Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-10 / 7. szám
2005. JANUÁR 10., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 SZÍNES Az őszinte párkapcsolat titka A MEGOLDÓKÉPLET N=(i+l)=e+hln(i)+bef(gy/j/) Hangjáról ismert a kakukk fészekparazita-Tojásait idegen madarak fészkébe csempészi Megtalálni vélik a házaspárok együtt maradásának vagy elválásának matematikai képletét. MTI Meddig tart a szerelem? Milyen erős a házasságnak mondott kapcsolat? A „meddig” és a „miért” kezdetű kérdések sorolhatók, de a pontos válasz mindig egyéni. Pillanatnyi érzelmek és helyzetek függvénye. így volt eddig. De most már nincs mellébeszélés, tételes a válasz. A valóság sohasem lírai, ha a paramétereket pontosan alkalmazzuk, a vonzások, taszítások a tudomány egzakt módszerével kifejezhetők. Matematikai képlettel! Ez persze kiábrándító, különösen azoknak, akiket érett korban is elbor- zaszt a hajdani matematikaórák élménye. Ide jutottunk volna a vallomások inflációjában?- Elsőbbséget a mateknak a párkapcsolat alakulásában - mondja három amerikai szakember. John Gottman, James Murray és Kirstin Swanson, akik tíz kemény esztendő munkáját lezárva, Seattle-ben, egy tudományos konferencián bemutatták a képletet, amelyből - szerintük - 94 százalékos pontossággal megállapítható, hogy a férj és feleség együtt marad, avagy rövid életű lesz a házasságuk. Tartunk tőle, hogy a képlet nem állja ki a matematikusok kritikáját, az érdekesség kedvéért azonban pontosan közöljük. íme: N=(i+1)= e+hln(i)+ bef(gy/j/). Ahol N=nő, A terhesség hetedik hónapjában megszületett magzatok közül már minden második életben marad. Azoknak a csecsemőknek, akik a 28. hét előtt jönnek a világra, s egy kilót sem nyomnak, néhány évtizede gyakorlatilag még semmi esélyük sem volt a túlélésre. Ma viszont már más a helyzet - állítják belga kutatók. Az első tapasztalat: az 1992— 96-os időszak 38 százalékos szintjéhez képest a későbbi periódusban 18 százalékra esett vissza a halálozási arányszám. Az orvosok szerint immár vannak olyan újszülöttek, akik a i=idő, e=egyedüllét, ha a feleség nincs a férjjel, hln(i)= a hölgy hajlandósága arra, hogy véleményt változtasson a férjével vitatkozva, bef=befolyásolási erő a feleség nézeteire, gy=győzelmi tényező a feleséggel folytatott 15 perces vita után, százalékokkal mérve. Ugyanez a férjre nézve is elvégezhető feladat, néhány tényező értelemszerű módosításával. A kutatók szerint minél alacsonyabb a képlettel kiszámíthatót?) érték, annál kisebb az esély a tartós együttmaradásra. A módszer kétségkívül érdekes: 700 házaspárral indították a kísérletet, „olyan témákban, amelyek ellentmondást váltanak ki közöttük”. Tíz éven át minden második évben visszatértek a párokhoz, ellenőrző beszélgetéseket kezdeményeztek, „hogy a károkat felmérjék”. Ezek ismeretében alkották meg a vonzás vagy taszítás képletét De hogy menynyit is ér valakinek a házassága, hogy hitték-e az örök szerelmet az ígéret nagy pillanatában, s így éreznek-e ma is, azt gyaníthatóan a fenti képlet sem jelzi nagyobb bizonyossággal, mint a házaspár saját ösztönei. Ezért inkább azzal összegezhető a különös próbálkozás eredménye, hogy játéknak ugyan megteszi, de aki valóban házassága törékenységét szeretné mérni, inkább a hagyományos jelekből ítéljen. A képlet készítői egyébként maguk is bevallják: az elmúlt tíz évet csak munkálkodásuk korai szakaszának nevezhetik. Ennek eredményeit összegezték a matematika nyelvén. 25. hétben jönnek világra, s mégis életben maradnak, ugyanakkor azok, akik a 24. hétben születnek, továbbra is életképtelenek. Ez azt mutatja, hogy a 25. hét lehet a szervezet fejlődése szempontjából a korszakhatár. A súlyos fejlődési rendellenességek aránya is visszaesett (26 százalékról 16 százalékra), miközben a teljesen normálisan fejlődő gyerekek aránya látványosan nőtt (az első periódusban tapasztalt 15 százalékról 48 százalékra). A 100 százalékból még hiányzó 52 azonban jelzi, hogy az ilyen „nagyon koraszülöttek” több mint fele még mindig valamilyen rendellenességgel küzd. ■ (MTI) A kakukk jellegzetes hangjáról, idegen madárfészkek kéretlen „privati- zátoraként”, s régi, faragott órák időjelzőjeként azok eló'tt is ismert, akik e fán lakó madárral a természetben még sohasem találkoztak. Ám ennél többet is érdemes megtudnunk róla. Dr. Sütő András Április elején érkezik hozzánk az afrikai kontinensről. Közepes nagyságú, gerle alakú, színe a karvalyéra emlékeztet: felül sötétszürke, alul fehér alapon szürkés harántsávokkal tarkított. Lába sárgás, szeme fekete. Szárny- és farktollai hosz- szúak, fekete alapon fehéren pöttyösek. Külső ujja a harkályokéhoz hasonlóan előre és hátra fordítható, úgynevezett vetélőujj. A hím hangja a közismert kakukkolás, a vörhenyes színezetű tojó viszont kacagásszerű hangot hallat. Rovarevő, vonuló és védett madarunk. Legszívesebben erdőkben, kertekben tartózkodik, kivált, ha azok rétekkel, legelőkkel határosak. A földön ügyetlenül mozog. Költése igen sajátságos, és még most sincs teljes egészében felderítve. Fészket sohasem épít, kikelő fiókáit mindig más madarakkal nevelteti fel — ezt fészekparazitizmusnak nevezzük. Magyarországon a leggyakoribb dajkamadarai a nádirigók, a vörösbegyek, az ökörszemek, az erdei pityerek, ritkábban a poszáták és a barázdabillegetők, de tojásait még az odúlakókhoz is becsempészi. A verebek azonban nem nevelik fel a kis kakukkot. Minden tojó azt a gazdamadárfajt keresi tojásainak, amelynek fészkében maga is nevelkedett. Hazánkban eddig 120 madárfaj fészkében találtak kakukkot, ezek közül harmincban fordul elő leggyakrabban. A tojók egyszerre több hímmel élnek együtt egy adott költési területen. A hímek a tojók előtt érkeznek telelőhelyükről, és az ismert „kakukk” kiáltással csalogatják magukhoz a tojókat, amelyek évente 6-12 tojást raknak. Az első szezon május első felére, a második pedig június közepére esik. A tojások a madarak testtömegéhez képest kicsik. Színük rendkívül változatos (megközelítően 20- féle színváltozat ismert), egy tojó azonban mindig csak egyféle színű tojást rak. A tojások színe általában nagyban hasonlít a gazdamadáréra. A tojó akkor rakja le tojását a kiszemelt fészekbe, amikor annak gazdája még nem kotlik, és nincs a fészek közelében. Gyakran a hím csalogatja el a gazdamadarat, mialatt a tojó elvégzi a feladatát: gyorsan a fészekre ül, ha nem fér rá, akkor azon kívül, a talajra rakja le tojását, majd a csőrébe fogva helyezi a gazdamadár tojásai közé. Onnan kiemel egy-két cseretojást, s azokat egyszerűen lenyeli. Egy-egy tojás lerakása között általában két nap telik el. Az idő ahhoz szükséges, hogy újabb alkalmas fészekaljat keressen, hiszen egy adott fészekbe csak egy tojást rakhat le. A kis kakukk 1—2 nappal korábban (12,5 nap alatt) kel ki, mint a gazdamadár fiókái, és azonnal „munkához lát”: kikelése után ugyanis minden tojást, illetve madárfiókát szárnycsonkjaival megtámasztva kitol a fészekből, még saját fajtársát sem tűri meg a fészekben. Tehát, ha adott fészekbe véletlenül két különböző kakukktojó tojja a tojását, akkor az a fióka győz, amelyik hamarabb kel ki. Ezzel a kezdeti „kegyetlenséggel” biztosítja maga számára a biztos túlélést. A földre esett fiókákat a szülőmadarak nem etetik, ezért elpusztulnak. A kakukk fejlődése sokkal erőteljesebb, mint lakótársaié. Három hét alatt röpképessé válik, és elhagyja a fészket. A fióka nagy vörös torokfoltja olyan erős inger a mostohaszülők számára, hogy azok őt minden körülmények között megetetik. Ezt szupernormális ingernek nevezik. Olyan hatalmas az étvágya, hogy „nevelőszülei” alig bírják a nagy munkát. Mivel Nagyon hasznos madarunk. sokkal nagyobbra nő, mint ők, a fészket nagyon hamar kinövi, így nem is lenne hely mellette más fiókának, valamint a mostohatestvérek etetése az ő felne- velődését veszélyeztetné. A kirepülés után a mostohaszülők még 2-3 hétig etetik. Néha szinte eltűnnek a kis kakukk szájában etetéskor, de ez őket egyáltalán nem zavarja. A felnőtt madarak magányosan élnek, egymás társaságát csak a vonuláskor, illetve a nászidőszakban keresik. A kakukkot eddig fogságban nem sikerült szaporítani. Nagyon érdekes, és még megfejtésre váró probléma, hogy a kis kakukk, annak ellenére, hogy fajtársait fióka korában sohasem látta, felnőtt korára mégis megismeri őket. Vajon honnan tudja, hogy ők hogy néznek ki? Valamint annak ellenére sem ragaszkodik az őt felnevelő gazdamadárfajhoz, hogy kikelésétől a kirepüléséig ők nevelték fel, viszont tojásait az ő fészkeikbe helyezi. Elsősorban hernyókkal táplálkozik, elfogyasztja azokat a szőrös hernyókat is, amelyeket más madarak egyáltalán nem ennének meg. Gyakran tartózkodik a földön, ahol mindenféle rovart, szöcskét, tücsköt, valamint pókot is elfog. A cserebogarakat nagy számban ritkítja, különösen rajzáskor. Nagyon hasznos madarunk, ezzel a tulajdonságával feledteti a fészekparazitizmussal járó veszteségeket. Az öreg madarak szeptember első, a fiatalok a második felében vonulnak el. A telet Afrika trópusi részein töltik. Cuculus canorus A kakukk rendszertanilag a kakukkalakúak közé tartozik. E madarak többsége trópusi, többnyire fán lakik. Aránylag kevés fajuk az egész Földön, Izland kivételével egész Európában, továbbá majdnem egész Ázsiában és Északnyugat-Afrikában is előfordul és költ. Egyesek építenek fészket, legtöbbjük azonban fészekparazita, azaz tojásaikat idegen madarak fészkébe csempészi. Európában egyetlen fajuk él, a kakukk (Cuculus canorus), mely költöző, és nagy hernyópusztító madár. A koraszülöttek esélyei Műkereskedés: röpködtek a milliók az esztendő végén Az év végi ünnepek vásárlási láza a műkereske- dést is fölpezsdítette. Aukciók egész során cseréltek gazdát híres festmények, nem ritkán rekord árakon. Wagner István Hazánkban decemberben tetőzött az „év végi hajrá” a műkereskedelemben, az élvonalbeli aukciós házak egymást licitálták túl kínálatukkal az utóbbi években bevett szokás szerint, és egymás rekordjait döntögették sorra. A fiatal Abigail Galéria árverésén, szeptember végén, ötmilliót adtak Vaszary olajjal festett virágcsendéletéért, míg november végi aukciójukon A. Tóth Sándor Bigézők című vásznáért 5,5 millió forintot kaptak. A még fiatalabb Belvedere Galéria december eleji ajánlatában Kassák négyrészes Képarchitektúrájának egyes darabjait külön vitték kalapács alá, egyenként 9,5 millióért és ebből kettőt kikiáltási árán ütöttek le, akárcsak az utóbbi esztendőkben töretlenül népszerű és keresett Rippl-Rónaitól a Konyhában című olaj tempera enteriőrt - úgynevezett „kukoricás” periódusából -, amely 7,5 milliós kikiáltási árról startolt. Nagyháziék egyik fő specialitása a régi mesterek forgalmazása, így szeptember végén 15 milliós kikiáltási árán kelt el egy ismeretlen német szobrász, 1500 táján, fából faragott tizenkét apostola. December első felében kétszer kétnapos árveréseik során a legtöbbre Lionello Spada Zenélők című olajképét tartották (18-30 milliós becsértéken), amelyet védetté nyilvánítottak múzeumi szakértők, így nem vihető ki az országból. Ezért vissza is maradt, akárcsak Kovács Margit kuriózumnak számító, mert monumentális méretű, Ga- lamboskútja, medencéjének oldalain mesereliefekkel (12-15 millió forint). Nemzeti piktú- ránk korai periódusából Ligeti Mediterrán tájáért adták a legtöbbet (8,5 milliót), illetve a németalföldi Droochsloot Betegek a Bethesda tónál című kompozíciójáért (amelynek ára 7,5 millióról ment fel ugyanennyire). Kieselbachék december 10-ei aukcióján tucatnyi képet taksáltak tízmillió feletti sávban. A legmagasabbról (15 millióról) Neme Lampérth József Híd a Szajnán című színes tusrajza kezdett - 1920-ból - és ez is maradt a csúcson (26,4 milliós leütéssel), fej fej mellett Munkácsy Testvérek című festményével, amelyen két piros ruhás, síró kislány a központi alak (ez utóbbi 12 millióról startolt). A Mű-Terem Galéria tavalyelőtt „überolni” tudta Kieselbachék éves és országos rekordját. Most a szezonzáró árveréseket összevetve is hasonló a helyzet: miközben Kieselbachék összesített leütési bevétele 488 millió 880 ezer forint volt, a leütési árak summája a Mű-Terem esetében 560 millió 200 ezer forint lett. Most is felfokozott várakozás előzte meg a „gigászok küzdelmét”, amelyben december 13-án mondták ki a „végszót” a Mű-terem aukcióján. Itt a tízmillió feletti kínálatból befutó lett Rippl-Rónai „kukoricás” periódusából való kerti képe, feleségéről és unokahúgáról (amely 24 milliós kikiáltási árát majdnem megduplázta, hiszen 44 milliónál koppant a kalapács). Második helyezett Galimberti Sándor 1911-es, kubista stílusú csendélete lett, amely potom ötmillióról lépdelt e licitlépcsőn 37 milliós magasságba. Munkácsy Mihály Tanterem című nagyméretű életképét, amely eddig lappangott és vázlatát a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, 15 milliótól kínálták, leütési ára pedig éppen a duplája lett (30 millió forint). A tavalyi gyakorlattól eltérően most nem születtek olyan magas rekordok egy- egy Gulácsy avagy Mun- kácsy-kép kapcsán, mint egy évvel ezelőtt, de ez részben azzal is magyarázható, hogy lassan kifogyóban vannak a főművek, és tulajdonosaik egyelőre féltve őrzik friss szerzeményeiket, a közeljövő még busásabb haszonnal kecsegtető keresletére várva. 4 n I
