Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-19 / 42. szám
Kenyában csak a DDT segíthet A nálunk 35 éve betiltott vegyszer maradványai ma is ott vannak a szervezetünkben. 10. oldal A hollandok kerülik a felesleges udvariaskodást: ami a szívükön, az a szájukon Egbert van der Steege Gyulán otthonra és közösségre lelt Legelőször kisdiákként, egy történelemórán hallottam a magyarokról. Az 1956-os forradalomról tanultunk, s az események annyira megérintettek, hogy elhatároztam, megismerem ezt a nemzetet - meséli Egbert van der Steege. A teológiai egyetemet végzett nyelv- tanár-drámapedagógus-fordító hatodik éve él Gyulán, egy magyar hölgy miatt költözött ide. Gyulát az Alföld legpatinásabb városának tartja. Legelőször játsszunk el néhány pillanatra az előfeltevéseinkkel! Vajon mit tudunk mi itt, Békés megyében Hollandiáról? Milyen gondolatok jutnak az eszünkbe a Németalföldről? Sokan talán legelőször a méltóságteljesen forgó szélmalmokra és a finom sajtokra asz- szociálnak. Aztán felidézhetjük a virágzó tulipánokat is, no és persze az elmaradhatatlan fapapucsot viselő holland baba is megjelenik képzeletünkben. Abban minden bizonnyal megegyeznek a sztereotípiáink, hogy a hollandok türelmes, megértő, ám puritán emberek, akik azért kicsit elférnek a németektől. — Az általánosítás halálos csapást jelent az elmére - figyelmeztet nevetve Egbert, miközben hellyel és teával kínál lakásában. Körös-körül tankönyvek sorakoznak a polcokon' és akad jónéhány szépirodalmi kötet is a kedves szobácskábán. Nem véletlen, hiszen Egbert angol nyelvet és világtörténelmet tanított Sarkadon, az Ady- Bay gimnáziumban, fordítási megbízásokat kap, s szinte elmaradhatatlan szereplője lett a gyulai kulturális életnek. Egbertnek mindegy, hogy angolul, németül, franciául avagy magyarul folytatjuk a társalgást, valamennyi nyelvet kiválóan beszéli.- Kezdetben pokoli nehézségeim voltak a magyar nyelvtannal. Próbáltam tankönyvből tanulni, de nem sokat segített. Szerencsére olyan magyar közösségbe kerültem, ahol muszáj volt megszólalnom. Ma már ott tartok, hogy az országban élő hatezres holland kolóEgbert van der Steege szerint a hollandokat kevésbé érdekli a másik származása, a vallása, a bőre színe. nia egyik legjobb magyartudással bíró tagja vagyok — mondja Egbert. Az optimista férfi szerint a holland mentalitás egyik alappillére, hogy kizárólag a holnapi napra gondolnak, a tipikus magyar múltba nézés és mélabú helyett a jövőre koncentrálnak.- A magyarok a Kárpát-medencében sajátos univerzumban élnek, sokan azt hiszik, hogy Magyarország a világ közepe. Sajnos a legtöbb magyar képtelen felejteni, dédelgetik a sérelmeiket. Mi, hollandok talán durvának tűnhetünk, mert kerüljük a felesleges udvariaskodást, ami a szívünkön, az a szánkón. Tudunk nemet mondani. Az én nemzetemet sokkal kevésbé érdekli a másik származása, a vallása, a bőre színe - meséli Egbert. Egykettőre feltalálta magát Egbert van der Steege Budapestről költözött Gyulára, ahol nemcsak társra, hanem közösségre is lelt. Szavai szerint rendkívül furcsa volt a nagyváros lüktetése után a gyulai életritmusra váltani, ám egykettőre feltalálta magát, hiszen csatlakozott a gyulai református énekkarhoz, és műfordítóként a Gyulai Alkotókor tagja lett. Nyelvtudásának köszönhette, hogy Gyulán is leküzdhette a munkavállalási gondokat, noha, elmondása szerint, Hollandiában a tanárok körülbelül nyolcszor annyit keresnek, mint a magyar pedagógusok. A tanár teáját kortyolva elmondja, hogy mindig megrendül, ha a magyar Himnusz vagy a Szózat komor sorait olvassa. A fordítónak egyébként Konrád György a kedvenc magyar szerzője, akinek előszeretettel lapozza ironikus hangvételű regényeit, ám szívesen „bajlódik” Nádas Péter regényeivel is, akinek a mondatfűzései már komoly kihívást jelentenek a külföldiek számára. — Úgy érzem, hogy a magyaroknak az irodalomhoz, a zenéhez, a költészethez és persze a főzéshez van a legnagyobb tehetségük. Nem véletlen, hogy az angol BBC televízió a világ öt legjelentősebb konyhája közé sorolta a magyart Viszont a politikát sokkal tehetségesebben kellene művelni — vélekedik Egbert, aki egy hasonlattal élve úgy jellemezte a magyar közéletet, mint egy rendhagyó boxmérkőzést, ahol a versenyzők ütik egymást, és mégis a nézők kapják a legtöbb pofont Szerinte az itt élő hollandoknak ezt a sajátos politikai kultúrát a legnehezebb elfogadni. Megfogalmazása szerint, a sárdobálás egyetlen ország ügyeit sem viszi előbbre. A tanárember egyébként - a hollandokhoz hasonlatosan — fontolva haladónak tartja magát: úgy vallja, csak akkor érheti el a távolabbi céljait, ha minden egyes napot új tervvel kezd el. Beszterczey Judit---------Apróbaki a nagyvilág---------A gyűjtőnek a miniatűr cipő a gyengéje A félezerhez közelít Hock Judit cipőgyűjteménye. Ezeket a lábbeliket nem viselte soha senki, mert dísztárgynak készítették őket - némelyiket ezüstből, porcelánból vagy üvegből. A miniatűr lábbeliket három évtized alatt gyűjtötte össze a világ minden tájáról. Legféltettebb kincse a viktoriánus stílusú ezüstcipő, aijiit Londonban vásárolt. A gyűjtemény első darabja Monacóból való. A híres játék- kaszinók központjában szuvenírt keresett, de csupa giccses tárgyba botlott. Aztán az egyik kirakatban meglátott egy porceláncipőt. Megvette, de akkor még nem gondolta, hogy később ez lesz a hobbija. Pár hónappal később azonban, a zürichi bolhapiacon egy másik porceláncipőre figyelt fel, kiderült, hogy Herenden készítették. Megvette azt is, és innen már nem volt megállás. Saját cipőtára jóval szerényebb, ötven párból áll. Judit asszony, bárhol jár a nagyvilágban, mindenütt cipőkre vadászik. Kedvenc bolhapiacain mindig talál valamilyen különlegességet, így aztán bátran megjósolható: rövidesen tovább bővül a rendkívüli gyűjtemény. Va- íon hány igazi cipőt koptatott el eddig értük? Az alma hatásos az Alzheimer-kór ellen? Világszerte kitolódik a lakosság várható élettartama, az emberiség öregszik. Talán emiatt gyakoribb az öregedés egyik legpusztítóbb betegsége, az idegrendszer leépülésével járó Alzheimer-kór. A New York-i Cornell University kutatói új gyógyszerek kifejlesztése helyett a régi „orvosságot”, az almát állították a kísérleteik központjába. Megállapították: ezzel meg lehet fékezni az Alzheimer-kór fejlődését, legalábbis az állatoknál. Az alma ugyanis nem pusztán kalóriaszegény gyümölcs, amely rostos jellege miatt hasznos a koleszterin-, valamint a vércukor- szint csökkentésére, hanem nagyon sok antioxidánst is tartalmaz, s ez különösen fontos az Alzheimer-kór lassítása szempontjából. Az almában lévő antioxidánsok közül a legfontosabb, legnagyobb hatású a quercetin nevű vegyület, amely bizonyíthatóan védi az idegsejteket a káros hatásoktól. A gyümölcs védettséget adhat - állítják amerikai kutatók. Ugyanakkor figyelmeztetnek: az almát a héjával együtt fogyasszuk, mert csak az tartalmazza a quercetint. S ha lehet, inkább a piros színű fajtákat válasszuk, ezekben ugyanis több van az előbbi vegyület- ből, mint a zöld vagy sárga almatípusokban. i i t h
