Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-17 / 13. szám

6 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 17., HÉTFŐ Négylevelű süteménylóhere Gyula város lakóinak A városi szociális szolgá­lat jóvoltából négylevelű süteménylóherével lepték meg azokat, akik részt vettek dr. Perjési Klára polgármester újévi foga­dásán szombaton, a mű­velődési központban. Szőke Margit A város lakói a Gyula Televízió összeállításában újra felidéz­hették az elmúlt esztendő sok­színű történéseit. Dr. Perjési Klára polgármester többek kö­zött elmondta, az önkormány­zat költségvetésének mintegy 75 százalékát fordítja műkö­désre, ami kedvezőbb arány a korábbinál. Négy és fél milliárd forint értékű pályázatot készí­tettek, ezek felét megnyerték, sőt az önerő 60 százalékát is. A gyulaiak közel 900 millió forint értékű adót fizettek be, amit az intézmények működésére for­dítottak, így fejleszteni saját erőből nem tudtak. Az Almásy-kastély jövője biz­tató. A Magyar Köztársaság 2013-ig szóló, középtávú költ­ségvetésében a gyógy- és konfe­renciaturizmusra helyezi a hangsúlyt, Szeged az utóbbi, Gyula az előbbi központja lehet. Azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, kiszá­míthatóbbá váltak az elkövet­kező évek, az eredményes vá­rosfejlesztés e nélkül nem le­hetséges. A város tavasszal Brüsszelben mutatkozhat be a gyulai származású dr. Braun Gyula jóvoltából, aki magyar intézményt vezet az unió fővá­rosában. Bak Tamás lett Csabán A Békés Megyei Művelődési Központ a Balassi Közalapít­vány támogatásával 17. alka­lommal rendezte meg hét vé­gén az Országos Aranysarkan­tyús és Aranygyöngyös Szólótáncfesztivált Békéscsa­bán, az ifjúsági házban. A megyei, vagy megyei kötő­désű versenyzők szép ered­ménnyel végeztek a több mint hatvan résztvevő között. Örö­kös Aranygyöngyös, illetve Aranysarkantyús lett Fehér Anikó és Bak Tamás. A fiatal­ember ráadásul a kétévente megrendezett verseny történe­tében az ötvenedik díjat vehet­te át. Mivel a táncosok har­madszor is nyertek, nem indul­hatnak többet a versenyen. Kétszeres Aranysarkantyús szombat óta ifjabb Mlinár Pál és Aranygyöngyös Mlinár Má­ria. Első Aranysarkantyúját szerezte Sánta Gergő, aki emellett közönségdíjat is ka­pott. Ugyancsak a publikum­nak köszönhető elismeréssel, valamint különdíjjal távozott Mlinár Mária és Vaszkó János. Különdíjban részesítették Ta­kács Gábort is. A verseny megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram is támogatta, (y) Ki lesz az új jegyző? ►1. OLDALRÓL Velkey Gábor elismerte, hogy a hivatal bizonyos terüle­tein változás szükséges, vi­szont számos területen euró­pai színvonalú, precíz, pontos és hatékony a munka, az ügy­intézés. A szabad demokraták abban érdekeltek, hogy szol­gáltatás- és lakosságcentrikus legyen a megyeszékhelyi ön- kormányzat. A frakcióvezető közölte, több lehetséges jelölt­tel tárgyaltak, és arra biztatták őket, hogy pályázzanak. Neve­ket viszont egyelőre nem kí­vánt mondani. Köles István, a Fidesz önkor­mányzati képviselő-csoportjá­nak vezetője kiemelte: frakció­juk abban érdekelt, hogy a legrá­termettebb, legalkalmasabb je­löltet válassza meg a közgyűlés jegyzőnek. Ez a kérdés azonban csak akkor dönthető el, amikor már ismertek a pályázók. Köles István hangsúlyozta, hogy nevek természetesen náluk is felmerül­tek, de mindenki maga dönti el, hogy pályázik vagy sem. Egyelőre nem várják el a betegek a kórházakban, hogy számlát kapjanak finanszírozási előkalkuláció Mit fizet az intézményeknek az egészségbiztosító a kezelések ellenértékkeként A békéscsabai és a gyulai kórházban eddig senki nem kért számlát kezelé­sének költségeiről. Az úgynevezett finanszírozá­si előkalkuláció arról ad­na felvilágosítást a beteg­nek, hogy mennyit fizet a kórháznak az egészség- biztosító az ellátásért. Beszterczey Judit Január elsejétől a beteg külön kérésére a kórházaknak tájé­koztató számlát kell kiállítani­uk arról, hogy mennyit fizet az j intézményeknek az elvégzett | kezelés után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Illyés Sarolta, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető­je lapunkban is felhívta a fi­gyelmet arra, hogy helytelenül terjedt el a betegszámla fogal­ma, hiszen nem a kezeknek kell fizetnie az ellátásért. Az előkalkulációs számla tájékoz­tatást ad az ellátások végössze­géről a kezeltek számára, az összeget továbbra is a tb állja. A szaktárca illetékese előrelé­pésnek nevezte, hogy a bete­gek megtudhatják, mennyit kapnak utánuk a kórházak az államtól, s szerinte előbb-utóbb élni fognak tájékozódási joguk­kal. ­Békés megyében Békéscsa­bán és Gyulán még senkit sem érdekelt, hogy mennyit költött az állam kezelésére: sem a Pándy Kálmán megyei kórház­ban, sem a Réthy Pál kórház és rendelőintézetben nem kértek számlát. A megyeszékhely kórházá­ban írásban jelezhetik a bete­gek, hogy kérik a tájékoztató adatokat. Gyulán elég szóban igényelni a számlát, amit szük­ség esetén mindkét esetben postán- küldenek el a betegnek. A Réthy Pál kórház főigaz­gatója, DR. SZA­BÓ Terézia el­mondta, hogy tavaly óta ké­szülnek a számlák kiadására, azonban szerinte várható volt az újítás sikertelensége. A főigazgató Gyulán elég lenne szóban igényelni a számlát, amit aztán postán küldenének ki az érintetteknek. úgy látja: egyrészt megrémül­nek az érintettek a számla kife­jezés hallatán, másrészt a kal­kuláció nem nyújt hasznos in­formációt a betegek számára. A számla ugyanis azt az összeget adja meg, hogy mennyit fizet az egészségbiztosítás a kórháznak a betegek után. Ez kezelésen­ként egyfajta átalányt jelent, ami legtöbbször eltér az ellátás tényleges költségeitől. Egy ko­rábbi jogszabály alapján ugyanis valamennyi betegséget besoroltak, és hozzávetőlege­sen „beáraztak”. Ez az átalány pedig sokszor több, sokszor ke­vesebb, mint a kórházak valós költsége. Ugyancsak a számlák tájé­koztató jellegére hívja fel a fi­gyelmet DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Pándy Kálmán megyei kór­re méltó' ötlet A lapunk által megkérde­zett vezetők ugyanakkor hangsúlyozták, jelentős adminisztrációs nehézségek várnának a kórházakra, ha a betegek többsége elkérné a számlát. Kecskeméten sincs érdeklődés Bács-Kiskun megyei laptársunk ugyancsak arról számolt be a mi­nap: bár számos tájékoztató plakátot elhelyezték e témában a kecs­keméti kórházban, egyelőre nem volt ilyen jellegű igény a betegek részéről. Hűtőipari Rt.: zöldborsó, zöldbab és csokis derelye Bár a helyben befizetett és árbevételtől függő iparűzési adó nem kizá­rólagos mutatója egy- egy termelőegység, üzem, intézmény ered­ményességének (sikeré­nek), mégis döntően jel­lemzi annak munkáját. A megyeszékhelyi újévi találkozón kiderült, kik alkotják az előkelő rang­sort. Fábián István Sportnyelven szólva a „pont­szerzőknek” ugyanazon három kérdést tettük fel. 1. Milyen esztendőt hagytak maguk mögött? 2. Az új, 2005-re vonatkozó elképzeléseket hogyan fogal­maznák meg? 3. Ha rajtuk múlna, mire köl­tenék a befizetett iparűzési adót Békéscsabán?- Átlagos évünk volt a tava­lyi, miközben kedvező mező- gazdasági esztendőt hagy­tunk magunk mögött. Amiért a látszólagos ellentmondás: az erős konkurenciát hozó EU-csatlakozás nem túlzottan jelentett előnyt a jelentős ha­zai exportőröknek, hozzáte­szem, szerencsére mi évtize­dek óta közéjük tartozunk - fogalmazott mari tibor, a Bé­késcsabai Hűtőipari Rt. cég­vezetője. — Mellesleg különö­sen a zöldborsó „jött be”, 8 ezer tonnát dolgoztunk fel. Nem utolsósorban azért is, S mert komoly, csaknem 800 millió forintot érő feldolgozó­vonallal vár- ** tűk a szállít­ói á n y o k a t. Mégis azt mondom, versenyben lévősé­günkhöz a minőség, az élel­miszer-biztonság, a haté­konyság járult hozzá a leg­döntőbben, amit röviden az élőmunka hatékonyságaként emlegetünk. Ötszáz partne­rünk 70 százaléka megyei, ami még akkor is fontos, ha közülük ötven a meghatározó beszállítónk jelenleg! Létszá­munk 480—500 között mo­zog, az ő érdemük is a 6 mil­liárdos árbevétel és az ennek nyomán a városnak befizetett 1 millió forintos helyi ipar­űzési adó.- Röviden azt mondhatom, tartanunk kell a frontot, állan­dóan újra is törekedve, például a kifejezetten közkedvelt, a csúcsminőséget ostromló, ta­valy „kitalált” és ősszel piacra került derelyecsaládnál is, ahol ötödikként berobbant az élvo­nalba a csokis változat, nem kis örömünkre! — Tulajdonosunk azt vallja: ezt a város jobban tudja. Egy javaslatunk mégis van, hogy a kisebb városi utakat tegyék tényleg káromkodás nélkül járhatóvá. A dudorodó járdák, púpos mellékutcák feljavítása talán nem is kerül egetverő összegbe, de jelentős hangu­latjavító - vélekedett Mari Ti­bor. Az ősszel piacra került csokoládés derelye egyre inkább népszerű. ÍV FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET az ötvenedik „örökös"

Next

/
Thumbnails
Contents