Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

2005. FEBRUÁR 26., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HlRLAP tnétvége_ 9 Békési újságíróportya a Gyilkos-tó és a Békás-szoros vadregényes vidékén A gyergyóiak büszkesége a szárhegyi lány bánatából született Alföldi emberként minden egyes találkozáskor megindít a Kárpátok sziklás hegyormai­nak látványa, a természet meg­annyi varázslatos formája: a megfagyott vízesések, a vadre­gényes ösvények és a behava­zott fenyőfák a síkvidék zsíros szántóihoz szokott szemnek ünnepi gyönyörűséget okoz­nak. A magyar határtól 550 ki­lométerre, Székelyföldön talál­ható Gyergyószentmiklós, Bé­kés testvérvárosa, ahová a kö­zelmúltban néhány fős újság­író-delegáció látogatott a helyi média és nem utolsósorban a téli gyergyói táj megismerésé­re. A rissz-rossz magyar majd román uta­kon végigdöcögve, közel tízórás út árán jutott, a javában békési média munkatársaiból álló delegációnk a magyar ajkú Hargita megyében talál­ható Gyergyószentmiklósra. A 18 ez­res lélekszámú, többségében magyar nemzetiségű lakossággal rendelkező város a festői Gyergyói-medence kele­ti részén fekszik, Az első írásos fel­jegyzést az 1332-es pápai tizedjegy- zékben találták a városról, amelyet ké­sőbb a 17. századtól betelepülő örmé­nyek sajátos kereskedőhelységgé tet­tek. A település központjának képe a XIX-XX. század fordulóján alakult ki a valamikori piactér körülépítésével. Gyergyó központja azóta is őrzi a bol­dog békeidők szecessziós hangulatát. A helyi és a delegációval érkezett új­ságírók kapcsolatfelvétele már a meg­érkezés utáni órában megtörtént. Ha­mar világossá vált számunkra, hogy a Békés méretű kisvárosnak milyen gaz­dag a kulturális élete: Gyergyó- szentmiklóson két hetilap (Gyergyói Kisújság, Új Kelet), két rádió (MixFM, Extra) és két tévéstúdió (Fény tévé, Ob­jektív tévé) teszi teljessé a helyi tájé­koztatást, valamint a városi önkor­mányzat fenntart egy, a maga nemé­ben önálló kísérleti színházat, a Figura r. "-r A Békás-szoros bejáratában az áthaladó autósokat tábla figyelmezteti a tülkölés tilalmára. A sziklákról visszaverődő erős hang akár kőomlást is okozhat. Az egyik rege Eszter történetéről, a másik a pásztorok tragédiájáról szól A Keleti-Kárpátok között található Gyilkos-tó keletkezé­séről a népi hagyomány két regét őriz. Az egyik egy szár­hegyi lány, Eszter története, aki a gyergyószentmiklósi vásárban beleszeretett egy szép szál legénybe. A fiú meg­kérte a kezét, de az esküvő elmaradt, mert a vőlegényt elvitték katonának. Szürkületkor a leány kijárt korsóval a forráshoz, szomorú dalát hallva a hegyek is megha­tódtak. Egyszer, amikor így énekelt a forrásnál, elragad­ta egy rabló és a hegyi rejtekhelyére vitte, a Kis-Cohárd sziklái közé. Fűt-fát ígért a lánynak, próbálta erőszak­kal rávenni, hogy a felesége legyen. Eszter kétségbeesé­sében a hegyek segítségét kérte. A sziklák villámlással feleltek a fájdalmas kiáltásokra és a keletkezett felh& szakadás elmosott mindent, ami az útjába került. A sziklatörmelék alatt lelte halálát a rabló és a leány is. Később itt gyűltek fel a hegyek vizei és jött létre a Gyil­kos-tó. A másik és talán közismertebb legenda szerint juhász­kunyhó állt a két hegyfal közötti réten. A pásztorok a közel­gő félelmetes vihart látva menekülni akartak a völgyből, de a leomló „Gyilkos” nevű hegy juhászkunyhóstól minde­nestől eltemette őket. ■ * $ » 8 8 « < > SS © « * $ ® I i « ♦ * # #.# « $ Stúdiót. A hivatalosan is ismerkedésre szánt első este éjszakába nyúló spon­tán beszélgetéssé alakult a két testvér- város újságírói között. A baráti viszony az elkövetkező két nap tovább mélyült. A helyi sajtó képviselőivel kiegészült delegáció ellátogatott a terület leghíre­sebb turista-látványosságaihoz: a Gyil­kos-tóhoz és a Békás-szoroshoz.- A Gyilkos-tó jegén az 1930-as években országos korcsolyaversenyt is rendeztek - mesélte el a Hargita Né­pe rendkívüli lexikális tudású gyergyói tudósítója, Bajna György. A közel 1000 méter tengerszint fe­letti magasságon fekvő befagyott tó je­géből több száz éves fenyők tönkjei áll­nak ki. A tó igen fiatal, 1837-ben hegy- csuszamlással keletkezett. Az Európá­ban egyedülálló természeti képződ­mény partján a téli mínuszokban elha­gyatott csinos kis villák sorakoznak. Köztük áll Petri Csaba - az év bármely szakában vendégeket fogadó - 250 személy befogadására alkalmas ven­déglője és 80 fekhelyes szállodája. Ahogy az itteni szálláshelyek többsé­ge, ez a háromcsillagos hotel is jóval a magyar árak alatt kínálja szobáit. Az épület majd1 valamennyi vendégfoga­dó helyiségét a munkásságával Gyergyó és környéke szépségeit meg­örökítő fotóművész, Dezső László ké­pei díszítik. Petri Csaba beszámolt ar­ról, hogy vendégei 80 százaléka kül­földről érkezik, a címeket egymásnak átadva, internetről, utazási irodákból szereznek tudomást a festői környé­ken megbúvó Gyilkos-tó Szállodáról. A téli turisztikai lehetőségekről folyt a szó, amíg Bajna Gyuri bácsi biztatá­sára néhányan rövid gyalogtúrát tet­tünk a Békás-szorosban. A területet jól ismerő újságírók beszámoltak a Hagy­más Nemzeti Parkot átszelő, szépen karbantartott túraútvonalakról, a sportmászók által gyakran felkeresett sziklafalakról, a környéken működő különböző nehézségi fokú és felszereltségű sípályákról, a Magyaror­szágon is jól ismert „margarétás” mi­nőség-osztályozási rendszerben nyil­vántartott falusi vendégházakról, a ki­épített, illetve csak a vezetővel látogat­ható barlangokról, a környező falvak­ban megbúvó számtalan természeti, történeti és kulturális értékről, amely­ről egész könyvek íródnak. Természe­tesen három nap alatt csak a kíváncsi­ságunkat méginkább felkeltő ízelítőt kaphattunk a gyergyói táj és kultúra szépségeiből. Házigazdáinkkal azon­ban abban megegyeztünk: ahogy az al­földi ember számára a hegyvidék je­lent egy-egy látogatás alkalmával vér­pezsdítő újdonságot, a székely ember úgy vágyódik a magyar határ túlolda­lán található termálvizes strandfür­dőkhöz és nyaranta a Balatonhoz. Frankó Marianna Arab news A címben olvasható szaúd-arábiai újság, az Arab news egy minapi számában meg fenyegette Magyarországot A lap újság írója azért akadt ki, mert Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök - mint ismert - jópo- faságból leterroristázta a szaúdi futballis­tákat A veretes cikk szerzője azt üzente a la­pon keresztül „Nem en­gedhetjük meg Magyar- országnak, hogy ennyi­vel megússza. ” S hogy szaúdország polgárai­nak fogalma legyen arról, kit is kell gyű­lölni, rijádi kollégám hozzátette: „Ma­gyarország nem éppen a katonai virtus és kultúra erőműve, a paprika és a Gá­bor nővérek mellett csak a hunokat adta a világtörténelemnek. "A szaúdi újságíró­szövetség tagja láthatóan csípőből tüzelt Az is lehet, hogy valaha itt tanult mond­juk az Eötvös .***«*•«••»*•** Loránd Tudó- Gyenge válasz mányegyetem egy gyenge bölcsész karán, nnpnra esetleg a Szent István Egyetem- leánykori nevén a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem - ilyen-olyan karán, s egy magyar lány (vagy több) visszautasításá­ban volt része. Az pedig - mint Napóleon óta tudjuk - nyomós ok arra, hogy akár egy egész országot gyűlöljünk. De maradjunk a tényéknél! Állításuk szerint nem vagyunk a katonai virtus erő­műve. Hogy is írta Balassi Bálint, a szaú- diak emlékezetére érdemtelen költőnk: „Emberségből példát / Vitézségről formát Mindeneknek ők adnak”. Mellesleg Ba­lassi épp a gyaúrok ellen fogott kardot. Aztán itt van a „kultúra erőműve" eposz. Ahol ugyebár olyan, az arab világban is­meretlen neveket találunk, mint Kodály, Bartók, Szent-Györgyi Albert vagy Kertész Imre. A paprikát se felejtsük, amiből nyil­ván csak a téglaporos jutott el hozzájuk, vagy az aflatoxinos, ha már olyan balfé­kek voltak, hogy nem vették észre: hamis. Végül említsük meg a Gábor nővéreket, mint édes hazánk szimbólumait, akik kö­zül a tájékozott magyarnak jó ha Zsazsa neve mond valamit Sommázhatjuk, a szaúdi lap újság írója annyit tudhat Magyarországról, mint egy magyar napilap sportújságíró­ja Szaúd-Arábiáról. Vagyis semmit. Pontosabban annyit, hogy van ott egy jó focicsapat, amelynek leterroristázása kiverte Rijádban a biztosítékot. Maradjunk annyiban: gyenge válasz egy gyenge - talán két bedobott születés- napi feles utáni - Gyurcsány-poénra. Az­tán még valami: a kormányfő négyszer kért bocsánatot Volt nap, amikor kétszer is. Még sincs bocsánat Csak a gyűlölet és a fenyegetés. Ami - ha tovább tart - akár még Gyurcsányt is igazolhatja. Egy miniszterelnök - fél kupica pá­linkával vagy anélkül - mindig tudja, mit beszél. De ki nem hibázott még éle­tében? S ki nem várta el, hogy jótéko­nyan szemet hunyjanak felette? Itt a kő, rá lehet hajítani! Árpási Zoltán arpsiz@axels.hu-------Hétvégi olvas mákig----------------------------------------------------------------­A nők többsége egyszerre képes főzni, a gyermekével foglalkozni és telefonálni A két nem képviselői nemcsak külső­re különböznek, hanem az agyműkö­dés bizonyos sajátosságaiban is. A férfiak kilencven százalékának agyá­ban elöl van egy pont, amely azért alakult ki, hogy a vadászatban segít­se Ádám utódait. Ennek segítségével érezték meg annak idején, milyen mozdulatokra van szükségük ahhoz, hogy a vadat becserkésszék, és bizo­nyos távolságról lesújtsanak rá. Ma ennek segítségével mérik be a távol­ságokat, a tárgyak sebességét, a ma­gasságát és mélységét. A nők kilencven százalékának agyában ez a terület nem található meg (ezért ők például nehezebben tudnak hátramenetben parkolni). A női agy ugyanezen területén a beszéd­központ van, ami harminc százalékkal nagyobb, mint a férfiaké. Ezért beszélnek annyit a nők? - for­dulhat meg néhány férfi olvasónk fejé­ben. Közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a férfiak nem jó kom­munikátorok. Az agyról készült felvé­telek tanúsága szerint, amikor egy fér­fi újságot olvas, valósággal „megsüke- tül”, kizárja a külvilágot. A nő ezzel szemben meghallja, ha beszélnek hoz­zá, és meg is jegyzi, ami elhangzott. Ezért fordul elő gyakran, hogy miköz­ben a férj olvas és a felesége beszél hozzá, a férfi hümmög valamit, de ké­sőbb, amikor az asszony arra hivatko­zik, hogy ezt a dolgot már megbeszél­ték, semmire nem emlékszik. Persze, a nej ezt a választ nem fogadja el, mert hasonló helyzetben ő megjegyezte vol­na a beszélgetés tárgyát. A férfi és a női agyműködés különb­ségeiről szóló legújabb agykutatások - az agyműködés komputeres kivetítése - arról győznek meg, hogy a nők és a férfiak teljesen másként gondolkod­nak. Két másként gondolkodó ember pedig nehezebben figyel egymásra. Nagyon idegesített, hogy a felesé­gem elkezd valamiről beszélni, az­tán egy perc múlva belevág egy má­sik témába, majd kisvártatva egy harmadikat is. felvet - nyilatkozza egy interjúban a Testbeszéd című könyv világhírű szerzője, Allan Pease. - Észrevettem, hogy ha társa­ságban történik ugyanez, a férfiak pillanatok alatt elvesztették a fona­lat, a nők azonban tökéletesen követ­ni tudták őt a társalgásban. Annak, hogy a férfiak sokkal jobban eligazodnak a térképen az a magyará­zata, hogy a férfiak három dimenziót érzékelnek, a nők csak kettőt. A légi navigátorok vagy az operatőrök szinte kizárólag férfiak. Ha megértjük mindennek a fiziológiai okát, sokkal könnyebb az együttélés. Allan Pease sikerkönyvekben ösz- szegzett kutatásait rengeteg tapaszta­lat előzte meg. A férfiak és nők közti különbségek akkor kezdték érdekel­ni, amikor kíváncsivá tette a tény: az átlagos nő, akárcsak az ő felesége, egyszerre négy, egymástól független tevékenységet képes végezni. Egy­szerre tudnak főzni, a gyerekkel fog­lalkozni, tévét nézni és telefonálni. Ez­zel szemben a férfiaknak mindössze tíz százaléka alkalmas arra, hogy ott­hon maradjon és gyerekek nevelését elvállalja. Balzac, a XIX. századi nagy francia író (és kereskedő) írja: „Az embernek megvan az a belső szükségérzete, hogy lelkivilágát külsőleg is kifejezze”. Meg­figyelhető, hogy azok az emberek talál­nak könnyebben egymásra és képesek tartósan együtt maradni egy párkap­csolatban, akiknek a gesztusnyelve ha­sonló vagy azonos, illetve egyaránt ér­zékenyek vagy érzéketlenek a másik jelzéseire. A gyermekek pedig főként a szülők gesztusnyelvét öröklik, így le­hetőség van a családi hagyományok (jellegzetességek) továbbélésére is. {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents