Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-09 / 33. szám

2005. FEBRUÁR 9„ SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Hobo is megyénkben ünnepli a József Attila-emlékévet centenárium Programok az „In memóriám JA” jegyében Száz esztendővel ezelőtt, 1905-ben született József Attila. A centenárium alkalmából január 7-étől, Attila napjától országos József Attila-emlékév kezdődött, ehhez kapcso­lódik rendezvényeivel, programjaival Békés megye is. Beszterczey Judit A 32 évesen elhunyt költőt megyénkhez több élmény is kö­tötte. Ezeket lapunk február 4- ei számában részletesen bemu­tattuk. Ezúttal az emlékévre szervezett néhány programról szólunk bővebben. József Attila többször járt Bé­kés megyében, nevét számos utca, tér, egyebek mellett egy békéscsabai lakótelep és a mezőhegyesi művelődési köz­pont viseli. „Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhe­gyesen” - írta önéletrajzában a költő -, a város pedig büszke egykori „házitanítójára”. Mező­hegyesen immár 1983 óta évente rendeznek József Attila- szavalóversenyt, ám az emlék­év alkalmával különleges ese­ményekkel is tisztelegnek a po­éta emléke előtt. A költészet napján - a költő születésnap­ján, április 11-én - rendhagyó irodalomórán hallgathatja meg a közönség Márk Attila brassói gitárművész megzenésített Jó­zsef Attila-verseit. E napon nyí­lik az a kiállítás, amely dr. Ta­kács László helytörténész mun­káját mutatja be. A kutató a tel­jesség igényével gyűjtötte össze József Attila Békés megyére vo­natkozó dokumentumait. Április 12-én Mezőhegyesen „poétikafalat” avatnak, melyre bárki felírhatja a kedvenc ver­sét. Az emlékév legjelentősebb napja április 20-a lesz Mezőhe­gyesen, amikor a népszerű elő­adó-énekes, Földes László (Hobo) mutatja be József Atti- la-estjét. Békéscsabán rengeteg elő­adás, beszélgetés és rendha­gyó kiállítás is vár az érdeklő­dőkre. A megyeszékhelyen egyebek között különleges ti­pográfiai kiállítással emlékez­Évről évre megkoszorúzzák Békéscsabán József Attila szobrát a költé­szet napján, április 11-én. (Archív felvétel) Megkönnyezték a Mamát A kétegyházi FVM Középisko­la, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanárai, diákjai tavaly, az országos fel­hívás megjelenése után kezd­ték meg a felkészülést a József Attila-emlékévre. A napokban Bencze Lászlóné könyvtáros rendezésében az olvasóterem­ben nyílt gazdag kiállítás a költő életéről, munkásságé "ól. A gyűjtemény újságcikkeket, fo­lyóiratokat, verses köteteket, életrajzi dokumentumokat tar­talmaz, mindez egész évben megtekinthető. A kiállítást fo­lyamatosan bővítik. A tanintéz­mény osztályai egy-egy alka­lommal rendkívüli órán emlé­keznek meg József Attiláról. A megnyitón Szőke Pál és Tomanek Gábor színművész nagyszerű tolmácsolásában hangzott el a Mama - többen megkönnyezték az előadást - a Hazám, a Tiszta szívből és A Dunánál című költemény. A két művész párbeszédben adta elő azt, ami József Attila egyetemről való elbocsátásának fegyelmi tárgyalásán elhangzott (e) A kétegyházi szakképző iskola olvasótermében egész évben bővítik a József Attila életét, munkásságát bemutató tárlatot. nek József Attilára. Gécs Béla tipográfus érdeklődésünkre el­mondta, hogy rendhagyó tárla­tot tervez év végére a Mun­kácsy Mihály Múzeumban. A kiállításon József Attila költe­ményeinek művészi tipográfi­áit mutatják be, a tárlatra Gécs Béla tervei szerint hazai és külföldi nyomdászok egyaránt pályázhatnának. A költő nevét viselő békéscsabai iskola is szerepet vállal az emlékév megünneplésében. A 25 éves József Attila általános iskola idén április 7-én rendezi meg hagyományos szavalóverseny­ét, majd a Lencsési lakótele­pen koszorúzzák meg a költő szobrát, Klampeczki Béla isko­laigazgató kifejtette, hogy szá­mukra az iskola tavalyi, októ­beri születésnapján kezdődött meg a József Attila-emlékév: a kerek évfordulón Hobo tartott feledhetetlen előadást. A Kö­rös Irodalmi Társaság április 7-én egész napos rendezvény- sorozattal adózik a költő emlé­kének a Békés Megyei Könyv­tárban: délelőtt a legkisebbek József Attila-vetélkedőn vehet­nek részt, délután pedig Valachi Anna, Alföldy Jenő és Fűzi László irodalomtörténész tart tudományos konferenciát. Elek Tibor irodalomtörténész, a társaság vezetője hangsú­lyozta, hogy április 7-én a zá­róesemény Havas Judit előadó- művész József Attila-pódium- estje lesz. Ezen a napon nyílik meg a közép-békési képzőmű­vészek kiállítása, „In memó­riám JA” címmel. Nincs mód a visszavonásra helyi adók Év közben is módosíthatók Rendkívüli testületi ülé­sen tűzte napirendjére a közelmúltban a helyi adók kérdését a szarvasi önkormányzat. Mint is­meretes, a lakossági kom­munális adó megszünteté­sével párhuzamosan beve­zetett építményadó ellen aláírásgyűjtéssel tiltakoz­nak a városban. Lipták Judit A rendkívüli testületi ülésen a képviselők megállapították, hogy a helyi adók módosításá­val kapcsolatos tájékoztatás nem volt megfelelő, a lakosok nem ismerték meg részletei­ben a rendeletet, s az ahhoz kapcsolódó kedvezményeket. Amennyiben a tapasztalat mégis azt mutatná, hogy bizo­nyos rétegeket nagyon hátrá­nyosan érint az új adónem, ak­kor az év során bármikor lehe­tőség van annak módosítására - szögezték le a rendkívüli ülé­sen. Arra azonban, amit az íve­ket aláírók kérnek, nevezete­sen, hogy vonják vissza az épít­ményadóról szóló rendeletet, nincs mód, mivel így jelentős összegű helyi adótól esne el a város. A törvény ugyanis nem engedi meg, hogy év közben új adókat vezessenek be, azaz a korábbi kommunális adó idén nem állítható vissza. Az épít­ményadóról szóló rendelet te­hát, hasonlóan a többi helyi adórendelethez, továbbra is ér­vényben marad. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kitöltött beval­lási íveket február 28-áig vissza kell küldeni a polgármesteri hi­vatalba. Lebontják a szellemházat? kisajátítás Az önkormányzat sokallja a kártalanítási összeget A megyei közigazgatási hivatal a békéscsabai ön- kormányzat kérelmére kisajátította a csak szel­lemháznak hívott, erede­tileg étteremnek, panzió­nak épülő békéscsabai, Millennium-lakótelepi 1030 négyzetméteres in­gatlant. A megyeszékhe­lyi önkormányzat bírói felülvizsgálatot kér. Nyemcsok László A félbehagyott Szabolcs utcai épületet a Postabanktól árve­résen egy békési vállalkozó vásárolta meg 1996-ban, és ét­termet kívánt létesíteni az in­gatlanon. A békéscsabai ön- kormányzat elrendelte parko­lók építését, mivel azonban te­rületet ehhez nem biztosított, évekig ment a huzavona, az épület pedig ott állt befejezet­lenül, nem túl szép látványt nyújtva. (Ezért is kapta a szel­lemház elnevezést.) Az önkormányzat a tulaj­donosnak tavaly júniusban vételi ajánlatot tett, és 6,8 millió forintot ajánlott fel az ingatlanért. A békési vállal­kozó ezt nem fogadta el, ezért az önkormányzat kisa­játítási eljárást kezdeménye­zett. Mégpedig azzal az in­dokkal, hogy a Szabolcs utca települési gyűjtőúttá szélesí­téséhez kell a terület. Az ön- kormányzat határozatában szerepel az is, hogy amen­nyiben jogerősen tulajdo­nukba kerül az ingatlan, a ■ felépítmény bontásáról azon­nal intézkedni kell. Nos, a minap a megyei köz- igazgatási hivatal meghozta a kisajátításról szóló határozatát, ez ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A határozatban szerepel viszont, hogy az ügyfél, illető­leg a törvényes érdekeiben sé­relmet szenvedett fél — jogsza­bálysértésre hivatkozva - 30 napon belül kérheti a Békés Megyei Bíróságtól a közigazga­tási határozat bírói felülvizsgá­latát. Baji Lajos, Békéscsaba al­polgármestere tegnap érdeklő­désünkre elmondta: a több tíz­millió forintos kártalanítási összeget nem fogadják el, és minden bizonnyal élnek a bíró­sági felülvizsgálat lehetőségé­vel. Egyelőre tehát korainak tartotta arról beszélni, hogy az ingatlanon lévő felépítményt lebontják vagy sem, illetve ha igen, mikor. Románok báloztak Gyulán A Magyarországi Románok Or­szágos Önkormányzata nemré­giben rendezte meg az orszá­gos román bált Gyulán, a Ro­mán Kulturális Központban. Az eseményen, hagyomány szerint, részt vettek a három, hazai románság lakta megyé­ben - Békés, Csongrád, Haj- dú-Bihar - és az ország más területein élő érdeklődők, az Arad megyei közgyűlés és hi­vatala, a Békés megyei közgyű­lés és hivatala, a romániai nagykövetség, valamint a sze­gedi román főkonzulátus kép­viselői. A mulatság mintegy 300 résztvevője román és ma­gyar zenére táncolhatott, speci­ális ételeket kóstolhatott. Az eseményeket az aradi, a buka­resti és a magyarországi televí­zió is rögzítette, (ö) Az elek! maszkák a kezükben tartott nyársról kínáltak farsangi fánkot a járókelőknek. (További fotók internetes oldalunk képgalériájában.) Farsangzáró maszkafelvonulás Bolondos télijesztgető jel­mezekben vonultak végig Eleken tegnap délelőtt a he­lyi középiskolások és a falu vállalkozó kedvű lakosai. A húsfiagyó keddi maszka­felvonulás több évtizedes múltra tekint vissza a né­met hagyományokkal ren­delkező településen. Frankó Marianna A maszkafelvonulást lovas kocsi vezette, amely után forgó szekér­kereket kötöttek. Harist és Krédlit jelképezik a kerékre erősített bá­bok, s az esti nászukhoz kellett el­űzni a telet A menet a Kétegyházi úton gyülekezett, innen indult né­met szokások szerint a mókás fel­vonulás, amely érintette a város főbb útvonalait, intézményeit A maszkák a kezükben tartott nyársról farsangi fánkot kínáltak és az esti mulatság megtartásá­hoz adakozásra szólították fel az utcai járókelőket, megállították az arra hajtó autókat „Régen a helyi idős asszonyok sütötték a fánkot, amelyet a házakhoz tekopogtató maszkák gyűjtöttek össze, de ma már a művelődési házban készül belőlük több mint 500” - mondta Árgyelán György, a rendezvény szervezője. A hagyomány szerint az esti bálra a fiatalok maszkát cserél­nek, nehogy rájuk ismerjenek. Miután Hans és Krédli kimond­ta a boldogító igent, a maszkák felfedték kilétüket és kezdetét vette a tánc.

Next

/
Thumbnails
Contents