Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-18 / 14. szám

2005. JANUÁR 17., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA 11 Adatok a városról Mezőhegyes 6324 lakost számláló város. Az ország délkeleti részén, Békés és Csong- rád megye hatá­rán fekszik. Legkorábbi írásos emlékei a XV. századból valók. Újkori történelmét 1787. de­cember 20-ától számítjuk, ami­kor Csekonics József vértes százados javaslatára II. József császár e helyen alapította meg az Osztrák Császári és Magyar Apostoli Királyi Ménesbirto­kot. A községet 1984-ben Hild János-emlékéremmel tüntették ki. 1989-ben kapott városi ran­got. Az 51, országosan védett épülete Magyarországon egye­dülálló agrártörténeti értékű. A turisztikai látnivalók mellett 23 hektár, faritkaságokkal öve­zett zöldterülete a lenyűgöző látványon túl felüdülést bizto­sít az idelátogatóknak. A gaz­dag vadállomány kitűnő vadá­szatra, a világhírű pompás lóál­lomány sétakocsizásra, lovag­lásra, a Béka-tó pedig horgá­szatra nyújt kikapcsolódási le­hetőséget ÉSZAKI DIADALÍV. Hild János munkája, 1807 körül épült, empire stí­lusban. A diadalíven belépve az északi udvarba jutunk. A mezőhegyesi ménesközpont a mérnöki kialakítás szerint ugyanis öt udvarból áll: északi, középső, déli, nyugati és keleti udvarból. A Hild-kapun belépve a régi ménesosztály-laktanyához, a mai Nonius hotelhez jutunk. Vélemények a településről ZOMBORÁCZ PÁLNÉ, A MEZŐHEGYESI VÁROS- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET ELNÖKE: — Örülök annak, hogy az önkormányzat a város egyik hozo­mányaként az építészetileg különleges, egyedi épületeit aján­lotta fel uniós értékként. Az épületekre az egyesület kezdemé­nyezésére márvány emléktáblákat tervezünk elhelyezni, ame­lyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól kapunk. TARKÓ GÁBOR, TÖRTÉNÉSZ, TANÁR: — Tavaly vendégként járt a településen Antonio Rosario por­tugál építész, az ICOMOS szervezet tagja, akit volt szerencsém kalauzolni a városban. Megnéztük a város védett épületeit, be­jártuk majorjait. Nem csak az épületei, hanem a település szer­kezete is egyedi, a reformkor óta változatlan formában fennma­radt. Az építész a fedett lovardát emelte ki legkiemelkedőbb épületként. Szerinte az állami jelölőlistán Mezőhegyest az 1. helyre kellene tenni, mert bármilyen borvidék vagy kastély el­lenében ilyen ménes, mint itt, a világon csak egy van. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Műemlékekben gazdag város az Alföld déli peremén értékeink Mérnöki pontossággal tervezett „szabálytalan” település A volt nőtlen tisztilak ma városháza. Az épület 1912—13-ban épült, stílusában eklektikus, egyemeletes, fachwerkes homlokzati részletekben gazdag. A víztorony és szivattyúház 1888-ban épült A tartályház fagerendás, kívülről fáburkolatú. Az egyedülálló értékekről Mezőhegyes különleges adottságairól szóló írás a város uniós hozományai­nak felvezetője, mely sok­rétűsége miatt, nem mér­hető a teljesség igényével A hozományként ajánlott egyedülálló agrártörténeti építészeti emlékeket, a kö­zülük megnevezett épüle­teket, valamint a kiemelt régi és új ingatlanokat, alkotásokat, a település életéhez kapcsolódó sze­mélyeket, a magyar lóte­nyésztés büszkeségét, a noniust, illetve a termé­szeti- és egyéb értékeket külön oldalakon mutat­juk be olvasóinknak. Mezőhegyes bel- és külterü­letén 51 egyedi védelem alatt álló műemléket tart nyilván az országos műem­lékjegyzék. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény „Az ál­lam kizárólagos tulajdoná­ban tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke” mellékletében 29 mezőhegyesi műemlék sze­repel. Valamennyi a Ménes­birtok Rt. használatában van. Emellett 22 védett ingaüan a te­lepülési önkormányzaté, a ka­tolikus egyházé, illetve magán- tulajdonú. Az épített környezet helyi védelmére vonatkozóan a város egységes szerkezetbe fog­lalt helyi rendelete nyújt bizto­sítékot. Mezőhegyes a Habsburg di­nasztia katonapolitikai törek­véseinek köszönheti létezését. Ugyanis a Mária Terézia, majd fia II. József császár uralkodá­sa idején folytatott háborúk an­nyira lerontották a birodalom hadseregének lóállományát, hogy szükségessé vált egy ka­tonai ménes felállítása. Ez a ménes hivatva volt a hadsereg lószükségletének ellátására, az emellett tartott több ezer szar­vasmarha pedig a hadsereg élelmezését szolgálta - olvas­ható a néhai id.Csanádi István­nak a város és a lovas szakma egyik nagy egyéniségének Me­zőhegyes emlékeiről és műem­lékeiről 1996-ban megjelent könyvében. A visszaemlékezés szerint a ménes helyének Magyarorszá­gon való kijelölésére Csekonics József vérteskapitány kapott megbízást. A katonai törzsmén helyéül a mezőhegyesi pusztát javasolta II. József császárnak, aki 1784. december 20-án aláír­ta a ménes alapítására vonatko­zó rendeletét. Az építkezés 1785-ben kezdődött, a Bécsi Ka­tonai Építészeti Igazgatóság előírásai szerint. Az építkezése­ket két katonai mérnök, Kohlhoffer és Le Favre irányí­totta. A kivitelezéssel a budai helytartótanács Hacker József pesti építési vállalkozót bízta meg. A tervezést Hacker régi munkatársa, Jung József kapta. Az első négy évben a mai város déli részén, Ómezőhegyesen folyt az építkezés. Ekkor épült fel a két ókaszárnya, néhány szerényebb tisztilak, amelyek egyikében 1787-ben - Nagy Katalin cárnőhöz utaztában - II. József is megszállt. Ezen esz­tendőkben készült az építészeti üzem, a pekeráj (péküzem), a szárazmalom, az új kaszárnya, majd a török elleni háború után, 1790-től a postakocsi-állo­más és vendégfogadó, a két hu­szárlaktanya, a parancsnoki épület és a csikóállás. Jung Jó­zsef késő copf és késő barokk stílusban épített. Jung távozása után a budai helytartó tanács Hild Jánost bízta meg az építkezések foly­tatásával. Az ő építészetében már érződik a copf stílus alko­nya és munkáinál az empire stílus érvényesül. Az empire legtöbb és legmonumentáli- sabb alkotása mindmáig Mező­hegyesen maradt fenn. így Me­zőhegyes volt az a nagyközség, mely a nem városok közül első­nek kapta meg a Hild-érmet 1984-ben. Hild János 1796-tól haláláig alkotott a településen. Az ő tervei szerint épült a köz­ponti nyolc istálló, a fedeles lo­varda, az állatkórház, az öreg­csűr, a régi igazgatóság, az ómezőhegyesi csikóscsárda és a főmagtár. 1830 és 1832 kö­zött - báró Boxberg Frigyes ménesparancsnok idején — épült egy új létesítmény, a zabsilótorony, melyből ma már csak 6 látható a 18-as, 23-as és 79-es majorban. Az írásos beszámolók szerint az 1840-es években Handl Fer- dinánd alkotott a településen. Ekkor épült a római katolikus templom, majd az emberkóro- da. Utóbbi 83 ággyal rendelke­zett, s volt benne gyógyszertár, gőzfürdő, orvosi lakás. 1850 kö­rül épült még két magtár, 1864- ben a római katolikus plébánia, az állatjárványkórház 3 istálló­val, a főépítész villája, néhány üsztllak és a 19. majori temető- kápolna. Zelenka János az 1860-as években került Mező­hegyesre, ahol a belső-kama- rási kerület 21-es majorjában tervei alapján épült a keleti magtár ívpillérsor nélkül. Ez időben épült még kontyolt istál­ló, cséplőház és cselédház is. HIRDETÉS Kedves Előfizetőnk! Előfizetésével nyerhet. Ha Ön februárra érvényes előfizetéssel rendelkezik, automatikusan részt vesz a sorsoláson. A hét hat napján egy 2005-ös falinaptár és hetente egy arany karkötő talál gazdára Kedves Olvasó! Ha szeretne részt venni a sorsoláson, de még nem előfizetője a Békés Megyei Hírlapnak, rendelje meg lapunkat most! Keresse kézbesítőinket vagy hívja ingyenes zöldszámunkat: 06 (80) 922-012! Érdemes februárban figyelni lapunkat, hiszen naponta jelenik meg a nyertes előfizetőnk neve. A i \ A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents