Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-28 / 302. szám
2004. DECEMBER 28., KEDD BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA 11 Röviden a városról Mezőkovács- háza közmű infrastruktúrája közül az elektromos, a gáz és az ivóvíz kiépítettség teljes körű. A város központi és ipari területe szennyvíz elvezetéssel ellátott, illetve a hálózatépítés központi céltámogatásból tovább bővül. A város távközlési helyzete jó, viszont a közlekedési infrastruktúra vegyes képet mutat. A belterületi burkolt utak aránya mintegy 85 százalékos. A település vasúti és közúti csomópont. Egy busz és két vasútállomás áll az utazók rendelkezésére. A „nagy” állomás a reformátuskovácsházi lakosságot is szolgálja, míg a Béla-majo- ri megállót főként a belterületen lakók és a diákok veszik igénybe. Beépült a települések életébe Az alföldi első gazdasági vasút (AEGV) Kovácsháza - Csaba keskenyvágányú helyiérdekű vasútvonalának 100 éves évfordulóját 1999. július 24-én ünnepelték Mezőkovácsházán. Idézet a köszöntőből: „A századfordulóra jellemzően a vasút nem csupán a szállítás és a közlekedés eszköze volt, hanem jelképe is az ország gazdasági fejlődésének. Békés megye területén a fejlettebb közlekedés megteremtésének első lépései a Szolnok - Csaba - Arad (1858) és a Szeged— Csaba — Nagyvárad (1871) vasútvonalak üzembe helyezése jelentette. Ezt követték a helyiérdekű vasútvonalak építkezései. A századfordulóra 12-13 ezer kilométer, az első világháború idejére pedig 22 ezer küo- méter volt a történelmi Magyarország területén létesített vasútvonal hossza. Ahol a vonat megjelent, fellendült a gazdasági élet. A vasút munkát adott az építőknek, felgyorsította a vidék kereskedelmét, hozzájárult az ipari vállalkozások fejlődéséhez. Az Alfőldön termelt fölösleges gabonát, mezőgazdasági terményeket, gyümölcsöket, bort könnyen tudták szállítani, mind a fővárosba és a belföldi piacokra, mind pedig a nemzetközi kereskedés számára. A vasút beépült a települések életébe, a gyors közlekedési lehetőség az élet minőségét javította.” Három vélemény a vasútról HETÉNYI GYÖRGY, MEZŐKOVÁCSHÁZI KÖLTŐ: — Sármezey Endre a város újratelepítésének egyik legnagyobb egyénisége, aki az országépítő munkából is kivette részét. Büszke lehet rá a település. Jó lenne, ha a jövő generációja is felfigyelne a kiemelkedő egyéniségeink munkájára, tevékenységük jelentőségére! Kár, hogy a város még nem gondolt arra, hogy szobrot is állítson neki! DUMA TIBOR, MEZŐKOVÁCSHÁZI FÖLDMÉRŐ:- Geodétaként jól ismerem a környék útjait, amelyek állapota a megnövekedett közúti szállítás miatt jelentősen romlott. Nagy jelentőséget tulajdonítok a vasútnak, hisz a települések összekötő érrendszerei. A kisvas- utakra pedig különösen nosztalgiával gondolok. Talán érdemes lenne mérlegelni, hogy a teherszállítás bizonyos területei visszatérhetnének a vasúthoz. JANKÓ ERZSÉBET, MEZŐKOVÁCSHÁZI GYESEN LEVŐ ANYUKA: — Sármezey Endre munkásságát példaadónak tartom, hisz országosan is nagy jelentőségű volt a vasútépítésben végzett tevékenysége. Napjainkban sok embernek van autója, ennek ellenére nem nélkülözhető a vasút, amely a személy- szállításban továbbra is nagy szerepet játszik. Az elismert szakember vasútállomáson levő emléktáblájának a mainál talán méltóbb környezetet is lehetne biztosítani. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Sármezey a közlekedés műszaki haladásának tudatos művelője fejlődés Ahol a vasút megjelent, ott fellendült a gazdasági élet Sármezey Endre vasútépítő mérnök munkásságának tiszteletére 1981-ben emléktáblát avattak Mezőkovácsházán, mely a Béla-majori vasútállomás külső falán látható. Mezőkovácsháza város az Európai Unióhoz történő' csatlakozás jegyében több történelmi, kulturális és gazdasági értéket ajánlott fel hozományként. Köztük a város egyik világhíres személyisége volt Sármezey Endre, aki vasútépítő mérnökként a műszaki alkotó munkásságával vált ismertté. Sármezey Endre Mezőkovácsháza nagy fia volt, Kandó Kálmán elődje, kiváló vasútépítő mérnök. Haladó szellemű föld- birtokos család gyermekeként született Mezőkovácsházán 1859. április 21-én. Elemi iskoláit a településen, középiskoláit Békéscsabán és Szegeden végezte. Szülei tanácsára - mivel gyermekkorában is érdekelték a gépek — a gépészmérnöki pályát választotta. Zürichben a világhírű Gulman professzor tanítványa volt, majd 1882-ben az ő ajánló soraival és gépészmérnöki diplomával a zsebében tért haza Magyarországra. Az Arad-Csanád egyesült vasutak szolgálatába lépett, s 1883- ban rábízták a Mezőhegyes - Mezőkovácsháza - Kétegyháza vasútvonal megépítését. Osztálymérnökként figyelmét a pálya- fenntartási kérdések felé fordította. Megoldotta a kavicszsák okozta töltéscsuszamlások, a vontatómozdonyok vízzel való ellátásának kérdését. Kidolgozta egy 760 milliméter nyomtávú gazdasági vasút tervét. Aradon 1854-ben létrehozta az Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt.-t. Még abban az évben a gazdasági vonalon elindult az első szerelvény a Mezőkovácsháza-Kupa közötti 15 kilométeres szakaszon. Ugyanakkor Mezőkovácsházán 400 méter hosszú kitérővágány, őrház, mozdonyszín, hídmérleg, fordítókorong, vízállomáskút, ra- kodóhíd, szénfészer és személyzeti lakás létesült. Fokozatosan épült ki a gazdasági kisvasút vonala Mezőkovácsháza - Géza- megálló (Kaszaper) - Békéscsaba -Tótkomlós - Orosháza - Békés — Vésztő vonalon 142 kilométer hosszan. A gazdasági vasút jelentőségét 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia így értékelte: „ ez a keskenyvágányú vasút remekül oldja meg feladatát... a biztonság megóvása mellett, a lehető legegyszerűbb eszközzel, a legolcsóbban a lokomo- tívot pótló gőzmotoros kocsik segítségével...” Sármezey Endre mérnöki, vas- útépítési zsenialitása abban is megmutatkozott, hogy felismerte a nehézsúlyú, nehezen mozgó sok üzemanyagot fogyasztó moz- dony-lokomotív helyett jobban alkalmazhatóak a motorkocsik. A magyar kormány 1902-ben európai körútra küldte szakembereit, köztük Sármezey Endrét is. 1903-ban még gőzmotoros, 1904- ben már benzin-elektromos kocsikkal kísérletezett. A következő évben a világ minden tájáról 100 szakember érkezett Magyarországra — Békéscsabára és Aradra - a Sármezey féle motoros vasúti vontatás tanulmányozására. A milánói 1906-os világkiállításon is nagy sikert ért el. ÉletéA nyugati országokban is csak próbálkoztak motorkocsik alkalmazásával nek nagy álmát, hogy szülőfaluját és Aradot a keskenytávú vasúttal összekösse, nem sikerült elérnie. Az övé viszont az érdem, hogy világviszonylatban az általa épített vasútvonalakon, az általa épített motorkocsik az elsők között közlekedtek ezeken a vonalakon. Sármezey Endre élete során foglalkozott még és jelentős eredményeket ért el a diese- lesítés, a dieselvontatás bevezetésével, a vasbetonépítkezések magyarországi honosításával, s igen Motorkocsik Sármezey Endre 1906-ban a milánói világkiállításon nagy sikert ért el vasúti motorkocsijával. Egy motoros kocsi 50—60 utast tudott befogadni és ugyanannyi utassal telt pótkocsit vontatni. Kilométerenként 1-1,5 kg faszenet vagy kokszot fogyasztott, és mindössze 2 emberszolgálta ki (feleannyi, mint a mozdonyokat). jelentős szakirodalmi tevékenysége is. Élete 1939. december 6- án, 80 éves korában ért véget. Emlékét a Mezőkovácsháza felső - ma Béla-majőrként emlegetett - vasútállomás falán levő emléktábla őrzi, amelyet 1981- ben a MÁV Szegedi Igazgatósága és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága helyezett el. Minderről - Balogh György volt címzetes könyvtárigazgató segédletével és közreműködésével - dokumentum készült. A mezőkovácsházi könyvtárban Szabó Béla karácsonyi képeslap gyűjteményében év végéig gyönyörködhetnek a látogatók. A karácsony üzenetei a szerétéiről képeslapok Mesélnek örömről, bánatról, családról, háborúról, emberekről. Ifjú korunkban mindany- nyian gyűjtögettünk, rakosgattunk valamit. Aztán az évek múlásával, a feladatok bővülésével nem jutott idő hódolni a szenvedélynek. Halasi Mária A sajátos hobbi azonban akkor nyújt igazán sikerélményt, ha a különleges gyűjteményt megmutathatjuk másoknak, és a megszerzett ismereteinket továbbadhatjuk. Ilyen gyűjteménnyel, a karácsony képeslapjainak bemutatásával lepte meg a mezőkovácsházi Szabó Béla az érdeklődőket nemrég a városi könyvtárban.- Az igazi gyűjtő, ha szünetelteti is tevékenységét, idővel újra fellobban benne a tárgyai iránti ragaszkodás. Előveszi, nézegeti, gyarapítja azokat, nem nyugszik, amíg egy különleges darabot nem ázerez. Minden darabban a múltunk és történelmünk köszön ránk. Mesélnek a tárgyak örömről, bánatról, családról, háborúról, emberekről — fogalmazott Izsákné Hetényi Valéria, a mezőkovácsházi helytörténeti kör vezetője a városi könyvtárban Szabó Béla képeslap- gyűjteményét bemutató kiállításon. A képeslapok hazánkban az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1869-ben, Bécsújhelyen, katonai körökben kezdtek kialakulni és terjedni, amelyek laktanyát, vasútállomást, hajóállomást és más épületeket láttattak. Temesváron kezdték 1896— 1898-ban készíteni és terjeszteni az utcákat, tereket, tájakat ábrázoló grafikai képeket. Kezdetben a képek inkább hivatalos főépületeket - városházát, bíróságot, postát, templomot, főteret - ábrázoltak. A karácsonyi képeslapot a világ Sir Henri Cole-nak köszönheti. A londoni Albert és Viktória Múzeum alapítója 1843-ban rendelte meg a családi ünneplést ábrázoló képet. Napjainkban több képeslapot tartalmazó könyv is megjelent. A képeslapok gyorsan tért hódítottak, szokássá vált az ünnepi, a névnapi, a születésnapi üdvözletek küldése, de nem múlhatott el nyaralás, kirándulás sem üdvözlő lap küldése nélkül. Az évek alatt a technika is változott. A kezdeti rajzokat, rézkarcokat felváltotta a fekete-fehér, majd a színes fotó. Szabó Béla bácsinak jelenleg több ezer képeslap van a birtokában, amelyek több témakört fognak át. Nemrég egy 1938-ban kiadott mezőkovácsházi képeslapot sikerült beszereznie. A karácsonyi összeállítások között egészen régi és különleges darabokat láthatunk. A tárlat a könyvtárban tekinthető meg.
