Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-15 / 12. szám
A cári udvarnak volt platinából, ötvösművészeti remekként előállított vízforralója is Száz éve Tulában virágkorukat élték a szamovárgyárak A szamovárt a világ orosz találmánynak tartja. A közelmúlt egyik szenzációs régészeti lelete azonban megingatta eddigi hitünket. Tufán Akhundov Kaukázus lábainál fellelt legalább három és félezer éves lelete persze nem a teázást szolgálta: vizet melegítettek vagy levest főzhettek benne. Egykor nálunk is kedvelt - lakásdísznek sem utolsó - háztartási kellék volt a szamovár. A ma már világszerte ismert teafőző (valójában: vízforraló) fogalma elválaszthatatlan az orosz teázástól. Az oroszok a teával a XVII. században ismerkedtek meg: mongol közvetítéssel a kínaiaktól vették át. Az első teakóstolót - a fóljegyzések szerint - 1638. szeptember 20-án tartották a Romanov-ház alapítója, Mihály asztalánál. Akkor és ott még híre-hamva sem volt a szamovárnak, azaz a „magától főző”, lábakon álló, 1-2 literes vízmelegítő edénynek, amely egyes leírások szerint mongol eredetű: többnyire sárgarézből, tombakból, de az előkelőbbek részére ezüstből is készítették, írott forrásokban 1745-ben és 1746- ban említik először. Nem hivatalos források szerint az első orosz szamovárt egy tulai fegyverkovács készítette rézből, 1750 körül. A szamovár az orosz háztartásokban a XV1II-XIX. század fordulóján vált általánossá. Az ismert orosz mondás: „Szamovárt szállít Tulába” megfelel a magyarok „Vizet hord a Dunába” kiszólásának. Néhány feltevés szerint a szamovár orosz találmány, de egy azerbajdzsáni archeológiái felfedezés ezt másképp sejteti: a kaukázusi köztársaság területén egykor élt ókori törzsek kétségtelenül szamovárszerű edényt használtak víz felmelegítéséhez. Tufán Akhundov archeológus kiásott egy szamovár formájú edényt Shakiban, a Kaukázus lábánál, Bakutól északnyugatra fekvő városban. Az archeológus úgy véli, hogy ez a legrégebbi szamovár, amit valaha megtaláltak: feltehetően több mint 3600 éves.- Ez a bizonyos ásatás Dashust falu közelében volt, ahol egy téglagyárat tér|y| A teázás szertartásában Oroszországban a szamovár kitüntetett szerepet kapott. Igaza volt a korabeli tervezőnek, a meghitt jelenet valóban képeslapra illő. t It '>»*,&<&$> ÖSftí Í'A Batashov gyár tarolt a világkiállításokon Tula Oroszország egyik legnagyobb fémfeldolgozó központja volt, ahol fegyvergyártással foglalkoztak, de rézedényeket is készítettek. Az első ismert szamovárgyárat Nazar Usitsin fegyverkovács alapította 1778-ban. 1826-ban nyolc szamovárgyár működött a városkában, 1896-ra pedig már nyolcvannál is több. A legnagyobbik - az első világháborúig termelő Batashov gyár - termékeivel világkiállításokon nyert érmeket, Nyizsnij Novgorodtól Párizson és Londonon át, egészen Chicagóig. veztek építeni. Nem gondoltam rá, hogy ott bármi található, ami archeológiailag fontos lehet. Egy másik feltáráson voltam éppen, amikor telefonáltak az építkezésről - emlékezett vissza a régész. - Azonnal odamentem. Felfedeztünk egy ősi sírhalmot kétméteres mélységben, 3x5 méteres téglalap alakban. Két emberi maradvány és 34 edény volt benne. A leletanyag átvizsgálásakor a csapatom egyik tagja felkiáltott: „Tufán tanár, találtam egy szamovárt!” Rámutatott egy kerek tárgyra, melynek a közepén cső volt. Először nem akartam hinni a szememnek. Hogyan tudtak szamovárt készíteni azokban az időkben? Miután megtisztítottuk, észrevettem, hogy a cső belseje kormos volt, mintha füst ment volna át rajta. A tárgy külseje is korommal volt beborítva. Egyértelművé vált, hogy az edényt tűz fölött használták. Miután restauráltuk, már tudtuk, hogy szamovárral van dolgunk. Más volt, mint az általunk ismert szamovár, amit rendszerint bronzból, sárga- vagy vörösrézből készítenek, a közepén egy cső megy végig, ebben ég a faszén, az alsó része egy urna, amelyből a felforralt vizet egy csapon engedik ki. Az orosz cári udvarban állítólag volt platinából, ötvösművészeti remekként előállított szamovár is.- Az, amit mi találtunk, nem hasonlít mai modern utódjához - folytatta a régész. - Nincs kifolyócsapja az aljához közel, így a víz nem tudott eltávozni belőle. Az ókori szakács az edény tetejéből csöpögtette ki a vizet. További különbség a mai és az akkori szamovár között, hogy a mainak az alja zárt, az égő széndarabot a cső belsejébe helyezik. Az ókori alkotás tűz fölötti használatra volt kialakítva. A mostani szamovárnak három lába van, a régmúltból származónak egyetlen lába sem volt. Valójában kövekre kellett állítani, és utána tüzet gyújtani alatta. Nem gondolom, hogy ezt a szamovárt tea készítéséhez használták, hiszen a tea csak a középkorban jelent meg a régióban. Valószínűleg leves főzéséhez kellett, vagy vizet forraltak benne gyógyfőzetek elkészítéséhez. A becses leletegyüttest, köztük a világ eddig ismert legrégibb szamovárját, a lelőhely közelében, Shaki múzeumában állították ki.-Apróban a 'nagyvilágin. eszkimóké a leghosszabb szó A leghosszabb szavak az eszkimó nyelvekben vannak. A Grönlandon legjobban elterjedt eszkimó dialektus, az inuktitut leghosszabb szava: nalunaaras- uartaatilioqatigiittissaarsualki ornialiuleralluallaraminngo oqasiit — a távközlési hálózat kiépítésén munkálkodó emberek megnevezésére szolgál. Ez a nyelv egy másik „leg" okán is párját ritkítja: a legtöbb, pontosan huszonnyolc szava van a hóra. Ha a legeket folytatva arra keressük a választ, melyik nyelvet használják a legtöbben a világon, a kínai kerül a rangsor elejére, 1,1 milliárd ember beszéli, majd az angol, amelyet 470 millióan, a hindi, amelyet 418 millióan es a spa- n y o 1 , amelyet 372 millióan beszélnek. A francia 124 millióval az el- terjedtsé- gi lista tizedik helyén áll, a német 121 millióval pedig a tizenegyediken. A legbábelibb zűrzavar a nagyvárosok közül alighanem a hétmilliós Londonban van. A brit fővárosban több mint 300 nyelven beszélnek az emberek. Az ott felnövő fiatalok több mint egyharmada nem angolul kommunikál otthon a családban. Nem kövér, csak erős a gyerek A brit szülők már fel sem figyelnek gyermekeik kövérségére — olvasható egy szigetországi tanulmányban. A kutatók szerint - akik háromszáz brit családban végeztek felméréseket - az apák különösen nehezen ismerik el gyermekeik súlyfeleslegét. Többségük úgy gondolja, hogy klinikailag kövér gyermekeik súlya megfelel a magasságuknak. Az anyához hasonlóan az apák is hamarabb meglátják lányaik súlyproblémáit, mint fiaikét. Ha viszont a fiúk a kövérek, a szülők hajlamosak egyszerűen izmosnak vagy jól megtermettnek nevezni őket. Sok angol szülő egyszerűen abban bízik, hogy a gyermekkori súlyfelesleg a serdülőkorban majd rendeződik, holott valójában ezek a problémák már előjelei a felnőttkori súlyosabb betegségeknek. Márpedig ha a szülők nem veszik észre, hogy gyermekeik kövérek, akkor nem is tudnak majd rajtuk segíteni - fi- I gyelmez- tetnek a tanulmány szer- zői. amm, Negyedmillión! munkahelyi baleset Évente több mint negyedmilli- árd, munkával összefüggő balesetet regisztrálnak világszerte. A munkahelyi baleseteknek és a munkával összefüggő betegségeknek több áldozata van évente, mint a háborúknak. Átlagosan minden tizenöt másodpercben meghal valaki - hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a meghökkentő tényt, bírálva ennek kapcsán a munkáltatók és kormányok gondatlanságát. A munkavégzés minden évben több mint 2,2 millió ember —1,5 millió férfi és 750 ezer nő — halálával jár. A nemek közötti különbséget az magyarázza, hogy jóval nagyobb a férfiak aránya a veszélyes foglalkozásokban. A 2,2 millió halálesetből 350 ezret okoz munkahelyi baleset, a többiért a munkával összefüggő betegségek (ezen belül 400 ezer ember haláláért a különböző vegyi anyagok okozta mérgezések) a felelősek. A világban egyébként évente 270 millió munkahelyi baleset történik.
