Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-11 / 8. szám
6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 11., KEDD MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEIEK EMBERKÖZELBEN Takács Dezső kikapcsolódásként improvizál TAKÁCS DEZSŐ, H - tanu]t) a te|g. pülés úttörő fúvószenekarában pedig helikonnal a nyakában masírozott. A Beatles együttes dalai később a gitár felé csábították. Bekerült a gimis zenekarba. Takács Dezső játszott katonakorában, majd a főiskolán is. 1972-ben Battonyán megalapították a Hollók és Mesterek nevű zenekart A banda 9 évig szórakoztatta a helyi és környékbeli fiatalokat, felnőtteket. A város első embere kikapcsolódásként ma is gyakran gitározik, de inkább csak saját maga örömére. Két éve családjától egy elektroakusztikus gitárt kapott, melyen gyakorta improvizál. Takács Dezső úgy tervezi, ha nyugdíjba vonul, megpróbálja ismét „összerántani” a régi bandát. Brlás János a Sördögökben rúgja a bőrt BRLÁS JÁNOS, Kardos polgármestere csütörtökönként a „Kon- dorosi Sördögök” csapatában rúgja a labdát. A 44 esztendős polgármester saját bevallása szerint több sportágat is kipróbált már életében, többek között cselgáncsozott, a foci pedig több mint harminc esztendeje hozzátartozik az életéhez. Igaz, két esztendeje már nem igazi futballcsapatban, hanem csupán ebben a furcsa nevet viselő baráti társaságban focizik. A „Kondorosi Sördögök”, méltóak nevükhöz, ugyanis minden meccs után a kondorosi Gulyás presszóban, egy pohár itóka mellett értékelik a gól nélküli helyzeteket. (j) Dr. Komáromi Sándor büszke a baklövéseire A kétegyházi középiskola igazgatója, dr. KOMÁROMI Sándor sokszor lőtt bakot életében - amire igazán büszke. Az intézményvezető először 1977- ben vett puskát a kezébe, azóta, ha ideje engedi, gyakran hódol szenvedélyének, a vadászatnak. Rengeteg fácánt, nyu- lat lőtt, őztrófeáinak száma meghaladja az ötvenet. Elejtett több vaddisznót is. A legnagyobb zsákmánya egy gímszarvas volt, melynek a trófeája 7,70 kilogramm. Ezt már vadászberkekben is jegyzik. Dr. Komáromi Sándor egyszer egy dám tarvadat is szeretne puskavégre kapni, (ke) Salátás dal a hajdani sláger Vésztőn hosszú idő óta minden esztendőben helyi kalendáriumot adnak ki. A Vésztői Kalendárium 2005-ös száma nemrég jelent meg. Magyari Barna- Az idei kalendárium annyiban tér el a korábbiaktól, hogy tartalmának nagy részét a Kalendárium Baráti Körhöz nem közvetlenül kötődő személyek írásaiból állítottuk össze. Természetesen ezek az írások szorosan kötődnek városunkhoz. Nagy örömünkre szolgál, hogy egyre többen kapcsolódnak be, működnek közre a kiadvány összeállításában. Bízunk benne, hogy eljön az az idő, amikor azt mondhatjuk: olvasóink szerkesztik - fogalmaz Arató Erzsébet, a Kalendárium Baráti Kör elnöke. A Vésztői Kalendárium visszatekint az elmúlt év eseményeire, s érdekességeket közöl a sárréti város jelenéből, múltjából. Többek között azt is megtudhatjuk a kiadványból, hogy egykor a „Három bokor saláta, karalábé / az én szívem a babámé” kezdetű dal volt a sláger. A legújabb kalendárium is - amelynek borítóján a danckai tórendszer hídja látható - a vésztői önkormányzat támogatásával jelent meg. A Vésztői Kalendárium minden évben a város önkormányzatának támogatásával jelenik meg. Ismét Domokos László hallatta legtöbbet a hangját az ülésteremben parlament A Békés megyei képviselők munkája a számok tükrében Tavaly összesen majdnem hat órát tett ki a fideszes Domokos László felszólalásainak ideje a parlamentben. A kormánypárti Földes! Zoltán és Fetser János 4—4 percet beszélt az országgyűlésen. Tondach: Békéscsaba a cégcsoport zászlóshajója Bár a helyben befizetett és árbevételtől, foglalkoztatottak számától függő iparűzési adó nem kizárólagos mutatója egy-egy termelőegység, üzem, intézmény eredményességének (sikerének), mégis döntően jellemzi annak munkáját. Fábián István A megyeszékhelyi újévi találkozón kiderült, kik alkotják az előkelő rangsort. Sportnyelven szólva a „pontszerzőknek” ugyanazon három kérdést tettük fel. 1. Milyen esztendőt hagytak maguk mögött? 2. Az új, 2005-re vonatkozó elképzeléseket hogyan fogalmaznák meg? 3. Ha rajtuk múlna, mire költenék a befizetett iparűzési adót Békéscsabán? A Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Rt. jaminai és Kétegyházi úti gyáregysége fizeti be a legtöbb iparűzési adót a megyeszékhelyen. Mindez még nem feltétlenül jelenthetné azt, hogy a tavaly 56 millió euró árbevételt produkáló mamutvállalatnak összességében is jól fut a szekere, de FELEGYi Mihály, a Jamina műszaki igazgatója nem szolgál szenzációval. Békéscsaba ugyanis nemcsak, hogy kiveszi részét a termelésből, hanem, mint a legnagyobb gyártókapacitással rendelkező egység, itthon egyenesen zászlóshajó! Mellesleg a teljes cseréptermés felét innen indítják útnak. Főleg hazai tetőkre kerül a Tangó, a Csárdás, a Keringő, a Polka és a Palotás, de jut a környező országokba is. — Jóllehet, nem hallgathatjuk el, hogy az utolsó negyedév lehetett volna jobb is, de rajtunk semmi sem múlott. így volt ez egyébként egy évvel korábban is - fűzi hozzá magyarázatul. Az is a tavalyi mérleg része, hogy százszázalékos(l) kihasználtsággal dolgoznak, és három műszakkal „mennének” a Kétegyházi úton is, ha nem tartanának a környezetvédőktől, igaz, maguktól is fontosnak tartják megkímélni az itt lakók éjszakai nyugalmát A két gyáregységben 280 ember dolgozik, s mert 200 ezer forint a bruttó havi fizetés átlagban (Csornán, tehát a Dunántúlon sem több!), a gépek mellett munkálkodó 90 szakmunkás tudja, nem ódzkodni kell a továbbképzésektől, a Siemens-technikától, éppen ellenkezőleg. Hogy még az eltűrhető 5 százalékos se- lejtet is tovább csökkentsék.- Hozzáteszem, a selejt nagyobbik része nyersanyagként visszakerül a gyártásba, tehát tényleg minimális az eldobni való. A törmeléket pedig ingyen odaadjuk az önkormányzatnak — nem csupán a békéscsabainak - , hogy kevesebb legyen a sáros, poros utca... - mondja Felegyi Mihály. - Hogy mire fordítanám a cégünk által befizetett 100 millió forint felé hajló városi adót? Kizárólag munkahelyteremtésre. Mindenki láthatja, nagyon nagy a lemaradás. Én az élelmiszer-feldolgozó ipar felé tendálnék. Nagyobb sebességre kapcsolni!- Szakítani kellene a „messze van Békés, rosszak az utak”- elmélet örökös hangoztatásával Gyakran megfordulok a 10 európai országban jelen lévő Tondach szebeni gyárában. Aligha kell ecsetelnem a romániai útviszonyokat, mégis, a Békéscsabától 360 kilométerre lévő városban 19 multicég van már jelen, és tényleg nem a még nagyobb csattanó miatt mondom, de ebből egyik sem bevásárlóközpont. Hát, ennyit a dolgok megközelíthetőségéről és a beruházási kedv fonákságairól Egyszóval, lemaradtunk, és ideje nagyobb sebességre kapcsolni -figyelmeztet Felegyi Mihály. i I fi Képviselő Felszólalások Felszólalások Pált száma 1. Domokos László 115 5 óra 53 perc Fidesz 2. Babák Mihály 64 2 óra 9 perc Fidesz 3. Tóth Imre 31 1 óra 24 Fidesz 4. Erdős Norbert 26 1 óra 33 Fidesz 5. Dr. Dancsó József 23 1 óra 56 Fidesz 6. Dr. Vastagh Pál 20 1 óra 56 perc MSZP 7. Végh László 13 28 perc Fidesz 8. Tóth Károly 11 23 perc MSZP 9. Molnár László 10 51 perc MSZP 10. Tóth Sándor 10 48 perc MSZP 10. Dr. Sümeghy Csaba 9 29 perc Fidesz 12. Dr. Karsai József 7 29 perc MSZP 13. Vígh Ilona 3 12 perc Fidesz 14. Földesi Zoltán 2 4 perc MSZP 15. Fetser János 1 4 perc MSZP tulajdonban lévő társaságok átgondolatlan privatizációja, a 2005. évi költségvetés és az agrárgazdaság 2003. évi helyzete miatt kérte képviselőtársai figyelmét. Molnár László, mint a költségvetési, gazdasági és pénzügyi bizottság tagja, arról faggatózott az ülésteremben, feltárhatók a vagyon, de szóba hozta a lakásszövetkezeteket is. A szocialista politikus egy önálló indítványt nyújtott be 2003- ban. Tóth Sándor Molnár Lászlónak nem csak pártban, hanem a gazdasági bizottságban is társa. Tóth Sándor nem nyújtott be önálló indítványt, de beszélt a közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról és a regisztrációs adóról szóló törvény változásáról. Sümeghy Csaba sem nyújtott be tavaly önálló indítványt. A fideszes politikus a munkaügyi központok működésképtelensége, valamint a kis- és középvállalkozások fejlődése, támogatása miatt kért szót. Dr. Karsai József a mezőgazdasági bizottság tagjaként elsősorban az agrárgazdaságot vitte vitára. Önálló indítványa nem volt. Vígh Ilona nyolc önálló indítvánnyal a hetedik a sorban. A politikus többek között arról érdeklődött, miért nincs új, végrehajtható országos fogyatékosügyi programja az országnak. Földesi Zoltán az előző évi egy- gyel szemben öt önálló indítványt adott be. A honatya a nyugdíjasok helyzetének, életminőségének javítása és a négy- milliárdos közmunkaprogram miatt emelt szót. Fetser János, a környezetvédelmi bizottság tagja Nagy jólét címmel beszélt a parlamentben. Két éve a parlamenti felszólalások számát és hosszát, valamint az önálló indítványok arányát figyelembe véve is Domokos László vezetett a Békés megyeiek közül. Tavaly már csak a felszólalásokban vitte a szót a fideszes honatya, önálló indítványokban párttársa, Erdős Norbert az első. Összeállításunkban arról olvashatnak, hogy 2004- ben hányszor és milyen témákban hallatták a képviselőink a hangjukat. Fekete G. Kata Domokos László összesen majdnem hat órát tartotta magánál a szót a parlamentben. Szarvas és térségének képviselője többek között a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi törvény módosításáról, az idei költségvetéséről, az agrárgazdaság helyzetéről, valamint a helyi önkormányzatok tavalyi címzett támogatásáról beszélt. Domokos László 47 önálló indítványt nyújtott be tavaly. Babák Mihály ugyancsak a költségvetésről szólt sokat, illetve a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről. A politikus három önálló indítványt nyújtott be az elmúlt évben. Tóth Imre all önálló indítványával a képzeletbeli Békés megyei toplista negyedik helyén áll. Felszólalásaiban a politikus elsősorban az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről, illetve a költségvetésről fejtette ki a véleményét, de szóba hozta az iskola- és óvodabezárásokat is. A megyeiek közül Erdős Norbert adta be a legtöbb, 80 önálló indítványt. A Békésért és körzetéért felelős politikus azt firtatta, megkap- ják-e jogos pénzüket a biogazdálkodók, mennyi a belföldi kiküldetésben lévők napidíja, illetve ismertette a kistérségi ön- kormányzatok nehéz helyzetét. Dancsó József tíz önálló indítványt nyújtott be. Felszólalásaiban a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról, az M5-ÖS autópálya matricás rendszeréről beszélt, illetve arról, „meghallgatja-e egyáltalán valaki a Tiborcok panaszát, avagy számíthatnak-e a Baumag- károsultak állami helytállásra?”. Vastagh Pál három önálló indítványa mellett a határon túli magyarok nemzetpolgárságát feszegette, illetve azt, hogy megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Végh László arra volt kíváncsi, vajon miért nem tudnak semmit a föld- és az erdőtulajdonosok a Natura 2000 programról, valamint arról érdeklődött, igazé, hogy Brazíliából nagy mennyiségű csirkehús érkezett. Tóth Károly kilenc önálló indítványt nyújtott be. A szocialista politikus az állami
