Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-13 / 10. szám
2005. január 13. csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRAR A 17 Disznótorok évadja Sertésválság: Egyiknek elege van, a másik még reménykedik Közismert, hogy a megye mezőgazdaságának egyik meghatározó ágazata, az állattenyésztés egy ideje súlyos gondokkal küzd, amelyet a kolbászfesztiválokról elhíresült Békés megyében különösen érzékeny problémává tesz a sertéságazat válsága. A piaci viszonyok romlása — és a veszteséges gazdálkodással járó termelői ellehetetlenülés — az állomány csökkenéséhez vezetett. Amíg 2001. március 31-én félmillió sertést tartottak a megyében, addig idén — 2004. április elsejei adat szerint — már csak 382 ezer röfög az ólakban. helyzetértékeléshez hozzá ozik az is, hogy — a felvá- i árak elképesztő ingadozása mellett - még a márciusban ígért állattartási és állatjóléti támogatás kérelmeinek befogadását is felfüggesztette az agrártárca egy októberi rendelettel. Minden idők legnagyobb takarmánytermésére minden idők legkisebb állatállománya jutott a leköszönő év végén, az új év elején. Akkor, amikor jónéhány kistermelő úgy próbál magán segíteni, hogy meghirdeti: „Hízó eladó”. Disznótorok évadja van. A megtizedelt állomány és a tavalyi évkezdetkor 180 forintos megalázó szintről induló, év végére 280-300 forintra „beállt” árak azt jelentik, hogy egyrészt újra kapós lesz a hízó, másrészt: jó esetben marad is egy kis haszon a termelő zsebében. Van azonban olyan is, akit annyira elkeserített az eltelt sok szűk esztendő, hogy már késő a „feltámadás”. Tavaly az éves átlagveszteség - Balázs Mátyás, a Békés megyei Előző évben olyan alacsony felvásárlási árak voltak, hogy egy kakas áráért lehetett kapni egy malacot. Borsós Béláné még mindig elkeserítő- nek tartja a helyzetet Lehet hogy befejezi a sertéstartást sertésválasztmány leköszönt elnöke szerint - 11 forint volt kilónként. Borsós Béláné Kétegyházán még 160 sertést tart a háznál, de már alig várja, hogy eladja az utolsót is. Elege lett a három évtizedes gyötrődésből, abbahagyja. Nem osztja azt az optimista nézetet, hogy ha így maradnak az árak, jobb napok következnek. A stabilizálódásban sem hisz. Mint mondta, karácsonykor a nagysúlyú sertésért 285 forintot kapott, most viszont már csak 250-et kínálnak érte. A kissúlyúakból nemrég adott le egy szállítmányt, amelynél az élősúlyra számított 300 forint valóban kijött, ám számukra ez nem jelentett többet, mint hogy nullára futottak. Laurinyecz Pálné Békéscsabán a nagyréti tanyájában már évtizedek óta foglalkozik sertéstartással, s mint elmondta, voltak igen nehéz évek, de a 2004-est mégsem a legrosszabbak közé sorolja. — Előző évben olyan alacsony felvásárlási árak voltak, hogy egy kakas áráért lehetett kapni egy malacot. Akkor el is voltam keseredve nagyon, mert szinte semmit sem hozott az a kemény munka, amit reggeltől estig végzek az ólak körüL Drága volt a takarmány — akinek meg kellett vennie és a legtöbb esetben a költségeik sem térültek meg. Ezért itt a szomszédaim nagy része fel is hagyott az állattartással. Én csak azért nem tettem meg, mert egyedül élek, és nem engedhetem meg magamnak hogy legalább egy kis kiegészítő jövedelmem ne legyen. Nem szállítom sehova, mert háztól viszik el a vevők a hízókat, jelenleg 300 forintos kilónkénti áron. Természetesen tudom, ezt nem mindenki teheti meg, és azt is tudom, hogy a fel- vásárlási ár most nem ennyi, de addig, amíg évente azt a 20-30 hízót így el tudom adni, addig tartani fogom. Vannak olyan ismerőseim is, akik veszik a takarmányt — esetenként még a malacot is —, így biztos, hogy nem kifizetődő, de én magam termelem meg a kukoricát, a tököt, és amit az állatok elfogyasztanak, így van rajta egy kis hasznom, meg tudok élni belőle. Vésztőn az egyik — saját erőből és pályázati pénzek bevonásával létesített, 250 kocás Laurinyecz Pálné nem keresi a felvásárlókat A hagyományos - sok zölddel kiegészített - takarmánytól ízesebb húsú disznóit ismerős vevőkör viszi el. Neki háromszázért már megéri tartani. — modern sertéstelep tulajdonosai tavaly szeptemberben alapozták meg az idei remélhető fellendülés alapjait, ugyanis akkor hoztak holland hízóalapanyagot. A háromezres létszámú (20-25 kilós példányokból álló) malacimport mára áruvá vált, amelyért már a szomszéd megyéből is jönnek a felvásárlók. Legutóbb keceli vágóhídra vitték a vésztői hízókat. Az elmozdulás jeleként értékelhető az is, hogy ottjár- tunkkor épp egy dán tenyészál- lat-nemesítő és -forgalmazó cég képviselője kereste fel a gazdákat: a kivágott kocaállomány újratelepítéséről tárgyaltak. A - most már - folyamatosan elszállított hízókból származó bevétel hamarosan megteremti a lehetőségét, hogy ismét teljes üzemben működjön a telep. A kft. vezetője úgy látja, hogy - a saját maguk termelte takarmány önköltségcsökkentő hatását is bekalkulálva - a mára kialakult 280-300 forintos hízóár mellett nyereségre is számíthatnak. Látszik a fény az alagút végén? Ha az ár marad - és nem szökik el... AGRAR Stark Adolf emlékére A megyeszékhely nevét több mint egy évszázada híressé tevő szőlőfajta, a Csabagyöngye nemesítöjének, Stark Adolfnak szentelt emlékülést tartanak a Hotel Fiume dísztermében holnap délelőtt 10 órától a Békés Megyei Agrárkamara, a Békés Megyei Könyvtár, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal, valamint a Lencsési és a Stark Kertbarátkor szervezésében a megyei képviselő-testület és a városi közgyűlés támogatásával. A Békés megyei kertészet nagy alakja születésének 170. évfordulójára rendezett emlékülésen dr. Pelcsinszki Boleszláv, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke megnyitója és dr. Tomcsányi Pál professzor, akadémikus köszöntője után dr. Sicz György kertészmérnök emlékezik meg a nemesítő munkásságáról, dr. Hajdú Edit, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos osztályvezetője pedig A csemegeszőlő nemesítéséről és termesztéséről, figyelemmel a Csabagyöngye fajtára címmel tart előadást. A helyszínen borbemutató is lesz, majd a Széchenyi utcai Stark emlékműnél a Szent Vince Borrend tart koszorúzást, melyen dr. Simon Mihály, Békéscsaba város címzetes főjegyzője mond beszédet. Az ünnepséghez kapcsolódóan a megyei könyvtárban szőlészeti és borászati relikviakiállítás nyílik a csabai kertbarátkörök bemutatójával közösen. Külön érdekesség, hogy az emlékülés alkalmából Stark emlék-levelezőlapot és Csabagyöngye emlékbélyeget adnak ki alkalmi postabélyegzés kíséretében. Államtitkári látogatás Dr. Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára látogat holnap Békés megyébe, ahol több helyszínen találkozik a mezőgazdasági termelőkkel agrárfórum keretében. Délelőtt 10 órától Mezőkovácsházán, délután 3 órakor Szeghalmon, este 6 órakor pedig Dévaványán tart előadást és konzultációt aktuális agrárgazdasági kérdésekről, különös tekintettel az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta eltelt időszak meghatározó eseményeiről, intézkedéseiről, s várható kilátásokról. Dr Pásztohy András nem ismeretlen megyénkben — noha maga somogyi gyakorló gazdálkodóként került a politikába — ugyanis épp a csatlakozást megerősítő népszavazás előkészületeinek idején Újkígyóson tartott előadást, akkor még MSZP-s agrárpolitikusként. Pályázat motoros kaszára A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdetett a parlagfűvel fertőzött területek gyommentesítését elősegítő motoros fűkaszák vásárlására és üzemeltetésére. A Pályázaton legfeljebb egymillió forint igényelhető, melynek 20%-a fordítható a fűkaszák üzemeltetésére. A közterületek vegyszermentes gyomirtást szolgáló eszközök beszerzésére elsősorban ön- kormányzatok, kistérségek és olyan civil szervezetek pályázhatnak, amelyek alapító okiratában a környezet- és az egészségvédelemmel összefüggő tevékenységi kör szerepel, és már eddig is aktívan részt vettek a parlagfű-mentesítésben. A pályázatra rendelkezésre álló összeg 100 millió forint, beadási határidő: január 31. Az első' számú közellenség: a parlagfű. fwm \ MII Apróban óriás! tempó Szerdánként az újságárusoknál. KLIKK ES VIDD! Ha keres vagy kínál, válassza a ml tempónkat! ^Tartós kapcsolat Ingatlan Jármű tempo Isi ÓRIÁS! 4
