Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-23 / 45. szám
4 2005. FEBRUÁR 23., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Kunágota őrzi a múltját ■ Kunágota története hasonló a környező tele1844 tavaszán dohánykertészek alapították, akik szorgalmukkal, szaktudásukkal a pusztaságot virágzó termőfölddé változtatták. Már az alapítás első évében tanítója és jegyzője, papja, imaháza volt a községnek. A kincstári földeken élő bérlőkben, majd a bérelt földek megvásárlása után kialakuló szabad paraszti rétegben erősödött a polgárosodás vágya. A második nemzedék a dohánytermelésről a gabonatermelésre tért át. A polgári fejlődés következtében 1869 és 1930 között a Csanád megyéhez tartozó község lakossága megháromszorozódott. Ez azt mutatja, hogy a lakosság megszerette a települést, bízott a jövőben. A két világháború, a mező- gazdasági válságok sok szenvedést, áldozatot követeltek. A második világháborút követően az emberek megőrizték vállalkozó szellemiségüket és munkaszeretetüket. Ezt bizonyítja a ciroktermelés, a sertéshizlalás és a háztáji gazdálkodás fellendülése. Elethosszabbító hatás A módszeres gyümölcstermesztés Magyarországon a módosabb birtokosok, egyházi személyek, kolostorok és a király kertjeiben az 1600- 1700-as években kezdődött. Ha valamelyik nagyúr kedveskedni akart: szép gyümölcsöt — leginkább almát — küldött a másik úrnak vagy a királynak. Az alma nemcsak a paradicsomi bűnbeesés csábító gyümölcse, hanem az élet folytonosságára is utal. A hatalomnak, a szépségnek és a szerelemnek is az aranyalma a jelképe. Az alma a gyümölcsök ősanyja éppúgy, mint az embereké Eva. A gyümölcs jelentősége napjainkban sem csökkent. A táplálkozástudományi kutatá: sok megerősítették, hogy az emberi szervezetnek minél több gyümölcs fogyasztására van szüksége, mert a gyümölcs tökéletes táplálék. Azokban az államokban, ahol csökkent a szív- és érrendszeri betegségek száma, az főként a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztásnak tudható be. A gyümölcsnek élethosszabbító hatása is van, mert olyan a beltartalmi értéke, mely lelassítja az emberi sejtek öregedését. A gyümölcstermesztés nemcsak fontos termesztési ág, hanem megszeretteti a vele való foglalkozót a természettel úgy, hogy közben hasznos alakítójává is válik. A magyar gyümölcstermesztésnek sok nagy alakja volt, köztük legkiemelkedőbb Bereczki Máté, aki a legmostohább körülmények között a legtöbbet tette e nemes hagyomány elterjesztéséért. Bereczki Mátéról mondják GÁBOR LÁSZLÓ, A MŰVELŐDÉSI HÁZ IGAZGATÓJA:- A márciusi ünnepekhez közeledve számomra az 1848-as katonát, nemzetőrt jelenti Bereczki Máté. Azt a szellemiséget, amit Vasvári Pállal tartott barátsága, illetve a márciusi ifjakkal való kapcsolata jelenthet. Úgy gondolom, hogy a gyümölcstermesztésben elért eredményei mellett az 1848-as katonát is tisztelheti benne a település. GÁL VILMOS, NYUGALMAZOTT TANÁR:- A szívemhez közel áll Bereczki Máté és munkássága. Apám is foglalkozott gyümölcsöskerttel, így rám is ragadt a tudásából, hallottam a Bereczki-féle gyümölcsoltásról. Sajnálatos, hogy a gyümölcskertészetnek ezen a vidéken nem maradt hagyománya. A falu tiszteli emlékét, Kossuth katonájaként is emlegetik. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Gábor László. A gyümölcsészet istennőjének első csókja nemesítőt „termett” életút Három alkotó évtized a Dél-Alfóldön, mely európai hírnevet hozott Bereczki Máté arcképe. Kunágota önkormányzata az uniós hozományként Bereczki Máté pomológus munkásságával járult hozzá az európai kultúra gazdagításához. A magyar gyiimölcsészet megteremtésével, híres német, belga, francia tudósokkal és kertészeti egyesületekkel való együttműködéssel gyarapította közös értékeinket. Bereczki Máté — családi nevén Bagyinszki Máté — 1824. szeptember 22-én született a hegyes-halmos, Nógrád megye barátságos kis falujában, Romhányban. Apja Bagyinszki András kőfaragó mester, anyja Balázs Katalin. A család harmonikus egyetértésben élt, a katolikus vallás szerint nevelték Mátét és az 1827-ben született Illés nevű fiukat. Az édesanya volt a legnagyobb hatással a gyermekek fejlődésére. Szelídsége, tiszta jelleme különösen Máté szívébe vésődött be, olyannyira, hogy egész életén át meghatottan ápolta édesanyja emlékét - olvasható dr. Szabó Pál népi író Kunágota 150 éves évfordulójára, Bereczkiről írt megemlékezésében. Az érdeklődő, csendes természetű Máté előbb oltott gyümölcsfát, mint ahogy iskolába járt. Nyolc-tízéves korában végezte az első nemesítést, ahogy édesanyjától látta. Szabó Pál szerint: „Nem sejté még akkor, hogy ami ezt okozta, a természet szeretetének ébredése, ez a gyümölcsészet kegyes istennőjének, Pomonának első csókja vala”. A leírások szerint Bereczki a szokásostól eltérő módon végezte iskoláit. Az 1830-as években még nem volt kötelező az iskolába járás. Máté is otthon, az édesanyjától tanulta a számolás, írás, olvasás alapismereteit. Tizennégy éves volt, amikor beíratták a romhányi elemi iskolába. Itt olyannyira gyorsan haladt a tananyaggal, hogy az akkor szükséges ismereteket egy év alatt elsajátította. A helybeli római katolikus pap segítségével 1839-ben, 15 évesen került a váci piarista gimnáziumba azzal a reménnyel, hogy esetleg lelkész lesz. Eleven esze, képzelődésre hajlamos fantáziája nagyban segítette a tudományok megismerésében. Az utolsó éveket a szülők anyagi nehézségei miatt nélkülözésben, de hihetetlen akaraterővel, maga vállalta munkákból fejezte be. Ekkor már inkább a világi, tudományos pályák vonzották, és érdeklődéssel fordult Kossuth Lajos hazafias, szociális megnyilatkozásai felé. A pesti egyetem jogi karára 1845-ben iratkozott be, amit kiváló eredménnyel végzett el. Eközben megismerkedett a reformkor uralkodó eszméivel. Részt vett az 1848. március 15- ei eseményekben, majd a szabadságharcban. A szlávos Bagyinszki nevet ekkor változtatta Bereczkire, mely külsőleg is kifejezte lelkes magyarságát és meg nem alkuvó negyvennyolcas meggyőződését. Az elsők között jelentkezett a pesti honvéd zászlóaljba. A szabadság- harc különböző csataterein harcolt. Több idegen nyelvi ismeretével kimenekülhetett volna az országból, de nem tette. Hét év és 8 hónapon át, 1857 májusáig bujdosott a hazájában, mert körözték, el akarták fogni. Ezt követően az amnesztia, majd az osztrák kormány és császár által kiadott 1860-as „Októberi diploma” után - mely a magyaroknak is több szabadságot ígért - Bihar megyében jegyzőséget vállalt. A hivatali teendői miatt a gyü- mölcsészeti tevékenysége háttérbe szorult, de rövidesen felmondott, hogy igazi hivatásának, a pomológiának (gyümölcsészet) élhessen. Az abszolutizmus újra durva lett, a helyzet számára egyre kedvezőtlenebbre fordult. Ekkor, immár véglegesen, hatósági engedéllyel felvette a Bereczki nevet. Szinte remeteségbe vonult a dél-alföldi pusztaságba megteremteni a magyar gyümölcsészet „bölcsőjét”. Jó alkalomnak kínálkozott egy honvéd bajtársa által megismert, Sármezey Antal mezőkovácsházi illetőségű, állami földet bérlő nagybirtokos népes családja, ahol nyolc gyermek mellé, szerény bérért, tíz évre elszegődött magántanítónak. A nevelői munkája mellett a Sármezey udvarházban, a rendelkezésre bocsátott területen teljes lelkesedéssel a gyümölcsnemesítésnek élt, kísérleti kertet alapított. E vidéken töltött mintegy három évtized életének alkotó korszaka volt, melynek során Európa-hírű pomo- lógussá és a haza legnagyobb gyümölcsészévé vált. A kovácsházi határban 1872-ben vásárolt egy 23 kataszteri hold nagyságú kincstári telekrészt, ahol új faiskolát telepített. Itt 1888-ban 6 holdon 3000 gyümölcsfát számlált. Később Kunágotán ifj. Sármezey Antal tanyáján lakott, s egy újabb gyümölcsöskertet alapított. Munkáit különböző szaklapokban, maga által kiadott szakirodalomban publikálta. Sok ország honfitársaival tartott kapcsolatot. A neves pomológus emlékét ápolják A neves pomológus 1895 telén tüdőgyulladásban halt meg. Síremlékét a Királyi Magyar Természettudományi Társulat emeltette. A Budai Kertészeti Tanintézet, a mai Kertészeti Egyetem kertjében 1898-ban szobrot avattak tiszteletére. Kunágotán sírja, a főtéren álló szobra és a tér neve is őrzi emlékét. Több évtizeddel ezelőtt Kunágota főterét Bereczki Mátéról nevezték el, majd 1964-ben ezen a helyen róla készült szobrot is avattak. HIRDETÉS | i ^késmlgTeihíkup Tanuljon táncot a Hírlap segítségével! Három szerencsés pár vehet részt ingyen a márciusban induló felnőtt tánctanfolyamon, melyet Gulyás Miklós táncpedagógus vezet. A tánctanfolyam Békéscsabán a Vasutas Művelődési Házban indul. 12 alkalommal, minden kedden este 8 órától tanulhatnak latin-amerikai, standard és divattáncokat a vállalko- zó kedvű hölgyek, urak és párok. Kérdés: A tanfolyamon tanulható táncok közül sorolunk fel hármat, az a kérdésünk, melyik tartozik a latin-amerikai táncok kategóriájába? 1. keringő 2. cha-cha-cha x. boogie-woogie A válasz betűjelét levelezőlapon küldjék el címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., legkésőbb március 2-ig! A levelezőlapra írják fel: Én táncolnék veled! MEGHÍVÓ A CSABAI KOLBÁSZKLUB 2005. március 5-én 18 órától a Tégla Közösségi Házban (Békéscsaba, Orosházi út) tartja hagyományos- mindenki számára nyitott Részvételi díj: 600 Ft/fő. Zenét a MELODY együttes szolgáltatja, fellép Araczki László cigány- nóta-énekes. Örömmel közöljük, hogy ez évben kulturális programmal gazdagodik az összejövetel. Vendégként az érsekújvári CSEMEDOK és VMK „Zenés színháza” vendégszerepei és 18 órától ad egy egyórás műsort 52 fő részvételével. A bál időtartama alatt a művelődési ház előcsarnokában kerül megrendezésre egy klubtagunknak, Prekop János (keramikus, festőművész) művész-tanárnak a kamarakiállítása. A vacsoráról mindenki maga gondoskodik. Ital, kávé, üdítő a büfében kapható. | A tombolához felajánlásokat szeretettel várunk. A rendezvényre rokonokat, ismerősöket is lehet hívni. A létszám korlátozott, ezért a részvételi szándékot Kocziha Mihálynénak kell jelezni március 3-áig, tel.: 06 (30) 304-8854. ____________________________ Tis ztelettel: a klub vezetősége. UPA V Minden _ érdeklődőt szeretettel várunk! II. KNE 2005. február 27-én (vasárnap) 10 órakor A KNER TÁNC-SPORT EGYESÜLET klubközi TÁRSASTÁNC- VERSENYT rendez Békéscsabán a városi sportcsarnokban.
