Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 26., SZOMBAT 13 Takaros jurtaház a Sárréten természetes anyagok Földből, nádból, fából épült a lakás Füzesgyarmaton, a Csoko­nai utca 15. szám alatt talál­ható szép családi ház min­den tekintetben magán vi­seli a táji adottságokat, hi­szen kizárólag olyan építő­anyagokból készült, melyek a Sárréten megtalálhatók. Sőt ez a takaros lakás azért is rendhagyó, mert tervező­je és lakója ugyanaz az em­ber. A 36 éves Kovács Zsolt építészmérnök első komolyabb terve volt ez a ház, amely kilenc éve ottho­na családjuknak, feleségé­nek és két gyermekének. I Kovács Zsolt 1990-ben a debre- Miklós Építőipari és Tszaki Főiskolán magasépítő oklevelet szerzett. Ezt Jjien nagy feladatra vállal­kozott: családja részére családi házat tervezett és építkezett. — Mindenképpen olyan há­zat akartam, amely tiszteli a he­lyi építészeti hagyományokat. Célom volt az is, hogy az építés során alkalmazott építőanyag­Kovács Zsolték füzesgyarmati háza így „mutat" az utcáról. ok őseink által is felhasznált, bevált építőanyagok legyenek. Ezért készült a külső határoló fal földből, a födém fából, a tető nádból - mondotta Kovács Zsolt. A nappali gazdagon díszített tetőtere a kandallóval. A Csokonai utca 15. szám alatti ház alaprajzi kialakítás vezérkoncepciója a jurtákban alkalmazott „alaprajzi elrende­zés”, középen a tűzhely, és a tűzhelyet körül ölelik az alvás, az étkezés és a társalgás terei. — Mindezt a mai kor igénye­inek megfelelően úgy aktuali­záltam, hogy az épület köze­pén egy képzeletbeli tengelyt fölvéve, a kandalló egyik oldala köré fűztem föl a nappali funkciójú te­rek csoport­ját: a nappa­lit, az étkezőt és a konyhát. Míg a másik oldalra került az intimitást, zavartalansá­got megkívá­nó helyiségcsoport: a háló, a fürdő és a gardrób - fogalma­zott Kovács Zsolt. A tetőtér-beépítést a hangsú­lyos kémény, illetve a nappali és étkező fölötti légtér köré szerveződés határozza meg. A tetőtérben két háló, egy fürdő és gardrób található, melyek a légteret körülölelő galériáról közelíthetők meg. Szerkezeti kialakítását te­kintve, az épület betonsá­valappal, vasbetonlábazattal készült. A külső fal „csúszó- zsalus” módszerrel készített, zsaluba rakott 60 centiméter vastag falú vertfal. Ennek anyaga a helyszínen a hu­muszréteg alatt található térségi Épületek Kovács Zsolt négy esztendővel ezelőtt hozta létre az Optimál Terv Építésiroda Kft.-t Sándor Gyulával közösen. Jelenleg Szeghalmon, a Baross utca 29. szám alatt működik az iroda. A két fiatal építész az utóbbi évek­ben több jeles épületet (például szeghalmi sportcsarnok, a Kuka Robotics Kft. füzesgyarmati ipari csarnoka) tervezett a Sárréten. szürkéssárga agyag és árpa­szalma keveréke, „vasszerelé­se” rétegenként nád és szőlő- venyige. A belső falak téglá­ból készültek. A falszerkeze­tet vasbetonkoszorú fogja össze. A födém gyalult látszógeren­dás fafödém. Hangsúlyos tartó- szerkezeti elem a középen el­helyezett vasbeton kémény és egyben tartó­oszlop, mely egyszerre vi­seli a mester­gerendák te- herátadásával a födém, vala­mint feljebb a tetőszerkezet terheit is,. Ezen tartó­oszlop a sí*» gárszerűen befutó fogópárok közreműködésével a tetőszer­kezetnek kellő merevséget is ad. A tetőszerkezet gyalult lát­szó szerkezeti elemekkel ké­szülő állószékes fa fedélszerke­zet, héjazata nádfedés.- A kivitelezők és a mester­emberek munkája mellett a szülők, rokonok és barátok ak­tív közreműködésével, felesé­gem és jómagam részvételével a ház 1991-96 között készült el. A lakás bevált, szeretjük és folyamatosan szépítjük kör­nyezetét. Ma is jóérzéssel tölt el, ha egy-egy vendég vagy megrendelő betér, és csodálat­tal gratulál — zárta gondolatait Kovács Zsolt. Magyari Barna Egészséges lakókörnyezet, szabályozott szellőzés A francia Aereco szellőztetési rendszer légbevezető és - elvezető elemeinek automatikus működése megelőzve a páralecsapódásokat annak összes károsító következményé­vel — mint a penészedés vagy a falak átnedvesedése — megfelelő komfortérzetet adó optimalizált légcserét biztosít, melynek során jelentős fűtésienergia-megtakarítás érhető el. aereco Légtechnika Kft Közismert, hogy minden emberi tevékenység több-kevesebb mennyiségű páratermeléssel jár. Egy 3-4 tagú család átlagos napi GLQBÁL GÉPÉSZ KFT. Aereco Légtechnikai Kft. Békés és Csongrád megyei területi képviselete 5600 Békéscsaba, Csabai út 19/3. Tel./fax.: 66/433-017 Gyebnár András: 30/9059-398 Emhö Mihály: 20/9530-873 e-mail: ehmo@externet.hu páratermelése, illetve víz felsza­badítása elérheti a 10 kilogram­mot, melyet tudatosan tervezett, és a lakás minden helyiségére ki­terjedő légcserével el kell távolí­tani, ellenkező esetben megkez­dődnek a káros folyamatok: a fa­lak átnedvesedése és penészedé­se. A régi, ma már korszerűtlen, magas hőszigetelési értékekkel rendelkező, gyenge szárny- és tokszerkezetű fa nyílászárók ré­seken, hézagokon keresztül fo­lyamatosan biztosították a lakás helyiségeiben a „természetes” légcsere lehetőségét. A mai, tö­kéletesen záródó, dupla üvege­zésű, jó minőségű hő-, hang- és légszigetelt nyílászárók és a mo­dern építőipari anyagok felület­képző eljárások használatának következtében a természetes lég­csere gyakorlatilag megszűnik, így szellőzés hiányában megnő a belső páratartalom. A nyílászárók csökkent szellő­ző képessége egy további súlyos problémát is okoz: a lakásban el­helyezett nyílt égésterű gázké­szülékek (pl. cirkok, gáztűzhe­lyek) légutánpótlását vészesen le­csökkenti. Ezt a gondot új épüle­teknél a gázszolgáltatók többsége légbevezető szerkezetek előírásá­val orvosolja. A felújítások alkal­mával bekerülő fokozott légzárá­sú új nyílászárók azonban súlyos gázmérgezéses balesethez is ve­zettek már, hiszen az ilyen átala­kításokat a szolgáltatók már nem ellenőrzik. A Hungarotherm Nemzetközi Szakkiállításon Nagydíjat nyert francia Aereco higroszabály- ozású szellőztetési rendszer au­tomatikusan működő, a helyisé­geken belüli páratartalom érzé­kelése alapján vezérelt, úgyneve­zett higroszabályozású szellőz­tetési rendszer, melyet hazánk­ban az Aereco Légtechnika Kft. képvisel. Az Aereco higroszabá­lyozású rendszer működésével a helyiségek között irányított lég­forgalom jön létre, melynek so­rán a friss levegő szabályozott módon, a légbevezető elemeken keresztül áramlik a lakószobák­ba, a párával és szagokkal szennyezett levegő pedig a kiala­kított egyirányú légáramlás so­rán, a légszennyezéssel terhel- tebb kiszolgálóhelyiségekbe tele­pített (fürdőszoba, WC, kony­ha), szintén szabályozottan mű­ködő légelvezető elemeken ke­resztül távozik. A rendszer légbevezető és légelvezető elemei a belső pára- tartalom folyamatos érzékelésé­vel, zsaluk nyitásával és zárásá­val a lakás minden helyiségé­ben, illetve teljes területén auto­matikusan és külső segédener­gia nélkül szabályozzák a be­áramló friss levegő, valamint az elvezetésre kerülő szennyezett levegő mennyiségét, biztosítva ezzel a belső légtérben a min­denkori optimális légcserét és a páratartalmat. A rendszer működési elvéből következik, hogy szabályozott légcserére azokban a helyiségek­ben é,s olyan időpontokban, illet­ve mértékben kerül sor, ahol arra a lakószobákban az életvitel, szo­kások (pl. emberi kipárolgás, zöldnövényzet, ruhaszárítás stb.) révén, valamint a vizes helyisé­gekben (konyha, fürdőszoba, stb.) zajló közvetlen páratermelő tevékenység (főzés, mosogatás, zuhanyozás, stb.) következtében a megemelkedett páratartalom indokolja. Nekünk tehát már azt kell át­adnunk a gyermekeinknek és a szakembereknek is, hogy a pe­nész és a rossz levegő ellen épü­leteinkben légbevezetőket és okosan szabályozott szellőzést használjanak. Lélegezzenek, la­kásaink lélegezzenek! ▼

Next

/
Thumbnails
Contents