — próbálkozott meg a szarvasmarhatartással az a kisvárosi termelő, aki előbb teljes névvel nyilatkozott Agrárhíradónknak, másnap viszont neve elhallgatását kérte, mivel kellemetlen számára a „kvóta-csapda”. Pályázati pénz segítségével építette meg istállóját, amiben 30 fejős tehenet tart. Ugyancsak saját maga termeli meg a takarmányát, amihez jókora, kárpótlással megszerzett legelő is párosul. Ez szinte kínálta a marhatartás lehetőségét. Amikor ő hozzáfogott, már korlátozták a tejkvóta megszerzési lehetőségét.- Először csak évi százezer liter után lehetett igényelni, nekem még nem volt ennyi, majd ötvenezer liter után, de akkor még annyim sem volt, így nem tudtam másképpen hozzájutni, csak, ha olyanoktól vásároltam meg folyamatosan, akik feladták és végleg

abbahagyták a tejtermelést. Tudtam, hogy nem szabályos, de nem volt más lehetőségem, és nem én voltam az egyedüli.

— Az igazi nagy probléma most jelentkezik, amikor meg kellene kapnom a támogatást.- mondta keserűen, majd hozzátette, hogy az elmúlt évben leadott minden liter tej után járó két forintot csak egyetlen ember adta át neki, a többi megtartotta magának, miközben ő teljesített

helyettük. — Az

idén ez az összeg már 5 forint lesz, ami nekem több százezer forintot jelent. Ilyen alapon ehhez sem jutok hozzá. Ez egy rettenetes csapdahelyzet, azt hittem erre születik valamilyen megoldás, lesz rá lehetőség, hogy legalizáljuk ezt az állapotot, hiszen mint említettem, mások is vannak ilyen helyzetben. Eddig még csend van erről. Jön az állatjóléti támogatás, ez egy három évre szóló program, szintén valamennyi pénzt jelent de még azt sem tudjuk, hogy darabfüggő vagy kvótafüggő lesz- e. Jó lenne tisztába tenni időben ezeket a dolgokat, mert úgy érzem hogy ezért a kényszerszülte megoldásért nem csak mi vagyunk a felelősek.

Egy békéscsabai őstermelő az egymás közötti kvótavásárlásnak arról a legújabb szigorításáról, hogy csak tehenekkel együtt lehet venni, azt mondta, képtelenség. Tíz éve kialakított állományát egyedenként ismeri, rájuk építve tud tervezni, de, ha arra kényszerítik, hogy a tejkvóta miatt idegen állatokat vegyen, minden felborul. A tartási körülményekre vonatkozó előírásokat túlzottnak tartja, s mint sajt- és brindzakészítő keserűen megállapította: úgy véli, hogy miközben a sajátos szlovák házias készítményeket szorgalmazzuk, az előállításra hozott egyenszabályozással elveszítjük a helyi értékeket, eltüntetjük a jellegzetes házi készítményeket.

Állatszeretet. Felvételünk Békéscsabán, Styasztni Márton istállójában készült

MB

Minden kihívásra készen!

A KWS kukorica és napraforgó fajataajánlata

Százötven év tapasztalata, növekvő piaci jelenlét, termesztési sikerek, változatos fajtasorok: mindez együttesen jellemzi a KWS RAGT Hybrid Kft. tevékenységét és hitvallását Kétegyházi vevő- találkozójukon a KWS szakemberei — Kiss Levente, Dél-Kelet-Magyarországi regionális értékesítési vezető és Matyi István, Békés megyei értékesítési képviselő — a megyénkben is már több éve ismert és bizonyított kukorica és napraforgó hibridek eredményeinek ismertetése mellett újdonságokról is beszámoltak.

ás a már bevált kuko- Dridek bemutatásával :t. A felsorolás elején a mertahTsmert és elismert KWS 328-as szerepelt, amely kiváló tulajdonságai mellett a legjobb árképzés példájaként említethető. Az első Magyarországon termesztett KWS kukoricaként a Domingo (FAO 340), a leginkább extenzív körülmények közé ajánlható hibrid. A hagyományos kisgazdaságokba még a csövesen történő betakarításra is alkalmas, s a tőszám-sűrítésre is jól reagál. A RAGT nemesítőházzal történt együttműködés eredményeként bevezetésre kerülő új hibridek közül elsőként a Juxxin fajtát ismerhettük meg, mint a nagy terméspotenciál és a jó vízleadás megtestesítőjét. A 2004-ben magyarországi fajtaelismerést szerzett Kuxxar (FAO 350) tavaly már az egyik legnagyobb területen termesztett hibridnek számított Nyugat-Eu- rópában. Kisparcellás kísérletekben 10,4 t/ha átlagot ért el 2003-ban. Kettős hasznosítású, azaz szemes- és silókukoricának egyaránt kiváló. Az intenzív körülmények közt rekord- termésre képes RAGT hibrid a kétcsövűségre hajlamos Laxxot (FAO 380), amely kiváló alkalmazkodóképességével és jó tápanyagreakciójával tűnik ki. Lógó, lazán hurkolt csövei a jó vízleadást szolgálják.

A KWS saját nemesítésű újdonságai közt a 400-as FAO számú KWS 2376-ost bemuInformácló: Kiss Levente dél-kelet-magyarországi regionális értékesítési vezető Tel.: (20) 5690-509;

Fax: (62) 438-343 e-Mail: l.kiss.kws@freemail.hu

S&RACT

tatva elsősorban a kiugróan magas termőképessége emelhető ki, mint ahogyan azt az OMMI kísérletekben is bizonyította: 2002-2003-ban a sztenderekhez képest 109%-ot ért el, illetve az idei évben a szeghalmi IKR fajtakísérletekben 11,3 tonnás átlagot mértek. Szintén a 400-as éréscsoportba tartozik a „Trónkövetelő” jelzővel illetett Amandha (FAO 470), amely az elmúlt szezon kísérleteiben a legsikeresebbek közé került. A Hidasháti Rt.- nél végzett tesztelésen az éréscsoport fajtasorában a második helyen végzett - emelte ki Kiss Levente.

Az 500-asokhoz sorolt Karen (FAO 580) a nagy tömegű, robusztus növényzet jóvoltából az új generációs silóhibridek ígéretes fajtájává válhat. A 2003-as OMMI kísérletekben szárazanyag termésben 107%- ot ért el.

Matyi István értékesítési képviselő a napraforgó hibrideket ismertetve a korai érésű Tuscania RM-ről elmondta, hogy a már ismert Tuscania pe- ronoszpóra rezisztens változata, hozzátéve, hogy a KWS Ragt Hybrid Kft. felkészült annak a követelménynek a teljesítésére, hogy 2006-tól csakis peronosz- póra rezisztens típusok forgalmazhatók. Ami a jövő évet illeti, a Tellia RM fajtajelöltet, mint a 2006-os évben elismerésre kerülő RAGT hibridet mutatta be, amely 50-52%-os olaj- tartalma mellett nemcsak az összes magyarországi peronosz- póra rasszal szemben ellenálló, hanem átlag feletti Sclerotinia- és Diaporthe-ellenállóság- gal is rendelkezik. A kínálatban a korai Heliasol RM a magas olajtartalom, nagy olajtermés jellemzőivel szerepelt, a a Barolo RM a korai csoport végén érő, a rendkívüli termőképességét bizonyító kedvelt fajtaként került bemutatásra, míg a Békés megyében már bevált Mallis-t a KWS RAGT Hybrid munkatársa mint „az olajbárót”, jellemezte, megjegyezve, hogy ennek a hibridnek a vetőmagja már elkelt. e-Mail: Lkiss.kws ▼

Agro-Déló Kft.: a szója jó előveteménynek bizonyult

Eredményes termesztés, kedvezőtlen adottságú területen is

Mint azt szójatermesztéssel foglalkozó korábbi cikkeinkben írtuk, a rendszerváltás előtti években tízezer hektárt meghaladó területen vetették megyénkben ezt a növényt, ám a gazdaságpolitikai és piaci viszonyok változása hosszabb időre eltántorította a termelők többségét az évtizedes hagyomány folytatásától. A békési Agro-Déló Kft. azon vállalkozások közé tartozik, amelyek hűségesek maradtak a szójatermesztéshez — tudtuk meg Darányi Gábor ügyvezetőtől (képünkön), aki azt is elmondta, hogy a biztos piaca miatt megbízható, stabil növénynek tartják a szóját.

Majdhogynem mindennapi eszköznek számít az Agro-Déló telephelyén az a speciális eke, amely kifordított kormánylemezeivel csatornázási művekhez inkább illene, mivel láthatóan nem forgatja, hanem „nyitja” a földet. Árkot ás. Szarvas László, a pillangós és olajősnövény-termesztési ágazat vezetője adja meg a magyarázatot: oly gyakori itt a belvíz, hogy az alkalmi levezető árkok nélkül nem mindig tudnának az egyes földdarabokon dolgozni. Ezen a mélyfekvésű, erősen kötött réti agyagtalajon termelnek folyamatosan szóját évek óta — változó eredménnyel, 1,6-3,4 t/ha közötti termésátlaggal , s a 2004. évi betakarításnál 2,7 t/ha átlagot mértek a 225 hektáron.

A búza-napraforgó-kukorica túlsúlyára épülő - és lucerna, silókukorica, szója, borsó, csemegekukorica kiegészítésű — vetésszerkezetben a szóját a közepes jövedelemtermelő növények közé sorolják, ám - mint Darányi Gábor hangsúlyozta — a vetésváltásban betöltött szerepe ennél is jelentősebb, nemcsak azért, mert az uniós előírások betartásához járul hozzá, hanem mert számukra bebizonyosodott a termésnövelő hatása. A szója után vetett búzánál rendszerint 4-5 mázsás többletet eredményez a nitrogénmegkötés és a kedvezőbb talajszerkezet révén. Ez utóbbira itt különösen nagy szükség van, mert a gyorsan cserepesedő, kemény talaj átlagon felüli munkát igényel — és átlagon aluli fi nomságú magágyat sikerül belőle készíteni.

Éppen ez a helyi átok vezetett oda, hogy ne a szójavetésre előírt géppel kerüljön a földbe a mag, hanem - szükség diktálta leleménnyel - már több éve kukorica vetőgéppel, kukorica sortávra (76,2 cm) vetik. Szarvas László szerint nemcsak a kelési arány lett jobb, de a széles sortávolság

jóvoltából - talajszellőztetést is eredményező - kultivátorozás- sal segíthetik a gyomirtást, amíg össze nem zárnak a sorok. Ennél egyébként a vetés előtti alapkezelés és az állománykezelés vált be leginkább, a gyomflórához és -borítottsághoz igazodó - táblánként is változtatható - kombinációkkal. Területükön a rövid tenyészidejű fajtákat - Crusader, BS 31-es és Bólyi 56-os - termesztik, de idén a hosszabb tenyészidejű, bőven termő Bóbitát is kipróbálják, a tervek szerint a tavalyinál nagyobb, várhatóan 250-260 hektárnyi vetésterület

egy részén. Betakarításhoz a talaj egyenetlenségeit jól követő flexibilis kombájnkaszát használnak.

A Békés megyei szójater- mesztés fő szervezője, Milyó János, a Bóly Rt területi képviselője (teL: 20/972-9434) szerint az Agro-Déló a tradíciók helyes alkalmazásának és az ötletességnek jó példája. Ezt tükrözi sajátos szójatermesztési technológiájuk is, a kedvezőtlen adottságok ellenére elért eredményeik pedig azt, hogy színvonalas szellemi és technikai háttérrel rendelkeznek. Az évek folyamán jó partneri kapcsolat alakult ki a Bóly Rt. és az AgroAgro-Déló Kft. Békés, Rákóczi u. 33. Tel.: (66) 411-248; Fax: (66) 411-620; Mobil: (30) 488-3724