Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-01 / 26. szám
4 2005. FEBRUÁR 1., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Ecsegfalva dióhéjban y y századból szár- mazik. Ecseg- falu a település jelenlegi helyétől hat kilométerre délnyugatra helyezkedett el. Az a község a tatár és a török időkben elpusztult. A mai Ecsegfalva legújabb történelme az 1920-as évekkel kezdődött. Akkor az első világháború hadiözvegyei és hadiárvái építési telket kaptak ezen a helyen. Az építkezések megkezdéséig ez a vidék a Hortobágy után Magyarország második legnagyobb pusztája volt. A település 1950-ben lett önálló község, addig Dévaványa része volt, és Szolnok megyéhez tartozott. Ecsegfalva lélekszáma az 1960-as években volt a legmagasabb: akkor 3 ezren lakták. A városiak csodálata * / mészeti szépben nő fel, az nem biztos, hogy ugyanúgy tudja értékelni a természet nyújtotta értékeket, mint aki máshonnan érkezik. A városi emberek csodálattal tekintenek az itteni táj adottságaira, s aki eljött, az általában rendszeresen vissza is jár - mondotta Bálint józsefné polgármester. A település határa halban és vadban is gazdag. Ecsegfalván mind a belföldi, mind a külföldi vadászok szívesen hódolnak szenvedélyüknek. Horgászni is többen jönnek ide, mert a Hor- tobágy-Berettyó halállománya vonzó a számukra. Mivel az ecsegfalvi madárvilág páratlan értékű, ornitológusok is gyakran felkeresik a község határát Amennyiben ezen igények növekednének, úgy bizonyára egyre többen fognak majd idegenforgalommal foglalkozni ebben a községben is. ¥ így látják környezetüket dr. kelemen Margit Katalin háziorvos: - Fontosnak tartom az egészséges fejlődés szempontjából a természetközeli életet Községünkben ehhez jó adottságok vannak. Csodálatos vidékünk gazdag hal- és vadállományban, természeti értékekben. Sok látnivaló van a közelükben található túzokrezervátumban is. Minden szempontból egészségesebb egy gyalogos- vagy kerékpártúra, amelynek során a természetben mozoghatunk, mint otthon a televízió vagy a számítógép előtt ülni. dékány ignác, ecsegfalvi vízügyi dolgozó: - Elsősorban a madárvilágunk páratlan értékű. Az első igazi látványosság a tavaszi madárvonulás. Ez általában március végén van, s egybeesik az ár- és belvízvédelmi időszakkal. Mivel itt főleg vízimadarak tanyáznak, amikor bőséges a víz, még több madár jön ide. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a mezőtúri főiskolával közösen természetkutatásra sátortáborokat is szerveztünk. kocsárdi lászlóné iskolaigazgató: - Iskolánk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap a természetvédelem és a természeti értékek megismertetése. Rendszeresen szervezünk gyalogtúrákat, kerékpártúrákat a Berettyó-gáton és a környéken. Az is a természet iránti elkötelezettségünket mutatja, hogy pár évvel ezelőtt intézményünk a Herman Ottó nevet vette fel. Ez a kiváló tudós, itt, Ecsegfalva határában is több növény- és állatpopulációt fedezett fel. Az oldalt szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Veress Erzsi Az érintetlen természet európai értékké válhat tájvédelem Ahol különleges madár- és állatfajok élnek... A Hortobágy—Berettyó védett, 20 kilométeres szakaszát elkerülték a nagy folyamszabályozások. Ecsegfalva életében meghatározó jelentőségű a természeti érték. Az ecsegfalvi határ különleges madár- és növényfajokban egyaránt gazdag. így helyesen döntött a település kép- viselő-testülete, amikor az európai uniós csatlakozáskor a község természeti értékeit hozományként ajánlotta. Ecsegfalva különleges értéke a több mint 400 hektáros Horto- bágy-Berettyó folyamvonulata, amely a folyó hullámtéri szakaszát és az azzal szomszédos környező területeket foglalja magába. A Hortobágy-Berettyó védett, 20 kilométeres szakasza azon ritka magyarországi folyók egyike, amelyet elkerültek a nagy folyamszabályozások. Lassan, hatalmas kanyarokat leírva halad ezen a vidéken, közrefogva jelentős gyepterületeket. A Hortobágy-Berettyó mai arculatában egy főcsatorna jellegű, lassú folyású alföldi folyó. A vízrendezési munkák a nagy ívű kanyarulatokat meghagyták, így a gátak ezeken a helyeken meglehetősen távol kerültek egymástól. Ebből következik, hogy a folyó nagy tömegű belvíz megtartására is alkalmas. A legszélesebb árterületei a Körös-Maros Nemzeti Park területén találhatók, Ecsegfalván ilyenek a Szőlőszug, Gyilkos-zug, Bokros-zug. Az ecsegfalvi határ egyik jelentős madártani értékét a Farkas-zugi erdő gémtelepe adja, ahol a kolóniaalapító szürkegémek és bakcsók mellett a fokozottan védett kiskócsag és üstökösgém néhány párja is költ. A vizes élőhelyek közelében csaknem minden évben kolóniában fészkel a székicsér. A rejtett életű bölömbikát a sűrű gyékényesben, nádasban találhatjuk meg. A pusztagyepeken jelentős számban él a túzok is. Madárvonulás alkalmával ezernyi különféle vízimadár érinti a térséget, ilyenkor a leggazdagabb a madárfauna. Az állatvilág mellett különleges értékű növények is gazdagítják a táj értékét. A folyó három gulyakútjában az Alföldön ritka és védett gímpáfrányt találhatunk. A viztér felszínén az Európai Vörös Könyves súlyom tenyészik tömegesen. De említést érdemel a nagy számban jelen lévő tündérfátyol, valamint a vízitök és a kolokán is. Mindenképpen meg kell őrizni ezt a ritka természeti tájat, melynek értékes állat- és növényvilága Ecsegfalva legfőbb természeti öröksége, s ezzel is gazdagíthatja az európai közösség kínálatát. Akiket a természeti értékek Ecsegfalvára vonzanak, a helyi vadászházban Is megszállhatnak. Természettudós a névadó Az ecsegfatvi Herman Ottó Általános Iskola és Óvoda 2000. január elsejétől viseli a neves természettudós, politikus nevét Herman Ottó a Zólyom megyei Breznóbányán születess 1835. június 28-án. A későbbi polihisztor alig töltötte be tizenkettedik életévét, amikor családja a Borsod megyei Alsóhámorban telepedett le. Herman Ottó felnőttként igazi polihisztor volt, akit szinte minden érdekelt Természettudósként az állatvilág, a madárvilág a növényvilág foglalkoztatta, de a paleloit korról is írt tanulmányt, sőt pókmonográfiát is készített Természettudományos kutatásokat a Sárréten is végzett, ezen útjai során a mai Ecsegfalva területén többször járt Miskolc és környékének országgyűlési képviselőjeként a nagypolitikában is tevékeny részt vállalt. Herman Ottó 1914. december 27-én, Budapesten hunyt el HIRDETÉS al On nyer! Az apróhirdetések szaklapja! Győződjön meg róla... Keresse az újságárusoknál! I 4 » i
