Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-17 / 13. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 17., HÉTFŐ 12 áfigfe w BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Kovácsháza dióhéjban Mezőko- vácsháza város kép- viselő-tes- tülete kiemelt feladatának tekinti az önkormányzat alapfeladatát ellátó intézmények - különösen az óvodák, iskolák - működő- képességének folyamatos biztosítását, tárgyi feltételeinek javítását. A település óvodáiban idén 224 kisgyermeket fogadnak, míg az általános iskolában 595 gyermek tanul. A művészeti alapiskolában zenei képzés, illetve tánc- és kézművesfoglalkozás különböző tanszakain az idei tanévben 164-en választották a művészeti oktatás valamely formáját. A sajátos nevelési igényű gyermekek, a pedagógiai szakszolgálat és logopédia területén körzeti feladatokat is ellát a település. A művelt hölgyekért f megjelent című hetilap - mely a művelt magyar hölgyek számára készült - május 3-ai 18. számának egyik cikkében az alábbi jellemzés olvasható Kalocsa Rózáról: „... igazi nevelő, akinek áldásos működését nem lehet földi javakkal megfizetni... Hogy mennyire egész odaadással él ő szent hivatásának, arról felesleges szólnom; minek ott szavak, ahol tények, élő lények, sok számos női lélek, az ő nevelése alul kikerülve, most boldog és boldogító házi nőkül, feleségekül és anyákul dicsérik az ő szívét és eszét... Lelke oly gazdagul föl van ékesítve, s a tudomány iránti vágy nem a tu- dákosság hiú viszketege, hanem a munka és a használás iránti nemes vágy, és annál kevésbé fitogtatási czafrang, hanem csak eszköz arra, hogy az ember minél tökéletesebben tölthesse be hivatását..." így látják a város szülöttét SZAKÁLNÉ HOLTAI KLÁRA, A KALOCSA RÓZA KHT. ÜGYVEZETŐJE:- Nagyon jó dolognak tartom, hogy utca- vagy intézménynév elnevezésében erősítjük a helyi kötődéseket. A kovácsházi születésű Kalocsa Róza volt tanító, író, ifjúsági és nőnevelő a munkássága révén különösen megérdemli, hogy Mezőkovácsháza jelenlegi és leendő lakói emlékezzenek rá. CSEPREGHYNÉ BOKOR ZSUZSANNA TANÍTÓ:- Hogy az 1850-es években egy nő kreatív, sokoldalú akart és tudott lenni, azt roppant nagy értéknek tartom. Ő volt az, aki bevezette a magyar nyelv oktatását is a nőneveidében, ami különösen példaértékű. Büszke vagyok rá, hogy a mi utcánk viseli a Kalocsa Róza nevet. HOFFMANN LÁSZLÓNÉ PEDAGÓGUS:- Örömmel tölt el, hogy olyan utcában lakom, amit egy méltaüa- nul kevésbé ismert kovácsházi személyről neveztek el. Bár meglehetősen kevés információ áll rendelkezésünkre az életéről, de büszkék lehetünk rá, mivel kitartó munkát végzett annak érdekében, hogy a nőket is egyenrangú partnerekként kezeljék a férfiakkal. Nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a nők elszakadhassanak a fakanáltól, tanulhassanak, művelődhessenek. Köztudott ugyanis, hogy a régi időkben csak a fiúgyermekek taníttatása volt hagyomány. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Az ifjúság és a nőnevelés úttörője példaképeink Kalocsa Róza, a sokoldalúan művelt író, tanító A művelődési központ előtti történelmi emléksétányon bazalt kőoszlopon elhelyezett tábla őrzi Kalocsa Róza tanító, író emlékét Példamutató életével, nevelői és irodalmi tevékenységével méltán lehet ifjúságunk mintaképe. Mezőkovácsháza helytörténeti emlékei mellett kiemelkedő jelentőséggel bír számos országos hírnevű személyiség, akiknek szülő-, illetve lakóhelye volt a település. Közülük Kalocsa Róza pedagógus példaadó tevékenységét hozományul ajánlotta a város az unióhoz való csatlakozáskor. Kalocsa Róza tanító, író, lap- szerkesztő, fordító, az ifjúsági irodalom, a magyar nyelv tanítása és a nőnevelés úttörője. 1838. február 5-én Református- kovácsházán született, apja tanító volt. Szülőfalujában az édesapa által vezetett iskolában tanult 11 éves koráig. Tanulmányait Aradon folytatta, majd tanítói oklevelet szerzett. Pesten négy évig volt nevelő, majd a Pesti Evangélikus Református Felsőbb Leányiskola igazgatónője lett. 1875-től 1893-ig, mint igazgató-tanító működött Szatmáron, Újpesten, Somorján és Cegléden. Debrecenben az Evangélikus Református Felsőbb Leányiskola igazgatója 1893-tól 1901- ig. Pedagógiai munkásságának hallatlan nagy érdeme, hogy a nőneveldékbe ő vezette be és honosította meg a magyar nyelv rendszeres tanítását. A pedagógia mellett írással is foglalkozott. írásai a Családi Kör, a Hölgyfutár, a Gyermeklapok, a Koszorú, a Kertész gazda, a Szamos, a Szatmár, az Ország Világ, a Protestáns Új Képes Napló, a Debreceni Reggeli Újság című lapokban jelentek meg rendszeresen. Több kötetnyi mesét, színdarabot, nyelvkönyveket, verseket, szépirodalmi elbeszéléseket, regényeket írt. Jelentősek a francia fordításai és nyelvkönyvei is. Hat évig szerkesztette a Leányvilág című ifjúsági folyóiratot és a Méhecske című képes hetilapot. Foglalkozott illemtannal, melyről könyvet is írt. Több kötete jelent meg volapük világnyelv (mesterséges nyelv) nyelvtanáról, annak tanulási, tanítási módszereiről. Az iskolában magyar nyelvet, történelmet, németet, francia nyelvet, gazdaságtant, egészségtant tanított, és ő volt a női kézimunkák „fővezetője”. A XIX. században nem volt könnyű dolga egy magyar írónak, főleg ha még a magyarságát, a magyar nyelv szépségét, hasznosságát Is ismerte, azt hirdette, tanította, s ráadásul nő volt. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy művei általában írói álneveken jelentek meg. Ilyen volt a Clió, Kardos Pál, Kovácsházi László, Nagy Lajos, Róza néni, Tanító néni, Szegedi Nagy Sándor, Szegedi Nagy Lajos. Kalocsa Róza egyéni életéről keveset tudunk. A magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon (Bp., 1977) tíz sorban emlékezik meg róla: „...mint özvegy Márkus Elekné halt meg.” Férjét nem ismerjük, tevékenységét nem kutatta senki. Azt tudjuk, hogy gyermekük nem volt. Kalocsa Róza szegényen halt meg 1901. február 16-án Debrecenben. A magyar irodalom jelentős alakja, nagyszerű pedagógus és írónő volt, példamutató életével, nevelői és irodalmi tevékenységével méltán lehet ifjúságunk mintaképe. A mezőkovácsházi Kalocsa Róza utca — a korszerű és esztétikus kivitelezésben készült családi házaival, azok szép, rendezett környezetével — egyik ékessége a településnek. Nevezetes írásai Kalocsa Róza írásainak nagy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, életrajzát és a bibliográfiát pedig a mezőkovácsházi könyvtár. Főbb művei: Tündérkert, Ezeregyéjszaka, Az illem könyve (1881), Mondafűzér (1886), Válogatott elbeszélések és színdarabok (Pozsony, 1887), A bibliás asszony (1895), Növendékek iránytana (1865), Magyar nyelvtan könnyű modorban. Szvorényi József munkája nyomán iskolai használatra és magántanulásra (1871)... HIRDETÉS Tiltás helyett új utat, más elfoglaltságot mutatnak drogmegelőzés Harmincezer eurós PHARE-pályázat konferenciája Mint már néhány hónappal korábban megírtuk, harmincezer eurót nyert a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány egy PHARE-pályázaton. Az összeget drogmegelőzésre fordítják, méghozzá nem hagyományos módszerekkel. Nyolc hónapos a program, amelyben az alapítvány mellett a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola és az Arany János Kollégium is részt vesz. Szabóné dr. Kállai Klára szakpszichológus, a civil szervezet elnöke elmondta: kizárólag ismeretterjesztő előadásokkal nem lehet olyan sokat elérni, mint interaktív módszerekkel. A szakközépiskola és a kollégium megmozgatta a diákokat: sa- látakészítő-versenyek segítségével sok gyümölcs fogyasztására vette rá a tanulókat, pólófestőversenyt hirdettek, de plakátot is lehetett készíteni a drogmegelőzési kampány szellemében. A kortárs segítőknek is mind nagyobb szerep jut Többek között ezt, és a szeptember óta összegyűlt tapasztalatokat vitatták meg pénteken, az Arany János Kollégiumban tartott konferencián. A szakemberek hangsúlyozták: nem tiltani szeretnének, hanem új utakat mutatni az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás helyett. Békés a közepesen fertőzött megyék közé tartozik kábítószer-fogyasztás tekintetében. Az 1995-ös, 2000es, 2003-as adatokat nézve viszont megállapítható, egyre nő a kábítószert kipróbálok száma. Minden ötödik felső tagozatos általános iskolás és középiskolás vallotta azt, hogy kipróbálta a drogot. ▼ A megbeszélésen nemcsak felnőttek, diákok Is szép számban részt vettek. A KECSKEMÉTI FŐISKOLA GÉPIPARI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. FELVÉTELIZŐK, FIGYELEM! Jelentkezzetek a Kecskeméti Főiskola GAMF Karára a következő szakokra: • gépészmérnöki szak (BSc. képzés; nappali és levelező tagozaton) 7 féléves, • műszaki informatikai szak (nappali és levelező tagozaton) 6 féléves • műszaki menedzser szak (nappali és levelező tagozaton) j 7 féléves • gépipari mérnökasszisztens (nappali tagozaton) 4 féléves, valamint • logisztikai műszaki menedzserasszisztens (nappali tagozaton) 4 féléves felsőfokú szakképzés. Az intézmény a megnőtt presztízsű műszaki pálya iránt érdeklődő jelentkezőknek a magas munkaerő-piaci értékű, korszerű, gyakorlatorientált ismeretek mellett nagyon jó sportolási, művelődési és szórakozási lehetőségeket, valamint európai színvonalú kollégiumi elhelyezést kínál. Jelentkezési határidő: 2005. február 15. Részletes tájékoztatást Alter Róbert tanulmányi osztályvezető ad Telefon: (76) 516-315, (76) 516-316, (76) 481-003. E mail: felvetel@gamf.hu Honlap: http://www.gamf.hu Kérésre részletes felvételi tájékoztatót és/vagy a kart bemutató CD-t küldünk.
