Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-16 / 293. szám
2004. december 16., csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRÁR. A VII Unión kívül, unión belül Közgyűlés után a megyei, és kongresszus után az országos érdekképviselet Állásfoglalás a MOSZ IV. kongresszus ,, Mezőgazdasági Szövetkezetekről” szóló előterjesztéseihez Rövidesen zárni fogjuk az Európai Unió tagjaként eltöltött első (darab) évünket. Véletlen, hogy ez egybeesik a legnagyobb agrár-érdekképviselet, a MOSZ és megyei szervezetei cikluszáró, tisztújító fórumaival. (A megyei közgyűlésre december 3-án, az országos kongresszusra, a IV-re, december 7-én került sor.) A sajtó nem mutatott érdeklődést ezen rendezvények iránt, pedig reális, valódi tényeken alapuló helyzetértékelést lehetett volna megismerni és felelős javaslatokat. övetség írásos előterjeszté- z utóbbi öt évet, a MOSZ esszusé az egész rendszerváltás utáni időszakot tekinti át. Ennek célja nem más, mint az EU csatlakozáskor kialakult állapot pontos bemutatása, az indulás nehézségeinek feltárása, és a tanulságok levonásával a következő időszak legfontosabb feladatainak kitűzése. A megyei elemzést a következőkben foglalhatjuk röviden össze: Az öt évből az 1999-es az évszázad legnagyobb belvízkárát hozta (83 ezer ha) 2000 tavaszán újabb belvíz (50 ezer ha) pusztított, utána pedig aszály. A 2001-es év jó termést hozott, és egyetlen év, amikor az állattenyésztés nyereséges volt. A 2002. és 2003. A szigorú EU követelményeknek már a belépés pillanatában meg kell felelni, de a pozitív változások még igen szerények. Csupán a tavaszi 8 ezer Ft-os hektáronkénti nemzeti támogatási előleg kézzelfogható. évi aszálykár tragikus következményei máig is hatnak, a hosszú lejáratú adósságállomány megkétszereződött. Az Orbán-Torgyán kormány irracionális agrárpolitikája nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is rontotta az EU belépésre való felkészülés esélyeit. Az állattenyésztés közgazdasági feltételrendszere, piacszabályozása az időszak végére összeomlott. Ilyen előzmények után léptünk az Európai Unióba. A megyei és országos elemzés egyaránt megállapítja, hogy az utolsó pillanatban kiépített EU intézményrendszer (MVH és más szervezetek) működése akadozik, az agrárirányítás átszervezésre és szemléletváltásra szorul. Az uniós csatlakozás előtti „Ha a követelmények és határidők, s a támogatási rendszer nem változik gyorsan pozitív irányba, akkor a csabai kolbász is import disznóhúsból készülheti?).” jogharmonizációban túlteljesítettük a környezetvédelmi és hatósági követelményeket. Százmilliós beruházásokkal kell (kellene) trágyakezelő betonvárakat, figyelőkút hálózatot, víztisztítót építeni a veszteséget termelő állattenyésztési telepek körül. (A régi EU tagoknál nemigen láttunk ilyeneket!) Ha ezek a követelmények és határidők, s a támogatási rendszer nem változik gyorsan pozitív irányba, akkor a csabai kolbász is import disznóhúsból készülhet. A szigorú EU követelményeknek már a belépés pillanatában meg kell felelni, de a pozitív változások még igen szerények. Csupán a tavaszi 8 ezer Ft-os hektáronkénti nemzeti támogatási előleg kézzelfogható, a többi támogatás — összegszerűen - nagyobb része átcsúszik a jövő évre, ahogy a gabonaintervenció is. Elhúzódik a SAPARD pályázatok elszámolása is. Az Unió 450 milliós egyesült piacának előnyeit egyelőre csak az élelmiszeripar és kereskedelem élvezheti. A mezőgazdaságnak a magyar piacon is harcolni kell a megmaradásért. A statisztikai adatok szerint az első 10 hónapban az élelmiszergazdasági import 31%-kal, az export csupán 1,5%-kal nőtt. (Bár ebben a 2003. évi aszály 1. félévi árualapot csökkentő hatása is benne van.) Az idei évben — példátlan módon — szinte mindenből jó, sőt sok növénynél rekordtermést takarítottunk be. Elkeserítő, hogy ennek ellenére a gazdálkodók nagy része pénztelenséggel küszködik, és bizonytalannak látja a jövőt. Az pedig bosszantó, hogy a kormányzati propaganda folyton a — kétségtelenül valóságos — eredményeket, a növekvő támogatást (ami csak lesz) hangsúlyozza. Különösen bosszantó a jogos kritika elutasítása az állattenyésztési és foglalkoztatási támogatások leállítása ügyében, az MVH működését illetően, mint tette ezt miniszterünk a MOSZ kongresszusán. Legalább annyit el kellett volna ismerni, hogy „járni járna, de nem jut”! A hatalom, a politika felelőssége az is, hogy magunkkal hoztunk az EU-ba olyan elfeké- lyesedett, a politikai demagógia kedvenc terepéül szolgáló ügyeket, mint a földkérdés, a szövetkezetek és a szövetkezeti üzletrészek ügye. Az Unióban már készül a 2007- 2013. közötti időszak terve, agrárstratégiája. A MOSZ mezőgazdaság helyzetéről szóló anyagában és javaslataiban rámutat arra, hogy nem szabadna megismételni a korábbi időszak hibáit. A jövő évben világos, konszenzuson alapuló magyar álláspontnak kellene érvényesülni Brüsszelben, amit a kormány, a civil szervezetek és a pártok is képviselnek. Két év múlva, 2006- ban pedig az Uniós rendelet kereteihez igazodva kellene kidolgozni az új Nemzeti Fejlesztési Tervet és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, illetve ezt megelőzően az ezeket megalapozó Nemzeti Agrárstratégiát. Az agrárgazdaság helyzetéről a parlamentben november 9-én lefolytatott vita nem sok jóval biztat. Ideje lenne tudomásul venni: a CAP (közös agrárpolitika) szerepe Magyarországon is meghatározó és a mi kicsinyes, demagóg, szavazatszerző vitáink az Unió egészét nem érdeklik. Ha nincs egységes magyar álláspont, akkor nincs érdekérvényesítés sem, ez pedig a magyar mezőgazdaságnak, sőt a vidéki Magyarországnak további veszteségeket jelent. GYÖRFI KÁROLY TT bolioß karácsonyt uj esztendőt kívánunk taajainknak nmáijminmk is az izletrisz-tulajionosoknak valamint a települt minién lakójának! Hl ■ v....^ * Dobozi Petőfi Mg. Szövetkezet, Lökösházi Haladás Mg. Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet, Csorvási Gardák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet, Telekgerendást Földművelők f Szövetkezete, Kunágotai Bercsényi Mezőgazdasági Szövetkezet, Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, Orosházi Orosfarm Mezőgazdasági Szövetkezet, Újkígyósi Gazdák Szövetkezete, Tótkomlósi Agro-Pils Mezőgazdasági Szövetkezet, valamint a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal és az MVH Békés Megyei Kirendeltsége. Ujl Bfejvalai 1. A helyzetértékeléssel és az állásfoglalás tervezettel összességében egyetértünk. Az üzletrészek életjáradékra váltását és a vezetés generációváltását nem tartjuk lényegi kérdésnek és nem értünk egyet az állam további üzletrészvásárlásra való, feltételek nélküli biztatásával. 2. Minden fórumon hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazda- sági szövetkezet (sőt az abból alakult társaság is) nem nagybirtok, hanem a kistulajdonosok hatékony földhasználatát biztosító szervezet. (A Nemzeti Agrárstratégiát kidolgozó 4. számú munkabizottságban felvetődött „földhasználati társulás” már régen létrejött, csak észre kell venni!) Ezek a szervezetek a vidéki foglalkoztatás és társadalomszervezés bázisai, ezért ott lenne a helyük a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben és az AVOP-ban, nem pedig új és újabb szervezeteket kitalálni. 3. A készülő új szövetkezeti törvény tekintse értéknek a meglévő szövetkezeteket, erősítse őket, mert csak akkor lehet számítani a szövetkezés terjedésére. A magyar valóságból kell kiindulni akkor is, amikor a törvény a tagsági kört szabályozza. A beszerző-értékesítő szövetkezetek tagsági körének meghatározásánál a tevékenység (gabona, sertés, tej, stb.) a döntő, nem a vállalkozás formája, ezért nincs értelme a természetes személy és a jogi személy megkülönböztetésének. 4. A szövetkezetek jogbiztonságához rendezni kell az üzletrészek problémáját. Az állami üzletrészvásárlás zsákutcába vezetett, a szövetkezetek visszavásárlásra biztatása egyenlő az alkotmányellenes üzletrész törvény kerülő úton történő megvalósításával. Lehetővé kell tenni, hogy az legyen tulajdonos, aki az akar lenni. Ahol hosszú távon szövetkezeti formában kívánnak működni, ott jelképes áron a szövetkezethez, vissza kell juttatni az állami üzletrészeket és olyan helyzetbe hozni, hogy az időközben érdektelenné vált tulajdonosoktól a szövetkezet felvásárolhassa az üzletrészüket. A másik lehetőség, hogy a társasággá alakulás folyamatában a tagok közössége (csoportja) a szövetkezethez hasonló áron vásárolhassa meg az állami üzletrészeket és a társaságon kívül maradókkal piaci áron lehessen elszámolni. Mindehhez lényegesen egyszerűsíteni és könnyíteni kell a társasággá alakulás szabályait. 5. A szövetkezeti formát hosszú távon is megtartó szövetkezeteknél az üzletrészek részjeggyé alakítása a szövetkezet által meghatározott árfolyamon történjen, a nyereségtermelő-képességet figyelembe véve. 6. A tagsági viszony megszűnése esetén történő elszámolás nem veszélyezteti a szervezet működését, likviditását (kivéve a végelszámolás). Azt tehát, hogy a tényleges részjegy értéken felül mit kaphat még az egyén és főleg, hogy mikor - nagyon rugalmasan —, jórészt az önkormányzatra bízva kellene szabályozni. ,,A magyar mezőgazdaság helyzetéről” szóló előterjesztéshez 1. A tizenöt évet átfogó értékeléssel, az ahhoz kapcsolódó Állásfoglalással alapvetően egyetértünk. Fontos rámutatni arra, hogy az agrárvertikum egységes felfogása, jelentőségének megfelelő kezelése már a rendszerváltás előtt, a '80-as évek végén kezdett csorbát szenvedni (Békés megyei szövetség nyílt levele 1988 őszén). Az ágazat racionális megítélése, perspektívájának meghatározása a rendszerváltás idején teljesen kiszorult a magyar politikából, egyetlen jelentős párt sem vállalta. 2. Az előterjesztés csak érintőlegesen foglalkozik a földkérdéssel, ami helytelen. A MOSZ feladata következetesen kiállni a társas vállalkozások földszerzési tilalmának megszüntetése mellett. Ennek sokkal nagyobb az elvi, mint a gyakorlati jelentősége. Elfogadható a tulajdon- szerzés korlátozása, feltételekhez kötése, de a tiltás fenntartása nem! Fontos hangsúlyozni, hogy a földhasználati statisztika nem igazán tükrözi a valós helyzetet, mert az u.n. nagytáblás integráció (’’háztáji”) hiányzik belőle. Azt is figyelembe kell venni, hogy a Torgyán-féle földalapú támogatás sok olyan változást kényszerített ki, amely csak papíron történt meg. Mindezek utóhatása nagyon zavaró, most az uniós támogatással kapcsolatos eljárásokban. 3. Az uniós csatlakozási tárgyalások lezárása, a hazai előkészületek stratégiai elgondolás nélkül történtek, a brüsszeli igényeknek való megfelelés nem párosult következetes magyar érdekképviselettel. Mindebben a magyar kormányváltás sem hozott igazi áttörést. 4. A kongresszusi anyag helyesen mutat rá arra, hogy a mezőgazdaság jelentőségét nem szabad a GDP-hez való 3-4 %-osra csökkent hozzájárulás mértékén megítélni. Mivel ez így van, a mezőgazdaság helyzete attól is függ, hogy érdekeit, sajátosságait mennyiben sikerül érvényesíteni az állam által befolyásolható bejövő költségekben, a termeléshez kapcsolódó állami előírások költségkihatásában, a feldolgozás és a kereskedelem szabályozásában. Érdekes, hogy a Torgyán- féle agrárirányításnak volt néhány - eleve kudarcra ítélt - próbálkozása a vertikális beavatkozásra. A kormányváltás után a kedvezőbb állami irányítás túlságosan csak a mezőgazdaságra korlátozódott, és jövedelem- vesztést szenvedtünk a kapcsolódó területeken. Emlékezetes a nitrogén műtrágya importvámja, a villany és főleg a gázenergia díjszabásának megváltoztatása, a felvásárlói piac szabályozásának hatástalansága. 5. Az uniós jogharmonizációra hivatkozva jogszabályok tömege jelent meg (túllihegve az EU követelményeit is), amelyek elsősorban a társas vállalkozások költségeit növelik. Ez nem eléggé derül ki az előterjesztésekből, pedig a közteherviselésről szóló fejezetben erről is szólni kellett volna. A környezetvédelmi és állatjóléti előírások miatt felmerülő tennivalók és terhek közismertek és gyakran szó van róluk. Kevésbé köztudott, hogy a munkavédelmi kockázatértékelés, az önjáró munkagépek rendszámmal való felszerelése, a traktorosok mezőgazdasági gépkezelői vizsgáztatása, a növényvédelmi és állategészségügyi vizsgálatok és szolgáltatások díjának emelése, stb. mekkora költségtöbbleteket okozott a mezőgazdaságnak. Fontos megemlíteni, hogy minden ellenőrzésre jogosult szerv, az APEH-től a munkavédelmen át, a műszaki biztonsági felügyeletig legkönnyebben a mi tagszervezeteinket találja meg, hiszen többségük címe, neve 15 éve változatlan és többnyire politikai célpontok is... MOSZ BÉKÉS MEGYEI SZERVEZETE
