Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-06 / 4. szám
12 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK SZÍNES Állati szex - szex az állatoknál szaporodás Különlegességek fizikai és biológiai felépítésük miatt Az állatok szaporodási szokásai bővelkednek a különlegességekben. Igaz, ebben nem találékonyságuknak, csupán fizikai és biológiai felépítésüknek van szerepe. MTI A szexualitás témája az állatvilágban is pikáns helyzetek forrása. Talán ismerős a kérdés: „A sündisznók hogyan csinálják?”, meg a tréfás válasz: „Hát óvatosan!” Néha viszont a valóságban is mulatságos, még többször különös, hogy milyen eltérések és furcsaságok vannak az állatvilág szexuális életében. Ezekből gyűjtöttünk egy csokorra valót. A csigák hímnősek, azaz mindkét ivarra jellemző ivarszervvel rendelkeznek. Különlegességük, hogy hímként, vagy nőstényként, illetőleg egyszerre hímként és nőstényként is képesek párzásra. A csiga tehát hímként közeledhet a másik csigához, ha az nőstényként fogadja őt, és megfordítva. Lassúságuk ellenére udvarlásuk heves és szenvedélyes. Speciális szervvel (szerelmi fegyverrel), úgynevezett mésztüskével rendelkeznek, melynek célja, hogy felkeltse a másik fél gerjedelmét. A tengeri csikóhalak esetében a hím lesz terhes! Az udvarlásban a nőstény az aktívabb, szinte hímként viselkedik, olyannyira, hogy ő ölt nászruhát, nem pedig a hím. A nőstény udvarló mozdulatokkal megközelíti a hímet, körbetáncolja, majd többször is megérinti annak bőrét. Hamarosan farkával körbeöleli a hímet, mire annak hasa felfúvódik. A nőstény tojócsőszerű készülékével megkeresi a hím költőta- sakjának nyílását, majd belehelyezi ikráit a tasakba. A hím izgalmában szintén a tasakba juttatja hímivarsejtjeit, így a peték egyedülálló módon a hím testében termékenyülnek meg. Az utódok a hím hasi részén található tasakban fejlődnek ki, majd amikor eljön az idő, a ta- sak kinyílik, és akár 4—500 kishal kezdi meg önálló életét. A galandférgek bonyolult nemi élete és fejlődésmenete sokáig foglalkoztatta a természetA tengeri csikóhalak esetében a hím lesz terhes. A halak is tudnak meglepetéssel szolgálni A tengerben élő lazacok az édesvízbe járnak ívni. Naponta 50-60 kilométert tesznek meg, végső úticéljuk több ezer kilométerre is lehet. Útjuk során rendkívül pontosan tartják az irányt, és véletlenül sem vétik el a keresett folyótorkolatot. A nászhoz nászruhát öltenek, melyhez „nászfog” is dukál. Az ívásra készülő hímek fogai kihullanak és helyettük nagyobb, működés- képtelen fogak nőnek. Ezek a nászt követően eltűnnek. Egyes cápafajok tojással szaporodnak, mint például a bikacápa, de vannak elevenszülők is, mint a pörölyfejű és az óriáscápa. Egyesek csak két utódot „szülnek” egyszerre, annak ellenére, hogy a párzás során több tucat tojás ter- mékenyül meg. Ennek az az oka, hogy a nőstényben megfogant, és kikelt kis cápák nem azonos időben kelnek ki, és nem azonos mértékben fejlődnek. Ily módon a korábban kikeltek bőven lakmároz- hatnak a ki nem kelt tojásokból, illetve kisebb testvéreikből, és hamar nagyra nőhetnek. így a végén csak a legerősebb két egyed marad életben. Hogy ők miért nem eszik meg egymást? Mert a két utód a nőstény testében — anatómiai okokból - nem találkozik egymással. búvárokat. A sok bonyodalmat egyfelől az okozta, hogy a ga- landférgeknek nem egy lárvaszakaszuk van, másfelől ezek az állatok lárvakorukban, azaz „gyerekfővel” is képesek — ivartalanul - szaporodni. A ga- landféreglárvák bimbózással sokszorozzák meg önmagukat. A levéltetveket mindenki ismeri, ennek ellenére ki gondolná, hogy ha lehetőségük van rá, hihetetlen mértékben képesek elszaporodni. Az áttelelt petékből tavasszal lárvák kelnek ki, amikből néhány vedlést követően úgynevezett ősanya keletkezik, amely 80-100 szűznemzéssel - tehát megtermékenyítés nélkül - kialakult utódot hoz létre. Ezek ismét szűznemzéssel reprodukáljak magukat, és hathatós védekezés nélkül hatalmas károkat okozhatnak a növénykultúrákban. A legtöbb levéltetűfajnak évente mintegy 9 nemzedéke fejlődik, így egyetlen levéltetűből ó milliárd utód is származhat. Ha egy egyed tömegét 1 milligrammnak vesszük, akkor ez az utódmennyiség 600 tonnát nyomna. A fekete özvegy nevű pók nősténye elég tüzes természetű „menyecske”, ezért nem árt vele vigyázni. Megrögzött szokása, hogy a nászt követően a nálánál jóval kisebb méretű hímet egyszerűen felfalja. A hím azonban tudatában van a közeledő veszélynek, ezért a nász előtt megragadja a nőstény méreggel teli csáprágóját, így próbálva elkerülni a veszedelmes véget. Sajnos a párzást követően a hím figyelme ellankad, és ez a pillanatnyi kihagyás elég ahhoz, hogy a nőstény végezzen „élete párjával”. A kérészek élete is a párzáskor teljesedik ki. Ezek a rovarok két évig fejlődnek, majd csupán néhány óra adatik meg nekik, hogy a fajfenntartásról gondoskodjanak. A vízben kifejlődött lárvák, ha eljön az idő, levedlik lárvabőrüket és gyönyörű nászruhát öltenek. A kifejlett egyedek nem táplálkoznak. Nincs sem szükségük, sem idejük erre, hiszen azt a pár órát, ami számukra megadatik, teljes egészében a „szerelemnek” szentelik. Táplálék helyett levegőt nyelnek, így testük nagyon könnyűvé válik. Nászrepülésük gyönyörű, felemelő látvány. Kényeztessük kedvenceinket? elővigyázatosság Jobb, ha tartjuk a három lépés távolságot Micsoda kérdés! Hiszen aki szereti az állatot, az simogatja, becézgeti, igyekszik a kedvében járni, örömöt szerezni neki. Ez helyes is, ám a kisállatok szakorvosa a praxisából nyert tapasztalatára épít, amikor arra figyelmeztet: a kényeztetés is csak addig helyénvaló, amíg nem esünk túlzásokba. MTI A kényeztetés ez esetben tulajdonképpen azt jelenti, hogy állatainknak a normál szükségleten (etetés, itatás, takarítás, foglalkozás, sétálta- tás, fürdetés, fésülés, szőrápolás) felül úgynevezett „extra szolgáltatásokat” is megadunk. Minden állatnak — mint ahogy az embernek is - szüksége van rá, hogy törődjenek vele, s kedvében járjanak, de nem mindegy, hogy ehhez milyen módszert választunk. Hogyan lehet kényeztetni állatainkat? Mindenekelőtt úgy, hogy gondoskodunk mindennap a megfelelő eledeléről és ivóvizéről. Ha jól viselkedik, adjunk számára jutalomfalatot, vagy a kedvenc csemegéjét. Ápoljuk mindennap a bundát, a szőrét (de ne túl gyakori fürdetéssel), a madarakat pedig a meleg időben óvatosan permetezzük le tiszta vízzel. A kutyákat naponta többször sétáltassuk, időnként vigyük el őket új helyekre is. A kényeztetéssel azonban árthatunk is kedvencünknek. A finom falatokkal bánjunk csínján! A „nasik” általában nem diétásak, nehogy túletessük, s ezzel túlhízlaljuk kedvencünket. A folytonos kényeztetéssel válogatóssá is tehetjük őket, s ez nem tenne jót sem az állatnak, sem pedig — ha például a költségeket tekintjük - a gazdinak. Soha ne adjunk olyan eledeleket, amelyeket mi magunk sem emésztünk meg könnyen (például erősen fűszeres, nehéz húsételeket). Ne itassuk meg sörrel sem, csak azért, mert az állat elfogadja a „folyékony kenyeret”, s mert a gazdi is azt szereti! Ne fürdesMinden állatnak szüksége van arra, hogy törődjenek vele. sük meg mindennap, mert a sok sampon kioldja azt a természetes zsírréteget, ami a bőr alapszintű védekezéséhez szükséges. Ne is fürödjünk együtt állatunkkal, mert az nem egészséges. Ne puszil- gassuk, még ha oly kedves is számunkra! Tartsuk meg azt a bizonyos három lépés távolságot, mivel vannak olyan betegségek (úgynevezett zoonó- zisok), amelyeket állattól kaphatunk meg (ilyen a galand- férgesség). Ne öltöztessük őket cicomás ruhákba, csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy ami nekünk jól áll, az jól fog állni a kutyánknak, macskánknak is, vagy mert nagyon mókásnak tartjuk rajtuk az emberi viseletét. Nem az a lényeg, hogy a korzón mindenki bennünket és állatunkat nézzen, hanem az, hogy egy jó nagyot sétáljunk, és mozogjunk a szabad levegőn, ami mellesleg nekünk is csak jót tesz. Ehhez azonban a mozgást gátló, idegesítő kellékektől meg kell szabadulni! Sokszor pótolnak valakit A házi kedvencek sokszor pótolnak valamit, sőt: valakit. Egyedülálló, idős ember számára egy élőlényt, egy társat, akivel beszélgethet, akiről gondoskodhat, az özvegy számára az elveszített párt, az emléket, kivált, ha az állat az elhunyt kedvence volt. Ez a kis élőlény össze tudja kötni a jelent a múlttal, az élőt az emlékkel. Vigyázzunk hát rájuk, óvjuk őket, hogy sokáig éljenek, és úgy szerezzünk nekik örömet, hogy még ők is sokáig megtehessék velünk ugyanazt. Jobban járunk, ha nem lépünk fel az agresszív sofőrök ellen A közutak sem mentesek az egész társadalmunkra jellemző erőszakos jelenségektől, noha az ilyen magatartás következményei talán ott a legsúlyosabbak, gyakran jóvátehetetlenek. Mi a lélektani háttere az autósok agresszivitásának? MTI A közlekedésben mind gyakoribb önbíráskodás egy szinte hihetetlenül agresszív elkövetőjét tavaly sokévi börtönre ítélte a bíróság. A férfi egy táblával védett főútvonalra kívánt kihajtani, ám ott csak araszoltak a járművek. Egy éppen oda érkező vidéki teherautó sofőrje sem engedte be a személyautót. A várakozástól feldühödött vezető aztán kijutott a főútra, s a következő piros lámpánál a teherkocsi mellé állt A stopszünetet kihasználva kiszállt, a teherautó mellé lépett és annak fiatal, családos vezetőjét szó nélkül fejbe lőtte. Aztán visz- szaült a kocsijába és a lámpa zöldre váltásakor szépen hazahajtott. Az elfogására indított hajsza láttán a tettes fél nap múltán jelentkezett a rendőrségen. A világszerte fokozódó közúti agresszió visszaszorításával mindenütt foglalkoznak a közlekedési szakemberek, de a pszichiáterek is. Az angolok felmérése szerint a vezetők mintegy 90 százalékát már érte durva inzultus, de kéüiarmaduk maga is elkövetett ilyesmit Tíz Uyen eset közül hétben a túl kis követési távolságon, a rávillogtatáson, dudáláson, fényszórózáson különböznek össze, az esetek fele részében egyértelmű mutogatással is jelzik a vitázók a véleményüket. Gyakori ok az agresszióra a forgalom visszatartása, amiért minden hatodik esetben „kijár” a szóbeli fenyegetés. Minden századik esetben tettlegességre is sor kerül, leggyakrabban akkor, ha a kiszemelt parkolóhelyet az egyik autós szemfülesen megszerzi a másik, parkolni szándékozó autós orra előtt. Elsőként azt igyekeznek felmérni, miben nyilvánul meg az agresszió és mit tehetünk ellene. Mind a vezetőknek, mind a szakértőknek az a véleménye, hogy az agresszívek ellen eleve veszélyes fellépni, mert őket szabályokra, vagy a méltányosságra hivatkozással lehetetlen megfékezni. Ezért, ha egy kigyúrt, nagy termetű vezető hatalmas, városi terepjárójával oldalról berobog a forgalomba, vagy erőszakosan vált sávot, jobb fékezni, csendben tűrni, mintsem figyelmeztetni arra, hogy amit tesz, az szabálytalan, veszélyes a forgalom többi résztvevőjére. A méltatlankodást pedig végképp mellőzzük, mert azzal csak fokozzuk az amúgy is agresszív partner dühét. Megfigyelték, hogy ha a többsávos, nyugodt forgalomban egy-két kocsi ily módon erőszakoskodik, az a békéseket is felhergeli, azok is elkezdenek türelmetlenkedni. A fiatalok különös figyelmet érdemelnek, hiszen sokukban nem alakult ki a felelősségérzet, nem számolnak a következményekkel (hiszen a komputer- játékokban is három élete van az autóversenyzőnek), tele vannak önbizalommal, holott gyakorlatlanok. Ha erős, modern kocsiban ülnek, azt ki is akarják használni, akár megengedik ezt az adott forgalmi viszonyok, akár nem. Akinek meg csak valami gyenge, régi járgány jutott, azt igyekszik bizonyítani, hogy aki tud, azzal is megelőzheti a nagyobbakat. A szakértők - szokás szerint - a társadalom, a család és az iskola felelősségére apellálnak, megjegyezve, hogy sok fiatalt a közlekedésben sem tanítottak meg a méltányos, óvatos viselkedésre. Ma már a nők sem türelmesebbek Holland kísérletek azt bizonyítják, hogy ma már a nők sem sokkal türelmesebbek, bár sokkal szabályosabban vezetnek. Egy tesztkocsit vezető nő a lámpa zöldre váltásakor szándékosan nem indult el. A mögötte türelmetlenkedő nővezetők is ugyanúgy rávillogtak, mint a férfiak. * n
