Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-07 / 285. szám
6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2004. DECEMBER 7., KEDD NÉPSZAVAZÁS Búcsúzhatunk a csíksomlyói búcsútól? ►1. OLDALRÓL A megyei választási bizottság úgy döntött, hogy mivel a postacím nyilvános, valamint a párt nem rendelkezett megbízással az ügyfél részéről, ezért hatáskör hiányában elutasítják az észrevételt. Békésről is érkezett panasz a bizottsághoz egy párt helyi szervezetétől. Az ok ebben az esetben az volt, hogy egy önkormányzati képviselő a szavazás napján illetéktelenül tartózkodott a szavazókörben. A képviselőt a szavazatszámláló bizottság elnökének lett volna jogköre kiutasítani. Mivel a választási bizottság utólag már nem tudta rekonstruálni az esetet, ezért elutasította a helyi szocialisták észrevételét *- A határon túli magyarok számára mindenképpen kedvezőtlen, mondhatni szégyenletes eredmények ismeretében a székely anyavárosban, Székelyudvarhelyen első felindultságukban, elkeseredettségükben két kocsmában is: „Magyar állampolgárokat nem szolgálunk ki!” felirattal ellátott táblákat helyeztek ki - tájékoztatott helyszíni jelentésében Jakab Árpád, a régió napilapja, az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője. Székelyudvarhelyi kollégánk az egyik erdélyi internetes levelezési fórumon olvasottakat idézve közölte: annak ötlete is felvetődött, hogy pünkösdkor az anyaországi magyarok számára nem „Csíksomlyói búcsú” feliratú, hanem „Búcsú Csíksomlyótól!” feliratú pólókat árusítsanak. — Az is felmerült, hogy szilveszterkor kizárólag a székely himnuszt énekeljék el a Székelyföld fővárosában - zárta gondolatait Jakab Árpád. (Információink szerint a Hargita megyei tanács tegnapi értekezletén az is elhangzott, hogy a magyar himnusz a továbbiakban a székelyföldi templomokban, rendezvényeken se csendüljön fel — a szerk.)- Elkeserít az eredménytelenség, de pislákol bennem a remény, hiszen az urnákhoz járultak, ha elenyésző többségben is, de az igenre szavaztak. Egy pici ideig megadatott számunkra, hogy higgyünk a csodában, a történelmi igazságtételben, de ez sajnos a népszavazással szertefoszlott - tudatta Arany János szülővárosának polgármestere, Török László. — A kötegyániak emelt fővel nézhetnek szembe a határon túli testvértelepülés, a Hargita megyei Kápolnás község magyarjaival, hiszen a határ menti faluban az igenek diadalmaskodtak — mondta a székelyföldi testvértelepülési kapcsolattal bíró község polgármester asz- szonya, Nagyné Felföldi Ilona. Dudás Árpád, Zsadány polgár- mestere azzal kereste meg lapunkat, hogy pár perccel korábban telefonon beszélt Balázsi Dénessel, Bardóc község polgármesterével, aki hívásakor közölte: az ottani magyarok egy második Trianon utáni hangulatban vannak. Bardóc községhez tartozik közigazgatásilag Erdőfüle (amelynek Zsadány a testvértelepülése), Olasztelek és Száldobos falu is. Az ezekben a helységekben szolgáló lelkészek és a polgármester tegnap délelőtt tárgyalta meg a magyarországi népszavazás eredményét. A megbeszélés résztvevői arra a keserű következtetésre jutottak, hogy Erdélyben több igazi magyar él, mint Magyarországon. Hiszen annyi magyarajkú lakosa Erdélynek is van, mint ahányan a kettős állampolgárság témájában vasárnap igennel voksoltak. Balázsi Dénes keményen fogalmazott, amikor azt mondta: „az anyaország befogadja a csinkongokat, a gyurcsánokat, de a határon túli igaz magyarokra úgy tűnik nincs szüksége.” A bardóciak úgy látják: a kormány részéről megnyilvánult negatív kampány gazdasági megközelítésre épült, pedig a határon túli magyarok többsége nem akar sem áttelepülni, sem plusz terhet róni a magyar államra. Sőt, a továbbiakban még arról is lemondanak, amit már megkaptak. Bardócon és a hozzá tartozó falvakon élők végső elkeseredésükben vissza akarják adni magyarigazolványukat. ■ Both Imre-Magyari Barna- Mogyorósi Krisztina- Suhajda Zoltán Mit gondolnak a békéscsabaiak? NAGY DÁVID TANULÓ:- Én személy szerint szavaztam, mert fontosnak érzem, hogy véleményt nyilvánítsak az engem érintő kérdésekről. Még ha egy kicsit költséges is, a demokrácia egyik legfontosabb vívmánya a népszavazás, mert így az állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak az életüket befolyásoló politikai döntések meghozatalába, nem csak a politikusok határoznak a fejünk fölött. HIDI RÓBERT KÖZHASZNÚ MUNKÁS:- Ha élni e n t e m volna szavazni, a kórházprivatizáció ellen voksoltam volna, de most nem úgy jött ki a lépés, mert dolgoztam a hét végén. Igazából most nem követtem nyomon a népszavazással kapcsolatos eseményeket. Egyébként el szoktam járni szavazni, amikor politikusokról vagy a város polgármesterének személyéről kell dönteni. MÁRTON JÓZSEF VÁLLALKOZÓ:- Nem csoda, hogy ilyen kevesen mentek el szavazni. Sajnálom a határon túli magyarokat, mert a kettős állampolgárság ügye ráadásul jogilag sem volt megfelelően előkészítve a döntésre, először ki kellett volna találni a koncepciót, tisztázni a többi állammal, és csak amikor már tudták volna, miről van szó, akkor népszavazásra bocsátani. KÖLES ISTVÁN ÖNKORMÁNY- y ZATI KÉPVISEmindig azok hozzák egy választáskor, akik otthon maradnak. Keserű csalódás számomra, hogy ilyen szinten a zsebükön keresztül gondolkoznak az emberek, mert itt a fő motívum az önzés és a félelem volt: féltették a szavazók a mi kis viszonylagos jólétünket. ■ Frankó Marianna Utolsó egyeztetés a voksolás előtt Kevesen voltak, akik fontosnak tartották, hogy véleményt nyilvánítsanak az urnánál Eltérően vélekednek a parlamenti pártok megyei elnökei DOMOKOS LÁSZLÓ, FIDESZ: — Többen szavaztak igennel, mint nemmel. Az emberek létbizonytalanságban élnek ma Magyarországon, és e szerint döntöttek. Ezt bizonyítja a kórházprivatizáció elleni döntés, amely majdnem sikeres volt, és ezt bizonyítja a kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatos eredmény is. Az emberek féltik a nyugdíjukat, a jövedelmüket, a megélhetésüket, és félnek minden olyan döntéstől, ami a létbiztonságukat veszélyeztetheti. A legfontosabb teendő tehát a létbizonytalanság felszámolása. Azokon a településeken, ahol testületi üléseken teret engedtek a népszavazás kérdéseinek megvitatására, ott sikerült is eloszlatni a kialakult tévhiteket. Ez a megye- székhelyen is segíthetett volna. DR. ERDMANN GYULA, MDF: — El vagyok keseredve és szégyellem magam azért is, mert sok barátom él Erdélyben. Úgy gondolom, az emberek nem érzik, mi is történt. Elengedtük a határon túli magyarok kezét. A népszavazás eredménye a riogatásnak köszönhető. A határon túliak most úgy érzik, hogy a magyaroknak nem kellenek és különösen akkor szomorú ez, ha a Vajdaságban élőkre gondolunk. Akik eddig bántották, verték őket most úgy gondolják, hogy mivel az anyaországnak sem kellettek, még inkább lehet bántani őket. Nagyon mélyre jutott a magyar és magyar közötti szolidaritás. A kórházakkal kapcsolatban konszenzuskényszert látok: ha józanul gondolkodik a két nagy párt, akkor rájönnek, hogy valamilyen megállapodásra kell jutniuk. A megoldás keresését pedig a kormánypártnak kell kezdeményeznie. NAGY BÉLA, SZDSZ: — Szomorú vagyok és kiábrándult. Gondolatban végigvezettem magamban az első, 1989-es népszavazás elsöprő eredményét. Úgy gondolom, hogy sajnos megkopott ennek a fontos jognak, a népszavazásnak az intézménye, s erről a politikai pártok tehetnek. Az alacsony részvételről az a véleményem, hogy a pártok erőszakosságának köszönhető. Az embereknek elegük lett abból, hogy meg akarták mondani nekik mit tegyenek, mire szavazzanak. Úgy gondolom, hogy áki ném nyilvánított vélemény is egyfajta akarat. A végeredmény mindenképpen kötelezettséget ró a kormánypártokra, a jövőben foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel a parlamentben, s valamilyen konszenzust kell keresni. VERESS JÓZSEF, MSZP: — Pártunk már jóval a népszavazás előtt próbálta felhívni a figyelmet, hogy a népszavazáson feltett kérdések rosz- szul vannak megfogalmazva. A kórházprivatizációnak nevezett ügy inkább az egészségügy modernizációjáról szólt. A csekély részvételi arány ugyanakkor azt is jelzi, hogy az emberek nem tudtak megfelelően felkészülni a voksolásra. Úgy vélem, a népszavazást követően végiggondolt lépésekre van szükség. Fontos, hogy kampány helyett párbeszéd és együttműködés alakuljon ki mind a lakossággal, mind a politika szereplőivel. Az embereket hatékonyabban és szélesebb körben kell tájékoztatni, hogy értsék, egy-egy döntés mivel jár. Békés megye sikeréhez belső lehetőségekre és külső forrásokra van szükség. Ebben pedig a határon túli magyaroknak is szerepük van. Településneve 1. kérdés 2. kérdés Település neve 1. kérdés 2. kérdés Településneve 1. kérdés 2. kérdés Amire válaszolnunk kellett igen (%) nem (%) igen (%) nem (%) igen (%) nem (%) igen (%) nem (%) igen (%) nem (%) igen (%) nem (%) Almáskamarás 65,14 34,86 42,53 57,47 Gyula 67,40 32,60 48,43 51,57 Mezőgyán 71,94 28,06 42,42 57,58 l. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Battonya 62,27 37,73 40,93 59,07 Hunya 80,43 19,57 72,29 27,71 Mezőhegyes 52,07 47,93 34,28 65,72 Békés 75,66 24,34 59,07 40,93 Kamut 73,97 26,03 58,90 41,10 Mezőkovácsháza 71,39 28,61 52,57 47,43 Békéscsaba 66,72 33,28 51,62 48,38 Kardos 82,49 17,51 72,41 27,59 Murony 75,92 24,08 44,63 55,37 Békéssámson 69,70 30,30 50,40 49,60 Kardoskút 64,56 35,44 47,23 52,77 Nagybánhegyes 74,77 25,23 55,28 44,72 Békésszentandrás 75,52 24,48 61,06 38,94 Kaszaper 70,45 29,55 43,65 56,35 Nagykamarás 74,75 25,25 46,28 53,72 Bélmegyer 70,55 29,45 48,19 51,81 Kertészsziget 43,75 56,25 20,00 80,00 Nagyszénás 72,07 27,93 49,12 50,88 Országgyűlés semmisítse meg Biharú gra 82,69 17,31 65,48 34,52 Kétegyháza 62,17 37,83 36,47 63,53 Okány 74,09 25,91 57,77 42,23 az ezzel ellentétes törvényt? Bucsa 69,23 30,77 44,55 55,45 Kétsoprony 81,88 18,12 74,31 25,69 Orosháza 67,77 32,23 47,61 52,39 Csabacsüd 59,38 40,62 42,89 57,11 Kevermes 71,91 28,09 50,11 49,89 Örménykút 70,30 29,70 55,45 44,55 2. kérdés: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapCsabaszabadi 40,24 59,76 39,02 60,98 Kisdombegyház 73,73 26,27 48,33 51,67 Pusztaföldvár 76,40 23,60 52,44 47,56 Csanádapáca 80,03 19,97 63,71 36,29 Kondoros 74,07 25,93 57,60 42,40 Pusztaottlaka 60,92 39,08 30,95 69,05 Csárdaszállás 56,62 43,38 46,67 53,33 Körösladány 64,33 35,67 35,36 64,64 Sarkad 70,91 29,09 49,13 50,87 Csorvás 67,91 32,09 44,06 55,94 Körösnagyharsány 70,41 29,59 58,85 41,15 Sarkadkeresztúr 56,04 43,96 34,36 65,64 Dévaványa 70,41 29,59 50,89 49,11 Köröstarcsa 73,40 26,60 56,95 43,05 Szabadkígyós 75,21 24,79 51,97 48,03 Doboz 76,29 23,71 47,13 52,87 Körösújfalu 67,11 32,89 32,00 68,00 Szarvas 67,90 32,10 58,14 41,86 jón az a magát magyar nemDombegyház 74,42 25,58 47,94 52,06 Kötegyán 76,92 23,08 53,67 46,33 Szeghalom 63,29 36,71 43,27 56,73 zetiségűnek valló, nem MaDombiratos 67,43 32,57 40,00 60,00 Kunágota 70,35 29,65 49,15 50,85 Tarhos 67,33 32,67 52,94 47,06 gyarországon lakó, nem maEcsegfalva 59,80 40,20 35,50 64,50 Lökösháza 64,23 35,77 42,34 57,66 Telekgerendás 69,02 30,98 52,61 47,39 gyár állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §a szerinti Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatároElek 70,63 29,37 47,22 52,78 Magyarbánhegyes 59,22 40,78 42,30 57,70 Tótkomlós 71,35 28,65 54,98 45,02 Füzesgyarmat 62,82 37,18 36,45 63,55 Magyardombegyház 77,91 22,09 46,51 53,49 Újkígyós 70,54 29,46 50,24 49,76 ■ Gádoros 69,04 30,96 45,56 54,44 Medgyesbodzás 69,29 30,71 50,94 49,06 Újszalonta 55,77 44,23 45,10 54,90 Gerendás 73,17 26,83 63,24 36,76 Medgyesegyháza 64,74 35,26 45,04 54,96 Végegyháza 59,25 40,75 41,16 58,84 Geszt 81,43 18,57 68,31 31,69 Méhkerék 46,42 53,58 15,26 84,74 Vésztő 69,98 30,02 50,36 49,64 Gyomaendrőd 62,31 37,69 44,16 55,84 Mezöberény 65,91 34,09 48,36 51,64 Zsadány 78,77 21,23 55,02 44,98 zott egyéb módon igazolja? A « I i LY PÉTER
