Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-14 / 291. szám

2004. DECEMBER 14., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KORKÉP Plusz források nélkül az Irányított Betegellátási Rendszertől sem várhatunk csodákat A SZARVASI BETEGEKET EZUTÁN SEM HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRE VISZI A MENTŐ IBR, azaz Irányított Be­tegellátási Rendszer — régóta hallunk és mégis keveset tudunk róla. Me­gyénkben azonban már van egy város, Szarvas, amely hosszan tartó vi­ták és tájékozódások után úgy döntött: belép a hódmezővásárhelyi Er­zsébet kórház-rendelőin­tézet, mint szolgáltatás­szervező segítségével mű­ködtetett országos rend­szerbe. Kétségek és kér­dések azonban még bő­ven maradtak. Lipták Judit Azt, hogy az IBR — melyhez napjainkig Magyarország la­kosságának már mintegy tíz százaléka csatlakozott - nem képes csodákra, maguk az egészségügyi szakemberek is elismerik. Arról nem is beszél­ve, hogy hasonló rendszerekkel már több országban is próbál­koztak, s az szinte mindenütt megbukott. Megváltást tehát mi sem remélhetünk tőle, már csak azért sem, mert a hazai egészségügyi rendszer több év­tizedes sebeinek gyógyításához némi plusz forrás is szükségel­tetne, ez a rendszer pedig nem szól több pénzről, csupán költ­ségtakarékosabb betegellátás­ról. Lássuk, miről is van szó tu­lajdonképpen! Az Irányított Be­tegellátási Rendszer keretében az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár megbízott néhány egészségügyi intézményt, kór­házat, amelyek úgynevezett „szolgáltatókként” szervezik, integrálják egy-egy térség tele­püléseit. (Békés megye egyik kórháza sincs a szolgáltatók kö­zött). A cél, hogy a háziorvosok inkább a megelőzésre, a hely­ben történő ellátásra törekedje­nek, s ha nem feltétlenül szük­séges, ne válasszák a jóval költ­ségesebb kórházi ellátást. Az ilyen módon jelentkező megta­karítások egy része pedig visz- szakerül az adott településre, ahol azt az egészségügy fejlesz­tésére, például új műszerek vá­sárlására fordíthatják. A hódmezővásárhelyi Erzsé­bet kórház-rendelőintézet, már jó ideje megkereste a szarvasi egészségügy vezetőit, illetve az önkormányzatot azzal a javas­lattal, hogy csatlakozzanak a rendszerhez. A téma többször is napirendre került a képvise­lő-testületi üléseken. A város­ban dolgozó háziorvosok egy­más után jelezték csaüakozási szándékukat, a szakorvosok többsége azonban ellene volt. Érvek és ellenérvek bőven akadtak. Ahogyan azt a novem­beri testületi ülésen az egyik városatya megfogalmazta: „A lakosság attól fél, hogy ezután a súlyos betegeket is a távoli, hódmezővásárhelyi kórházba szállítják majd, s mint tudjuk, sokszor az elveszített percek is sokat számítanak”. A városban aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a házior­vosok nem viszik-e majd túl­zásba a spórolást, s nem tart­ják-e itthon a betegeket olyan esetekben is!, amikor sokkal eredményesebb lehetne a kór­házi ápolás. A hónapokon át tartó tájéko­zódó megbeszélések, képvise­lő-testületi viták után a novem­beri testületi ülésre előterjesz­tett határozati javaslat arról szólt: nem csatlakoznak a rend­szerhez. Talán maguk a képvi­selők is meglepődtek azon, hogy egy hosszúra nyúlt ta­nácskozás után tizenegy igen és három tartózkodás mellett mégis úgy döntöttek: csatlakoz­nak. Dr. Jedlinszki Mária, az ön- kormányzat Egyesített Gyógyí­tó-megelőző Intézetének meg­bízott orvos-igazgatója az ülé­sen úgy nyilatkozott: nem talált olyan okot, ami felvetné, hogy a rendszerbe történő belépés hát­rányosan érintené a szarvasi betegellátást. Emellett, ameny- nyiben reményeik nem válná­nak be, úgy a hódmezővásárhe­A rendszer célja, hogy a háziorvosok inkább a megelőzésre, a helyben történő ellátásra törekedjenek, s ha nem feltétlenül szükséges, ne válasz­szák a jóval költségesebb kórházi ellátást. (Archív felvétel.) lyi kórházzal kötött megállapo­dás a háziorvosok esetében há­rom-, a szakorvosok számára egyhónapos felmondási idővel bármikor lehetővé teszi a rend­szerből történő kilépést. Arra, hogy a javasolt „néni­ből hogyan lett „igen”, többféle magyarázat is van. Többek kö­zött az, hogy a kórház és a vá­ros között kötendő megállapo­dás garanciát ad arra, hogy a szarvasi szakellátásokat nem fenyegeti az elsorvasztás ve­szélye, az itteni betegeknek ez­után sem kell a különböző vizsgálatokra Hódmezővásár­helyre menniük. Mi több, a be­utalók ezután is a Békés me­gyei kórházakba szólnak majd, Fontos szempont „A szervező biztosítja, hogy az Irányított Betegellátási Rendsze­ren belül a betegeknek szabad orvos- és intézetválasztási joga van, melyet az Erzsébet kórház-rendelőintézet, mintlBR- szervező semmilyen adminisztratív intézkedéssel nem korlátoz”. -A szerződésnek talán éppen ez a pontja az, mely az „igen” fe­lé terelte a képviselőket. tehát nem kell távolabbra utaz­niuk. A megtakarítás pedig úgy érhető el, hogy a korszerű informatikai rendszerben a taj- számok segítségével teljes mértékben nyomon követhető a betegek mozgása, azaz nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a költséges vizsgálatot például két egymást követő alkalom­mal is elvégezzék egyazon be­tegnél. S persze az sem fordul­hat elő, hogy a kórházak papí­ron még szerepeltessék ellá­tottként azt a beteget, aki már időközben otthonába távozott (merthogy állítólag erre is van­nak példák az országban). A fenti módszerekkel, vala­mint a rendszeres szűrővizsgá­latokkal, a megelőzés szerepé­nek növelésével elért megtaka­rítások pedig visszakerülnek az adott településre. Itt tudni kell, hogy az egészségbiztosító egy lakos esetében évi 120 ezer forinttal számol. Ha ennél keve­sebb az elköltött forint, akkor annak egy része a szolgáltatón (jelen esetben a hódmezővásár­helyi kórházon) keresztül visz- szakerül a városba, ahol azt az orvosok a szolgáltatás fejleszté­sére fordíthatják. Azt, hogy jó döntést hoztak-e a szarvasiak, ma még nehéz lenne megmondani. Tény azon­ban, hogy - megyénkben első­ként - volt bátorságuk megten­ni egy olyan lépést, aminek kö­vetkezménye akár igen pozitív is lehet. * 4* ¥Z4 Kétszáz éves bibliát ünnepeltek Pusztaottlakán A hetvenéves pusztaottla- kai Duma József évtize­dek óta hódol szenvedé­lyének: régiségeket gyűjt. A használati eszközök és dísztárgyak mellett több régi bibliával is büszkél­kedhet, amelyek közül az egyik éppen kétszáz éves. Kovács Erika késcsabai konzervgyárban és Gyulán, a faipari szövetkezet­ben. 1972-ben leszázalékoltak, rokkantnyugdíjas lettem. Éltem Medgyesegyházán is, tizenhá­rom évvel ezelőtt pedig haza­költöztem Pusztaottlakára — említette meg dióhéjban élete főbb állomásait az idős férfi.- Miután leszázalékoltak, több időm lett, ekkor kezdtek érdekel­ni a régiségek, köztük a régi könyvek, bibliák is. Egy aradi baptista könyvkereskedő jóvoltá­ból hozzájutottam egy 1805-ös ki­adású bibliához. Tőle értesültem egy még régebbi példány létezé­séről, amit Békéscsabán sikerült megvásárolnom. Ezt a protestáns bibliát éppen 200 évvel ezelőtt nyomtatták ki Pozsonyban. Gyűj­teményem egyik legszebb, legér­tékesebb darabja, gyakran forga­tom, de nagyon óvatosan, hiszen Duma József gyakorta kézbe veszi a kétszáz éves bibliát. Duma József szülei, sőt nagyszü­lei is Pusztaottlakán éltek, őt azonban a sors többfelé is elvitte. Idős korában tért haza, de most ismét költözést fontolgat: szeretne rokonaihoz közelebb élni, ezért Kétegyházán keres új otthont - Aktív éveimben dolgoztam az óbudai téglagyárban, a bé­Verset is írt a könyvek könyvéről Duma József életének másik szenvedélye a régiséggyűjtés mellett a versírás. Az idén 200 esztendős biblia is megihlette, ebből idé­zünk néhány sort: „Ne kételkedjünk, mert a dátum nem téves, Ez a szent biblia immár kétszáz éves, 1804 böjt második havában Készült e biblia Pozsony városában. ” a két évszázados lapiokra nagyon kell vigyázni - mondta Duma Jó­zsef, aki féltett kincsét nem rejtet­te véka alá, megmutatta a pusztaottlakai közösségnek is. Advent első vasárnapján, a helyi román kisebbségi önkor­mányzat támogatásával Botás Péterné települési és kisebbsé­gi önkormányzati képviselő ju­bileumi ünnepséget szervezett a 200 éves biblia tiszteletére, melyen a helyi érdeklődőkön kívül baptista és adventista lel­készek, hívek is részt vettek. Duma Józsefinek jövőre, sőt, az azt követő esztendőben is lesz oka ünneplésre. Az 1805-ben ki­adott bibliája 2005-ben lesz 200 éves, de rendelkezik egy 1746- ból származó szentírással is, ami 2006-ban 260 esztendős lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents