Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-10 / 34. szám
4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY Sötétből kitárulkozik a fény szewiromlás A monitort mereven nézi az ember, s eközben „elfelejt” pislogni Dr. Mészáros Piroska osztályvezető főorvos magyarázza a diodalézer készülék működését, amellyel a cukorbetegek szemfenék-lézerezésé- vel akadályozzák meg az állapotromlást. Betegforgalmi adatok 2004 I. Felnóttszakrendelés: ____________9314 beteg + 265 diabéteszes gondozott II . Felnőttszakrendelés:_____________5771 beteg + 665 diabéteszes gondozott III. Gyermekszakrendelés:___________5333 beteg +35 diabéteszes gondozott IV . Fekvőbetegosztályon ellátottak;_______956 fő_____________________ V. Ápolási napok száma:_______________4122_____________________ VI . Ügyeletén ellátottak:______________2475 fő______________________ Le kell bontani az egészségügy feudális maradványait! Úgy őrzi, mint a szeme világát — tartja a közmondás. Ha valakit nagyon szeretünk, nagyon fontos nekünk, azt mondjuk rá: ő a szemünk fénye. Vajon mit érezhet, aki egy időre elveszíti a látását, majd visszakapja? A Réthy Pál kórház szemészeti osztályát 1991 novembere óta dr. Mészáros Piroska főorvos vezeti. Vele beszélgettünk a szem betegségeiről, a gyógyítás lehetőségeiről. A monitorok, számítógépek gyakori használatával növekedett-e a szemorvosra szorulók száma?- Igen is meg nem is. Valamit rögtön szeretnék leszögezni: tévhit az, hogy a számítógép vagy a tévé káros kisugárzása romboló hatással van a szemre. Nincs ilyen kisugárzás. A technika olyan fejlettségi szintre jutott, hogy a gyártók eleve beépítik a termékeikbe a védelmet, ezenkívül többfajta védőeszközt is alkalmaznak ott, ahol hivatásszerűen kell valakinek egész nap a monitor előtt ülnie. A kétségkívül meglévő panaszokat tehát nem a sugárzás okozza, hanem egész egyszerűen az a tény, hogy a monitort mereven nézi az ember, s eközben „elfelejt” pislogni. Tudni kell, hogy a pislogás a szem önvédelme, egy úgynevezett könnyfilmmel vonja be a szaruhártyát, s ezáltal megóvja a kiszáradástól. Ha ez elmarad, akkor a szemünkben szúró, égő fájdalmat észlelünk, száraznak érzékeljük, mintha homok került volna bele. Ez kel- lemeüen, de nem veszélyes, egy műkönnyel könnyen tudunk segíteni rajta. Harmincon túl a szem természetes öregedése már monitor nélkül is produkálhat látásproblémákat, csak aki a gépnél dolgozik, hamarabb észreveszi ezeket. Ilyenkor tudomásul kell venni, hogy bizony egy koron túl kell a szemüveg, ami kíméli a szemet.- Milyen panaszokkal keresik fel leggyakrabban a szakrendelőt?- Kétségkívül igen magas számban jönnek hozzánk a számítógéppel dolgozók, sok az idős páciensünk, akiknek szemüveg kell, és akik gyakran panaszkodnak arra is, hogy könnyezik a szemük. Ennek nagyon egyszerű oka van: idős korban a bőr megereszkedik, veszít a rugalmasságából, s ez alól természetesen az arc és a szemkörnyék sem kivétel. A megereszkedett alsó szemhéj pedig már nem tudja úgy benntartani a könnyet, s az minduntalan kibuggyan. Viszonylag sokan jelentkeznek még különböző gyulladásos panaszokkal, valamint szép számmal vannak jelen az állandó gondozásra szorulók is, akiket valamilyen betegség miatt kisebb-na- gyobb rendszerességgel szemészeti szempontból is el kell látni. Ilyen a rendszeres zöldhá- lyog-gondozás, a cukorbetegek, vérképzőrendszeri betegek gondozása, valamint a veleszületett szembetegségek és rendellenességek folyamatos nyomon követése.- A legborzasztóbb talán az, amikor ilyen-olyan okból valakit az a veszély fenyeget, hogy elveszti a látását. Hiszen még egy született vak is nehezen tud beilleszkedni a világba, ám aki felnőttkorban kényszerül újratanulni a környezetben való eligazodást, az szinte reménytelen helyzetbe kerül.- Valóban, ez a legnagyobb veszély. Ám ma már olyan műtéti eljárások léteznek, amivel az ilyen esetek nagy részét is képesek vagyunk meggyógyítani. A régebben rettegett szürkehályog ma már nem vezet törvényszerűen ehhez az állapothoz, s ugyan ma is nagy műtétnek számít, de a rutinmunkákhoz soroljuk. Ez tulajdonképp a szemlencse cseréjét jelenti: az elszürkült lencsét kiemeljük, és a helyére műanyag lencsét ültetünk be. Ennek több módja létezik, mi itt, Békéscsabán a legmodernebb technológiát alkalmazzuk. Előnye, hogy a pici seb kevésbé sérülékeny a későbbiekben is, könnyebb a teljes rehabilitáció, a beteg hamarabb térhet vissza a munkájához. Csoda, amikor a sötétségben élő ember visszakapja az életébe a fényt! A zöldhályogról köztudott, hogy igazából teljesen nem gyógyítható, csupán karbantartható - tulajdonképpen nem is hályog, hanem egy rendellenes állapot. A szemben túlnyomás keletkezik, ezáltal feszül, s a legkülönfélébb tünetekkel hívja fel magára a beteg figyelmét. Ezt gyógyszeresen kezeljük, s csak akkor kerül sor műtéti beavatkozásra, ha a szemnyomás egyensúlya szemcsep- pel már nem tartható.- A baleseti sérülteket is mi látjuk el, ha arcsérülés észlelhető. Végzünk szemhéjműtéte- ket is, gyakori a korral járó, vagy sérülés utáni rendellenes szemhéjállásból eredő panasz, ezeket is műtéttel lehet orvosolni. Az arcon előforduló jő- és rosszindulatú daganatok eltávolítását, sőt esztétikai célú beavatkozásokat is végzünk. Sok ember életét keseríti, hogy borsószem. nagyságú elváltozások vannak az arcán, ezeket a beteg kérésére eltávolítjuk és szövettani vizsgálatra küldjük.- A mikrosebészeti műszerpark megfelelő, milyen a szakember-ellátottság az osztályon?- Mondhatom, hogy nagyon jó. Összesen nyolc szakorvos dolgozik itt, öten a 20 ágyas fekvőbeteg-ellátó osztályon, hárman pedig a szakrendeléseken. Csak nálunk működik mindennapos szemészeti ügyelet, bár kényelmi szempontok miatt olyan problémával is az ügyeletet keresik fel, amit inkább a szakrendelésen kellene ellátni. Szakmailag jól képzett kollégáink - orvosok és szakdolgozók egyaránt - a napi munka mellett sok időt és energiát fordítanak továbbképzéseken, szakmai konferenciákon való részvételre. Összetartó kis csapat dolgozik itt, nincs rivalizálás, bátran mondhatom, hogy nálunk nagyon jó a hangulat. Az év első hetei általában számvetéssel telnek, értékeljük az elmúlt esztendőt és tervezzük a jövőt. A békéscsabai Réthy Pál kórház működéséről, gondjairól, eredményeiről kértünk tájékoztatást DR. SZABÓ TERÉZIA főigazgató főorvostól. Az értékelés, a számadás B dig kétirányú ▼ Sri )r egy vezető szá- . mára - kezdte mondandóját a ■Bl főigazgatónő. - Egyfelől meg kell nézni, milyen szakmai munkát végeztünk az elmúlt időszakban, másfelől szemügyre kell venni a gazdálkodást, a pénzügyi helyzet alakulását is. Ami az előbbit illeti, úgy vélem, nyugodtan kijelenthetem: szakmailag jó évet zártunk. Elvégeztük a munkánkat, teljesítettük azokat a feladatokat, amelyek a kórház tevékenységének lényegét jelentik. Nem volt kiugró hiba, sem botrány (mostanság egy egészség- ügyi intézmény esetében ez már pozitívumnak mondható), bár az előző évekből áthúzódó ilyen-olyan ügyek időnként még felkorbácsolták az indulatokat belül is, de kívül még inkább. Ugyanakkor az erőfeszítéseknek köszönhetően stabilizálódott a szakember-ellátottságunk, orvoshiányról most nem panaszkodhatunk. Félmosollyal hozzáteszi: ez nem azt jelenti, hogy nem lenne jó több orvost foglalkoztatni, de ez nemcsak szándék, hanem pénz kérdése is. Ameny- nyit most a költségvetés elbír, annyi orvos dolgozik a kórházban. Ugyanakkor az ápolószemélyzet létszáma, összetétele még fejlesztésre szorul, hiszen a szolgáltatás színvonalának emelése a humánerőforrások függvényében lehetséges. A tárgyi feltételekkel kapcsolatban Szabó Terézia nagyon határozottan mondja: olyan kórház- igazgató a világon nincs, aki elégedett a műszerparkjával. Az orvosi műszertechnika olyan hihetetlenül gyorsan fejlődik, hogy amiről reggel nyolckor azt hisszük, a legmodernebb, délre már csak a második-harmadik helyen van a toplistán. Minden vezető és minden orvos természetesen a legújabbat, a legjobbat szeretné a napi gyógyításban használni. Ám ennek is korlátot szab a pénz. A csabai kórház műszerparkja azért nem rossz, átmeneti zavarok, meghibásodások okozhatnak problémát, de ösz- szességében a műszerezettség megfelel a kórház kategóriájának.- Pénzügyileg nem túl rózsás a helyzet - folytatja némileg kevésbé derűs arccal. - Változatlan szaktevékenység mellett csökkentek az OEP-től lehívható bevételek: ez jellemezte 2004-et. Ha a tevékenységet változatlanul folytatjuk, a bevétel növelésére meg nincs lehetőség, akkor tovább kell csökkenteni a kiadásokat, máskülönben rövid idő alatt felemésztjük a csekélyke tartalékokat is. A kiadásokat azonban már nemigen lehet tovább csökkenteni, hiszen eddig is minden egyes forintot nagyon megnéztünk, mielőtt kiadtuk. Ez azt jelenti, hogy ismételten át kell gondolni, hol vannak még a rendszerben belső tartalékok. Az egyensúly fenntartása érdekében mindenképp át kell alakítani a struktúrát, és ez minden bizonnyal ellenérzéseket szül majd sokakban házon kívül és belül is. Ám nekem az a meggyőződésem, hogy a közszférában éppolyan nagy szükség van az innovációra, mint a versenyszférában. Úgy tűnik, ma már a régi, Kádár-kori vezetői magatartás egyre kevésbé eredményes. Nem elég az intézményt képviselni, harcolni érte, kijárni a főhatóságoknál a támogatásokat. Az új helyzet másfajta vezetői magatartást igényel, önállóságot, kezdeményezést, problémamegoldó képességet követel az intézményvezetőktől. Szabó Terézia egyetért, és hozzáteszi: a hatékony struktúra megtalálása és a humánerőforrás fejlesztése a kulcs. Le kell bontani a feudális szerkezetek maradványait, a tekintélyelvű működés, a megmerevedett hierarchia mára a fejlődés gátjává vált. Alapos, korszerű szakmai tudás kell, és erre nem szabad sajnálni a pénzt, ez nem kiadás, hanem befektetés. A jövőre vonatkozó tervekről kérdezem, konkrét elképzelést tartalmaz a válasz. — Ma a legdrágább az aktív fekvőbeteg-ellátó tevékenység. Ezért az egyik legnagyobb feladat, hogy az itt kezeltek egy részét a járóbeteg-ellátásp illetve az egynapos sebészet keretében gyógyítsuk, másik csoportjukat pedig a krónikus betegellátásba tudjuk átirányítani. Ez azt jelenti, hogy mindenki a betegségének, problémájának leginkább megfelelő szinten kapja meg a szükséges ellátást. A járóbeteg-ellátást, és főként a krónikus osztályokat mind mennyiségi, mind minőségi szempontból úgy akarjuk fejleszteni, hogy a nemritkán szociális gondok miatt ellátásra szoruló krónikus betegek ott méltó körülmények között lehessenek. A főigazgató végül leszögezi: - kegyetlen nehéz év elé nézünk. Egyszerre kell a változásokkal szembeni mindig meglévő belső ellenállást kezelni, és a fenntartó támogatását megszerezni a változtatásokhoz. De csak ez az út vezet oda, hogy az egészségügyi intézmények valóban ellátó rendszerként működjenek, azaz ne csak tüzet oltsanak, hanem a megelőzésre, a korai felismerésre is legyen pénz, ember, idő. És akkor nem csak az épp aktuálisan beteg népesség lesz a kedvezményezettje mindennek, hanem az egészséges embernek is biztonságot ad az ellátó rendszer. Ez a cél. A világ változik Alkalmazkodtatni kell az intézményt: ez is a vezető feladata. A szakma, az orvostudomány bármi áron fejleszti önmagát, semmi sem számít, csak egy-egy újabb győzelem valamelyik beteg ség fölött, és ez jól is van így. Ez a dolgunk. Ám a management feladata az, hogy ezt a fejlesztő munkát költséghatékony irányokba próbálja terelni Megkell találni a legmegfelelőbb megoldásokat, s ezeket el kell fogadtatnunk minden érintettéi Népszavazás után örülünk a csendnek A múlt év meglehetősen bővelkedett izgalmakban, már ami az egészségügyi intézményeket és azok dolgozóit illeti. Szinte nem telt el úgy hónap, hogy egy-két változtatási szándék, reformötlet, botrány vagy konfliktus fel ne borzolta volna a kedélyeket. A múlt év viharos időszaka a decemberi népszavazással érte el a csúcspontját, amikor szinte mindenki úgy érezte: ezen áll vagy bukik a jövő. Azóta eltelt két hónap, lecsillapodtak a kedélyek, s egyelőre úgy tűnik, elcsitultak az egészségügy körüli hullámverés hangjai is. Nem történt semmi. A legtöbben így érzik, s így is vélekednek, ha megkérdezzük. Nem történt semmi, nem dőlt el semmi, csupán elodázódott a döntés az ágazatban szükséges változtatások irányáról. A kórházban dolgozók többsége <jrül ennek a kis pihenőnek, a csendnek, amiben már rég nem volt részük. Sokan nem is töprengenek azon, hogy mi várható a jövőben, teszik a dolgukat, megnyugodva veszik tudomásul, hogy az élet egy időre visszatért a normális kerékvágásba. A vezetők, a tisztségviselők még óvatosak, de optimisták. Tisztában vannak vele, hogy a változás elkerülhetetlen, előbb- utóbb szembe kell nézni annak minden következményével. Ám Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek még decemberben tett nyilatkozatai azt sugallták: a csend legalább az idei évben kitart még. A kormányzat levette a napirendről az egészségügy dolgait, egy ideig valószínűleg nem lesz sürgető kényszer a politika részéről a beavatkozás, szünetel a kapkodás, az ötletelés, amely bizony rányomta a bélyegét 2004-re. Az ágazat haladékot kapott, időt nyert. Most mindkét oldalon - a politikánál és a szakmánál egyaránt — újra indul az óra, hogy egy átgondolt, jól előkészített egészségügyi reform tervét közösen kidolgozzák, s egymás érveit és érdekeit kölcsönösen szem előtt tartva konszenzusra jussanak a legfontosabb kérdésekben. Mert az nem vitás, hogy az egészségügy megérett az átfogó, gyökeres reformra. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. INTERNET: www.rethy.hu E-MAIL: titkar@korhaz.rethy.hu j I i I
