Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-28 / 302. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 28., KEDD 6 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Megtudtuk, hogy... Pusztaföldvár első okleveles említése 1463-ból való. Eb­ben Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet tiltakozik Mátyás király birtokelado- mányozása ellen. A követke­ző írásos emlék egy 1488. május 10-ei jegyzőkönyv. Történt ugyanis, hogy a köz­ség földesura, Pozsgai Gáspár a törvényben biztosított sza­bad költözés megsértése mi­att összetűzésbe került a job­bágyaival. A község az 1600-as évekre teljesen el­tűnt a települések lajstromá­ból. Újratelepítése 1841-ben történt meg. Az első telepe­sek (60 család) 2730 hold föl­dön dohánytermesztéssel foglalkoztak. A község első bírája Gulácsi János volt. . A település múltjáról A megyeszékhelytől 32 kilo­méterre, a megye déli részén található Pusztaföldvár. Elődje a XV. században egy Földvár nevű falu volt, még az őskorban állították fel. A jelen­legi település alapjainak lera­kása Wodianer Sámuel és Mó­ric érdeme. A két dohányker­tész az első lakókat a Torontál megyei Szajánból és Klárafal- váról telepíti ide. Az 1877-es közigazgatási reform alkalmá­ból csatolták Békés megyéhez. Ki volt Bolla Mihály? BOLLA MIHÁLY (1850-1916) miniszteri ta­nácsos volt a földművelés- ügyi miniszté- r i u m b a n . Füsztafóldváron született, a fő­városi műegyetemen szerzett diplomát. Ő szervezte meg és vezette Kassán az első magyar vízmesteri iskolát, talajjavítási és vízszabályozási munkákat vezetett szerte az országban. Közben sem felejtette el faluját. A templomépítés levezetése mellett nevéhez fűződik a köz­ségháza és az egykori jegyzői lak felépítése is. 1914. május 13-án a község díszpolgára lett. A díszpolgári oklevelet az evangélikus gyülekezet őrzi. Templomszentelési ünnep Ezt a kovácsoltvas fali díszt at­tól a fiatal pártól kapta az evan­gélikus egyház, akik itt tartot­ták az esküvőjüket. A templomszentelési ünnep­re 1913. november 30-án ke­rült sor. A templomszentelés szolgálatát Scholtz Gusztáv püspök végezte. „A 300 tagú díszebédet a polgári olvasó­körben maguk az egyházta­gok állították ki és szolgálták fel oly gyorsasággal, hogy az egész ebéd 15 ünnepi szónok­lattal együtt másfél óra alatt lebonyolíttatott.” (Részlet az Ország-Világ című hetilap 1913. decemberi számából) Az Ország-Világ számos fény­képpel illusztrált tudósítást közölt a templomszentelési ünnepről, amelynek estéjén jótékony célú táncmulatságot rendeztek az építés fedezet­len részének a biztosítására. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet. A dokumentum sorolja a famíliákat vallás Az evangélikus templom neogótikus stílusjegyeket hordoz Pusztaföldvár krónikájá­ból kiderült, hogy 1841- ben katolikus dohányter­mesztőket telepítettek ide Klárafalváról. Később csatlakoztak hozzájuk evangélikus családok Orosházáról is. A gyüleke­zeti levéltárban található az az 1861-es dokumen­tum, amelyből következ­tetni lehet az evangélikus családok életére. A fel­jegyzés 18 famíliát említ. 1863-ban egy kis templomot épített a lutheránus közösség, de ez hamar kicsinek bizo­nyult. Már a 19. században fel­vetődött egy új templom építé­sének a terve, de elsősorban az anyagi nehézségek miatt soká­ig nem mertek belevágni az építkezésbe. A pusztaföldvári evangélikus gyülekezet 1896-ban lett önálló. A templom építéséhez az állam- kincstár adott telket. Honéczy Pál lelkész szolgálata idején kez­dődött el a munka, az építkezés­hez 1912-ben láttak hozzá. A szorgalmas építők másfél év alatt végeztek (a templomszen­telési ünnepre már helyén volt az orgona, állt a kerítés, elültet­ték a templomkert fáit). — Az építkezést mindvégig a gyülekezeti felügyelő (később tiszteletbeli felügyelő), Bolla Mi­hály tartotta kezében. Szerezte a mestereket, tárgyalt a külön­böző támogatások ügyében. A templomi orgonát Wegenstein Lipót temesvári cége készítette. Ez egy úgynevezett pneumati­kus elven működő, egy manuá­A lelkésznő aprólékos leltárt készít. lis hangszer. Nem nagy orgona, azonban a községi templomok­hoz viszonyítva nagysága és mi­nősége kiemelkedő. Érdekes­ség, hogy testvérfalunk, Datk unitárius templomának orgoná­ja is egy - a földvárinál kisebb — Wegenstein-orgona. Az orgo­nát gyülekezetünk 2003-ban javíttatta meg, 1996 óta ugyanis rendszeresen tartunk jótékony- sági hangversenyeket, amikor megszólal ez a csodálatos hang­szer is — tudtuk meg Lászlóné Házi Magdolna lelkésznőtől a részleteket.- A templomtorony 41 méter magas. Eredetileg négy harang volt a tornyában, de a legna­gyobb hadiipari alapanyag lett a háború idején. Az egyik ha­rangot a falu lakói a templom­építés idején csak Mihály-ha- rangnak nevezték Bolla Mihály iránti tiszteletből. Az oltárkép Jézus Gecsemá- né-kerti imáját ábrázolja. Ez az egyetlen, kevésbé értékes da­rabja a templomnak. Egyéb­ként a kor legnevesebb meste­rei dolgoztak templomunk épí­tésén. Minden berendezési tárgy — a szószéktől az orgonán át a bejárati kapuig — illeszke­dik a neogótikus stílushoz. Az építést jelentős összeggel támo­gatta az akkori földművelés­ügyi minisztérium. 1937-ben két emléktáblát is avattak a templomban. Az egyik már­ványtábla Bolla Mihály emlékét hirdeti, a másik az első világhá­ború evangélikus áldozataira emlékeztet. 1959-ben a máso­dik világháborúban elesett evangélikusok előtt tisztelegve állítottak táblát (ezen név sze­rint felsorolták az elesetteket). Érdekesség, hogy politikai okok miatt abban az időben nem igazán lehetett hasonló emléktáblákat, szobrokat állíta­ni, ezt azonban nem bántotta az akkori hatalom — tudtuk meg. Az 1944. október 6-án bevo­nuló „felszabadító” szovjet csapatok célpontként használ­ták a pusztaföldváriak evan­gélikus templomtornyát. Lö­vés érte a templomtetőt. Ekkor törtek be a gyülekezet levéltá­rába, az anyakönyveket és egyéb dokumentumokat, a jegyzőkönyveket széttépték, többségüket elégették. Ezért is tartják nagy becsben a földvá­riak azt a néhány dokumentu­mot, amely fennmaradt a há­ború előtti időből. A templom tornya 41 méter magas. A kor legnevesebb mesterei dolgoz­tak az építkezésen. Minden berendezési tárgy — a szószéktől az orgo­nán át a bejárati kapuig — illeszkedik a neogótikus stílushoz. A templom építéséről épült: 1912-13-ban. az alapkövet letették: 1911. október 31-én (reformáció ünnepén). a templomszentelés: 1913. november 30án (advent első vasárnapján). tervező: Dvoracsek József. kivitelező fővállalkozó: Libor József (Hódmezővásárhely). stílusa: neogótikus. Akiknek szoros a kötődésük LÁSZLÓ JENŐ, SZEGEDI EGYETEMISTA: — Ismerem a templomnak szinte minden szegletét, a legkisebb síptól a szószéklépcsőig. Mindig különös érzés fog el, amikor leül­hetek az orgonához, gyakran még a legnagyobb hidegben is elját­szom egy-két koráit. Az egyik legemlékezetesebb pillanata volt az életemnek, amikor az orgonán - a tavalyi felújítás után -zene- akadémista vendégünk előadásában megszólalt Bachtól a D-moll toccata és fúga. Egyébként kicsi korom óta a harangkap­csolók „beüzemelésével” kezdődik minden vasárnapom. BANKA MÁRTA, PÉCSI FŐISKOLÁS:- Hazautazásaim során, amikor megpillantom a templom tor­nyát, akkor érzem igazán, hogy végre itthon vagyok. Istentisztele­tek idején a hátsó sorban a helyem, mert ott a megnyugvás, a megtisztulás érzése kerít hatalmába. Az orgona hangzása fan­tasztikus. Csak azt tudom mondani, hogy ebben a templomban találok magamra. HIRDETÉS Januártól megyei lányok a Beol-on! A ,,Napi-csaj”rovat támogatója: Támogatók: A iTEAMl FORMÁBAN rovat a Beol.hu-n. Fórián Gábor személyi edző Fitnesz, aerobik, személyi edzés, kozmetikai tanácsok. A szakemberek válaszolnak kérdéseitekre! A Formában rovat támogatója: FORMABONTÓ REKREÁCIÓS KÖZPONT Békéscsaba, Andrássy út 73. II. emelet. Információ: (30) 27 63 821; (66) 445 099. ^ Internet: http://formabonto.fpn.hu E-mail: formabonto@nap-aam.hu Nyitva: naponta 7-21-ig, hét végén 9-19-ig. ° r i í 4

Next

/
Thumbnails
Contents