Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-03 / 28. szám
BÉKÉS MEGYEI AGRÁR,, .<6. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK 20*-———i----------Új kígyósi kezdeményezés A gabonatermelők összefogását szervezik Bozó József, az Újkígyósi Gazdaszövetkezet elnöke az elmúlt évi gabona-túltermelés következményeit és tanulságait elemezve annak a meggyőződésének ad hangot, hogy ismételten - és sokad- szorra — azok a gazdálkodók, vállalkozások jártak jól, akik (és amelyek) megfelelő tároló- kapacitással rendelkeztek. A kistermelők - akiknek rendszeresen gondot okoz a termés elhelyezése - egyre inkább mellékszereplőivé válnak a piacnak. Ha csak nem tesznek ellene valamit... Termelői csoport megalakításának gondolatát vetette föl a gazdaszövetkezet elnökében a tavaly kezdődött és az idei évet meghatározó gabonahelyzet, különösen amiatt, hogy a sokak szemében megváltásnak tűnő intervenciós felvásárlásról egyre több gazda gondolja úgy, hogy csalódást okozott. Fél, hogy mire pénzt lát, már túl van minden kiadáson, ami az évindításhoz kell. Akinek nem volt a felajánláshoz szükséges gabonamennyisége, az vagy csak nehezen talált partnert, akivel társuljon, vagy nyomott áron adott túl a terményen. Nyílt titok, hogy a nagytételű felajánlások nagy része ilyen módon felvásárolt áruból jött össze. Bozó József most az összefogásra biztatja a gabonatermesztő gazdákat, s már megkezdte szervezni az értékesítési céllal megalakítandó társaságot, melynek központja Újkígyós lehetne. — A tízezer tonnákra berendezkedő nemzetközi piacon csak az ütőképes szervezetek boldogulhatnak. A kistermelők számára kitörési lehetőség az összefogás, ami természetesen nem állhat meg a falu határán. Tízezer hektáros nagyságrendű termő területben gondolkodunk. Mindenki önállóan termelne, de a közös raktárból közösen értékesítenénk. Tárolót kívánunk építeni, ezért várjuk a meghirdetett negyven- milliárdos hitelkeretet. Elvárjuk, hogy ne csak azok juthassanak hozzá, akik már amúgy is jobb pozícióban vannak. A hitelelosztásnál a kistérségi szemléletet kellene követni - mondta Bozó József, s felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy a gazdaszövetkezet telefonján - (66) 256-628 - érdeklődhetnek. ■ ■ ■ ■ KULONVELEMENY1 Környezetvédelem vagy ? A kormány kezdeményezte decemberben Brüsszelben a Nemzeti Vidékfejlesztési Tetv 2004. évi forrásai 25 százalékának, 14,156 milliárd forintnak az átcsoportosítását a nemzeti kiegészítő támogatások javára. A kezdeményezés szakmai berkekben vitát váltott ki, környezetvédő körökből ellenezték, és a címben feltett kérdés is innen merült fel. Ha alaposan megvizsgáljuk a tényeket akkor kiderül, hogy ennek a szembeállításnak nincs alapja. A 2005. évre előirányzott agrártámogatási keret (közel 328 milliárd forint) igen szép összeg, mégsem tartalmaz szabadon felhasználható nemzeti támogatási lehetőséget, hanem döntően területalapú automatikus támogatások forrása. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásai nagyrészt szintén területhez kapcsolódnak. A magyar állattenyésztés sanyarú helyzetének javítására alig jut pénz. A két legnagyobb ágazat: a sertés- és baromfitenyésztés 2003-ban és 2004- ben összességében veszteséges volt. A válságra az egy évvel ezelőtti demonstrációk a közvélemény figyelmét is ráirányították. A termelés leépülése nem állt meg, amit Békés megyében különösen élesen tapasztalhatunk (állománycsökkenés, telepek kiürítése, feldolgozókapacitások szűkítése, stb.). Közben pedig vészesen közeledünk a környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti követelményeknek való megfeleltetés végső határidejéhez. Erre a célra csak a megyében milliárdos összegeket kellene költeni. Van persze pályázatos támogatási lehetőség, és hitelt is lehetne felvenni, csakhogy saját forrás hiányában mindez lehetetlen. A kormány által kezdeményezett átcsoportosítás éppen azt szolgálná, hogy az úgynevezett haszonállattartási támogatások (sertés, baromfi) újraindulhassanak és a halaszthatatlan beruházásokhoz források képződjenek. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - sok viszontagság, átdolgozás után - 2004 júliusára készült el, a benne szereplő támogatási célok - a brüsszeli jóváhagyás után -2004 szeptemberében kerültek meghirdetésre. A 3 évre szóló program 180 milliárd forint támogatást irányoz elő, aminek körülbelül 40 százaléka az agrár-környezetvédelmet Jogos tehát a bírálat azért, mert egy év kimaradt a támogatásból. Csakhogy ennek a decemberben kezdeményezett átcsoportosítás nem oka, hanem következménye. Győrfi Károly (területalapú), 20 százalék az állattenyésztés EU-követelményeknek megfeleltetését (200 állategység alatt), 10 százalék erdősítést, szintén 10 százalék a kedvezőtlen adottságú területek jövedelem- pótlását szolgálja. A támogatási kérelmek beadásának határideje október-november volt, vagyis a területalapú támogatásokra csak 2005-től lehet számítani, mert a feltételek teljesítésének ellenőrzése csak a kérelmek beadása után kezdődhet. Jogos tehát a bírálat azért, mert egy év (2004) kimaradt a támogatásból. Csakhogy ennek a decemberben kezdeményezett átcsoportosítás nem oka, hanem következménye. Ez a lépés segít a brüsszeli források minél teljesebb kihasználásában, és közvetve segíti az NVT eredeti céljainak megvalósítását. Érdemes megemlíteni, hogy az átcsoportosítás után (mely a 180 milliárdnak mindössze 7,9 százaléka) megmaradt támogatási összegek minden jogcímnél meghaladják a megalapozott kérelmek igényeit. Különösen kedvezőtlen, hogy az EU-követelményeknek megfelelő állat- tenyésztési beruházásokra 2004. december Tjéig mindössze 2 kérelem érkezett, amely a keret 1 ezrelékét sem köti le. Az FVM és a kormány agrárintézkedéseiben, mulasztásaiban bőven van mit bírálni, de a keretátcsoportosítás kezdeményezése nem tartozik a jogosan bírálható intézkedések közé. Negyvenmilliárdos hitel Kis- és középvállalkozások fejlesztéseire Feljövőben a biogazdálkodás A hatékony ellenőrzés az unióba lépés előtt is működött A Kormány az MFB Rt.-nél rendelkezésre álló 40 milliárd forint forrásra támaszkodva döntött az Agrár Fejlesztési Hitelprogram meghirdetéséről. A programban a mezőgazdasági termékek előállításával, illetőleg e termékekhez kapcsolódó szolgáltatások végzésével foglalkozó kis- és közép- vállalkozások vehetnek részt. Mód van tehát arra is, hogy a hitelek a mezőgazdasági termékek tárolásához szükséges raktárkapacitás fejlesztésére, bővítésére is felhasználásra kerüljenek. A programban a mezőgazdasági termékek előállításával, illetőleg e termékekhez kapcsolódó szolgáltatások végzésével foglalkozó kis- és közép- vállalkozások vehetnek részt. A program keretében felvett hitelek EURIBOR + 4 százalék- pont (mintegy 6,2%) kamaton, maximum 15 éves lejárat (ezen belül maximum 2 év türelmi idő) mellett lesznek fo- lyósíthatók, forintban. A hitelek a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP), a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és más - a rendelet szabályozási keretébe illeszkedő - fejlesztési célokhoz is kapcsolódhatnak. így a konstrukció segítheti az AVOP és a NVT nagyobb mértékű kihasználását is, illetve Beruházások, termék előállítás, szolgáltatás, raktárkapacitás bővítése. Erő- és munkagépek, ültetvények, önzözés, Informatikai fejlesztés, saját termék feldolgozás, fiatal pályakezdők beruházása... A magyar ökológiai — más néven: bio — gazdálkodóknak a környezetkímélő előírások betartásához nem volt szüksége arra, hogy belépjünk az Európai Unióba. Azt megelőzően is már hatékonyan működött hazánkban a szabályozó és ellenőrző rendszer. A természetkímélő termelés legfontosabb őre a Biokontroll Hungária Kht volt, és ennek a szervezetnek a tanúsítványa jelenleg is belépőt jelent a magyar és az európai piacra. Hazánkból már a csatlakozás előtt is szállítottunk európai I vevőknek magyar biotermékekét, amit csak úgy tehettünk meg, ha az ottani követelményeknek megfelelő árut termeltünk. Ezeknek a követelményeknek a figyelembe vételével születtek meg a nálunk is érvényes előírások, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar ellenőrző szerv tanúsítványát most is a hitelesség igazolásának tekintik. Egyebek közt a kontroll jelentőségéről is szó esett azon az előadáson, amelyet dr. Szántosi Antalné, a Biokultúra Egyesület Dél-alföldi Szervezetének elnöke tartott az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése érdekében a kétegyházi téli szakmai napok keretében, ahol szinte minden a vegyszeres termelésről szólt. Az előadó arra a kérdésre válaszolva, mi kell ahhoz, hogy egy árut bioterméknek tekinthessünk, a (tiltott) vegyszer, műtrágya és génmanipulált szaporítóanyag használata nélküli gazdálkodást, a monokultúra elkerülését, a biovetőmag használatát, valamint a hagyományos és az ökotermelés elválasztását jelölte meg. A biogazdálkodást a csatlakozás előtt is támogatta a szaktárca, s a belépés óta az agrár- környezetgazdálkodás keretein belül is lehetett pályázni szubvenciókra. Ez azonban a tavalyi átmeneti évben csorbát szenvedett, miután a gazdálkodókat választásra kényszerítette a korábbi nemzeti és az új, uniós rendszerű támogatás között. Szántosi Antalné utalt rá, hogy most újabb konfliktusforrás van kialakulóban bizonyos címzett támogatások átcsoportosításának szándéka miatt. Mindezek ellenére feljövőben van Magyarországon is a biogazdálkodás: míg 1996-ban 10 ezer hektáron folytatták, addig 2003-ra 118 ezer, 2004-re már 150 ezer hektárt tett ki az így hasznosított magyar földterület. Köszönhetően a területalapú támogatásokon felül igényelhető plusz támogatásoknak. Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozta az. ellenőrzés jelentőségét, s példának említette az egyik londoni szupermarketben történt esetet. Egy uborkakonzerv megbukott a szermaradvány-kontrollon, s visszakeresve az eredetét, eljutottak Magyarországra. A hagyományos áruval összekeverte az exportőr, amiért azonnal kizárták a biopiacról. Ez a példa azt is érzékeltette, hogy a biogazdálkodásban már évekkel ezelőtt érvényesült a szántóföldtől az asztalig elv, melynek lényege a követhetőség. A hagyományos gazdálkodásnak szentelt konferenciasorozat ezen előadásán nem volt kérdésözön... —™ A DUPONT VILAGA DuPont Növényvédelmi Konferencia Békéscsabán Január első felében a DuPont szervezésében zajlott a növény- védelmi szakma ma már hagyományosan szezonnyitónak számító növényvédelmi konferencia sorozata. Az ország öt régiójában, több száz szakember vett részt az immár tizenegyedik alkalommal meghirdetett rendezvény-sorozaton, melyek között egy helyszín Békéscsaba volt. Az előadók megbízható, részletekre is kiterjedő információkat adtak. | me néhány érdekes téma. Az előadók - a helyszíneknek megfelelő aktualitásokkal kiegészítve - részletesen ismertették a már eredményesen alkalmazott eljárások tanulságait. Elhangzottak újdonságok is a DuPont készítmények alkalmazásáról, illetve azokról az új lehetőségekről, melyek segítségével hatékonyabban oldható meg a kalászosok, vagy éppen a szőlő növényvédelme. Megtérül a kezelés DuPont az utóbbi két évben kibővítette kalászos fungicid ajánlatát. Ezt tavaly egy akció keretében "tesztelték", melyre 191 termelő küldött részletes adatokat. Ők összesen 82 ezer hektáron termesztettek - 48 fajta - őszi búzát és DuPont gombaölő szereket - Harvesan, Charisma, Alert - alkalmaztak a kalászosok lombvédelmére. Összehasonlítva a kezelt és kezeletlen területek termés- eredményeit íme az eredmény: a 82 ezer hektárnyi búza termésátlaga 5,58 t/ha; a kezelt területeké 5,84 t/ha; a kezeletleneké 5,14 t/ha. Az egyszeri kezelések után a termésátlag 5,7 t/ha ,a kezeletlenek százalékában kifejezve ez 110%. Ezekben az esetekben többségében a DuPont ajánlatának megfelelően a Charisma-t vagy az Alert-et alkalmazták a 2-3 nóduszos, vagy a virágzás körüli időszakban. A kétszeri kezelések átlagosan 6,18 t/ha termésátlagot biztosítottak, mely a kezeletlen százalékában 120%. Az első kezelés általában Harvesan vagy Charisma, a 2-3 nóduszos, a második Alert vagy Charisma volt a virágzás körüli időszakban. Az eredmények egyértelműen alátámasztják a DuPont állításait: készítményeiket megfelelő időben alkalmazva a kalászosok meg- védhetők a betegségektől és a terméstöbblet fedezi a fungicides többletráfordításokat. Új napraforgó hibridek Egy, a napraforgó állomány gyomirtásában alkalmazható - dr. Molnár István, a DuPont Magyarország Kft. fejlesztési igazgatója által ismertetett - új lehetőség minden bizonnyal nagy érdeklődésre számíthat. A termelőknek ugyanis ennél a növényfajnál nem sok lehetőségük volt a napraforgó kelését követő gyomszabályozására - például nem létezett kellően hatékony megoldás a szerb tövis fajok (Xanthium spp.) vagy a mezei acat (Cirsium arvense) ellen. A többi fontosabb gyomfaj ellen megfelelően hatékonyak a vetés előtt használható készítmények, ám csak akkor, ha a kijuttatást követő két héten belül megkapták a megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Ma már ez a kockázat a múlté. A DuPont és Pioneer kutatói kifejlesztették a Granstar-ral szemben toleráns napraforgó hibrideket. Széles genetikai populációt kezeltek Granstarral, majd a túlélő egyedek szelektálásával létrehoztak egy genetikai bázist. A visszakeresztezé- sek során az elit vonalakba beépítették a toleranciát biztosító gént. A széleskörű vizsgálatok után megtörtént a Granstar engedélyokiratának kiterjesztése Granstar toleráns napraforgóra és törzskönyvezték a megfelelő hibrideket is. Ennek eredményeként idén már termeszthető a Granstar rezisztens és Plas- mopara rezisztens - magas termés potenciával rendelkező homogén állományt képző - PR63E82-es hibrid. így lehetővé vált a napraforgó hatékony, csapadék viszonyoktól függetlenebb kelés utáni gyomirtása. (Folytatás a 21. oldalon)
