Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-14 / 291. szám
2004. DECEMBER 14., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KORKÉP Plusz források nélkül az Irányított Betegellátási Rendszertől sem várhatunk csodákat A SZARVASI BETEGEKET EZUTÁN SEM HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRE VISZI A MENTŐ IBR, azaz Irányított Betegellátási Rendszer — régóta hallunk és mégis keveset tudunk róla. Megyénkben azonban már van egy város, Szarvas, amely hosszan tartó viták és tájékozódások után úgy döntött: belép a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház-rendelőintézet, mint szolgáltatásszervező segítségével működtetett országos rendszerbe. Kétségek és kérdések azonban még bőven maradtak. Lipták Judit Azt, hogy az IBR — melyhez napjainkig Magyarország lakosságának már mintegy tíz százaléka csatlakozott - nem képes csodákra, maguk az egészségügyi szakemberek is elismerik. Arról nem is beszélve, hogy hasonló rendszerekkel már több országban is próbálkoztak, s az szinte mindenütt megbukott. Megváltást tehát mi sem remélhetünk tőle, már csak azért sem, mert a hazai egészségügyi rendszer több évtizedes sebeinek gyógyításához némi plusz forrás is szükségeltetne, ez a rendszer pedig nem szól több pénzről, csupán költségtakarékosabb betegellátásról. Lássuk, miről is van szó tulajdonképpen! Az Irányított Betegellátási Rendszer keretében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízott néhány egészségügyi intézményt, kórházat, amelyek úgynevezett „szolgáltatókként” szervezik, integrálják egy-egy térség településeit. (Békés megye egyik kórháza sincs a szolgáltatók között). A cél, hogy a háziorvosok inkább a megelőzésre, a helyben történő ellátásra törekedjenek, s ha nem feltétlenül szükséges, ne válasszák a jóval költségesebb kórházi ellátást. Az ilyen módon jelentkező megtakarítások egy része pedig visz- szakerül az adott településre, ahol azt az egészségügy fejlesztésére, például új műszerek vásárlására fordíthatják. A hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház-rendelőintézet, már jó ideje megkereste a szarvasi egészségügy vezetőit, illetve az önkormányzatot azzal a javaslattal, hogy csatlakozzanak a rendszerhez. A téma többször is napirendre került a képviselő-testületi üléseken. A városban dolgozó háziorvosok egymás után jelezték csaüakozási szándékukat, a szakorvosok többsége azonban ellene volt. Érvek és ellenérvek bőven akadtak. Ahogyan azt a novemberi testületi ülésen az egyik városatya megfogalmazta: „A lakosság attól fél, hogy ezután a súlyos betegeket is a távoli, hódmezővásárhelyi kórházba szállítják majd, s mint tudjuk, sokszor az elveszített percek is sokat számítanak”. A városban aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a háziorvosok nem viszik-e majd túlzásba a spórolást, s nem tartják-e itthon a betegeket olyan esetekben is!, amikor sokkal eredményesebb lehetne a kórházi ápolás. A hónapokon át tartó tájékozódó megbeszélések, képviselő-testületi viták után a novemberi testületi ülésre előterjesztett határozati javaslat arról szólt: nem csatlakoznak a rendszerhez. Talán maguk a képviselők is meglepődtek azon, hogy egy hosszúra nyúlt tanácskozás után tizenegy igen és három tartózkodás mellett mégis úgy döntöttek: csatlakoznak. Dr. Jedlinszki Mária, az ön- kormányzat Egyesített Gyógyító-megelőző Intézetének megbízott orvos-igazgatója az ülésen úgy nyilatkozott: nem talált olyan okot, ami felvetné, hogy a rendszerbe történő belépés hátrányosan érintené a szarvasi betegellátást. Emellett, ameny- nyiben reményeik nem válnának be, úgy a hódmezővásárheA rendszer célja, hogy a háziorvosok inkább a megelőzésre, a helyben történő ellátásra törekedjenek, s ha nem feltétlenül szükséges, ne válaszszák a jóval költségesebb kórházi ellátást. (Archív felvétel.) lyi kórházzal kötött megállapodás a háziorvosok esetében három-, a szakorvosok számára egyhónapos felmondási idővel bármikor lehetővé teszi a rendszerből történő kilépést. Arra, hogy a javasolt „néniből hogyan lett „igen”, többféle magyarázat is van. Többek között az, hogy a kórház és a város között kötendő megállapodás garanciát ad arra, hogy a szarvasi szakellátásokat nem fenyegeti az elsorvasztás veszélye, az itteni betegeknek ezután sem kell a különböző vizsgálatokra Hódmezővásárhelyre menniük. Mi több, a beutalók ezután is a Békés megyei kórházakba szólnak majd, Fontos szempont „A szervező biztosítja, hogy az Irányított Betegellátási Rendszeren belül a betegeknek szabad orvos- és intézetválasztási joga van, melyet az Erzsébet kórház-rendelőintézet, mintlBR- szervező semmilyen adminisztratív intézkedéssel nem korlátoz”. -A szerződésnek talán éppen ez a pontja az, mely az „igen” felé terelte a képviselőket. tehát nem kell távolabbra utazniuk. A megtakarítás pedig úgy érhető el, hogy a korszerű informatikai rendszerben a taj- számok segítségével teljes mértékben nyomon követhető a betegek mozgása, azaz nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a költséges vizsgálatot például két egymást követő alkalommal is elvégezzék egyazon betegnél. S persze az sem fordulhat elő, hogy a kórházak papíron még szerepeltessék ellátottként azt a beteget, aki már időközben otthonába távozott (merthogy állítólag erre is vannak példák az országban). A fenti módszerekkel, valamint a rendszeres szűrővizsgálatokkal, a megelőzés szerepének növelésével elért megtakarítások pedig visszakerülnek az adott településre. Itt tudni kell, hogy az egészségbiztosító egy lakos esetében évi 120 ezer forinttal számol. Ha ennél kevesebb az elköltött forint, akkor annak egy része a szolgáltatón (jelen esetben a hódmezővásárhelyi kórházon) keresztül visz- szakerül a városba, ahol azt az orvosok a szolgáltatás fejlesztésére fordíthatják. Azt, hogy jó döntést hoztak-e a szarvasiak, ma még nehéz lenne megmondani. Tény azonban, hogy - megyénkben elsőként - volt bátorságuk megtenni egy olyan lépést, aminek következménye akár igen pozitív is lehet. * 4* ¥Z4 Kétszáz éves bibliát ünnepeltek Pusztaottlakán A hetvenéves pusztaottla- kai Duma József évtizedek óta hódol szenvedélyének: régiségeket gyűjt. A használati eszközök és dísztárgyak mellett több régi bibliával is büszkélkedhet, amelyek közül az egyik éppen kétszáz éves. Kovács Erika késcsabai konzervgyárban és Gyulán, a faipari szövetkezetben. 1972-ben leszázalékoltak, rokkantnyugdíjas lettem. Éltem Medgyesegyházán is, tizenhárom évvel ezelőtt pedig hazaköltöztem Pusztaottlakára — említette meg dióhéjban élete főbb állomásait az idős férfi.- Miután leszázalékoltak, több időm lett, ekkor kezdtek érdekelni a régiségek, köztük a régi könyvek, bibliák is. Egy aradi baptista könyvkereskedő jóvoltából hozzájutottam egy 1805-ös kiadású bibliához. Tőle értesültem egy még régebbi példány létezéséről, amit Békéscsabán sikerült megvásárolnom. Ezt a protestáns bibliát éppen 200 évvel ezelőtt nyomtatták ki Pozsonyban. Gyűjteményem egyik legszebb, legértékesebb darabja, gyakran forgatom, de nagyon óvatosan, hiszen Duma József gyakorta kézbe veszi a kétszáz éves bibliát. Duma József szülei, sőt nagyszülei is Pusztaottlakán éltek, őt azonban a sors többfelé is elvitte. Idős korában tért haza, de most ismét költözést fontolgat: szeretne rokonaihoz közelebb élni, ezért Kétegyházán keres új otthont - Aktív éveimben dolgoztam az óbudai téglagyárban, a béVerset is írt a könyvek könyvéről Duma József életének másik szenvedélye a régiséggyűjtés mellett a versírás. Az idén 200 esztendős biblia is megihlette, ebből idézünk néhány sort: „Ne kételkedjünk, mert a dátum nem téves, Ez a szent biblia immár kétszáz éves, 1804 böjt második havában Készült e biblia Pozsony városában. ” a két évszázados lapiokra nagyon kell vigyázni - mondta Duma József, aki féltett kincsét nem rejtette véka alá, megmutatta a pusztaottlakai közösségnek is. Advent első vasárnapján, a helyi román kisebbségi önkormányzat támogatásával Botás Péterné települési és kisebbségi önkormányzati képviselő jubileumi ünnepséget szervezett a 200 éves biblia tiszteletére, melyen a helyi érdeklődőkön kívül baptista és adventista lelkészek, hívek is részt vettek. Duma Józsefinek jövőre, sőt, az azt követő esztendőben is lesz oka ünneplésre. Az 1805-ben kiadott bibliája 2005-ben lesz 200 éves, de rendelkezik egy 1746- ból származó szentírással is, ami 2006-ban 260 esztendős lesz.
