Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-08 / 286. szám

6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2004. DECEMBER 8., SZERDA HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT Füzesgyarmat a Hírlapért Mint már közismert, június­ban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elne­vezéssel előfizető-gyűjtő ver­senyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei kö­zött. A benevezett önkormány­zatoknak Hírlap-előfizetőket kellett gyűjteniük. Huszonki­lenc település élt a lehetőség­gel. A háztartások száma sze­rint négy kategóriában zajló verseny eredményhirdetését december 17-én tartjuk Békés­csabán, a Party étteremben. A rendezvényre Békés megye va­lamennyi településének veze­tőjét meghívtuk, hogy hagyo­mányainkhoz híven értékeljük a lap és a települések közötti együttműködést, kicseréljük tapasztalatainkat, s ismertes­sük jövő évi elképzeléseinket. A versenyző települések közül ezúttal Füzesgyarmatot mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok A településen 2427 háztar­tást tartunk nyilván, közülük júliusban 217-ben volt előfize­tőnk. Ez 8,94 százalékos lefe­dettséget jelentett. Ma 218 előfizetőt jegyezhetünk, így a lefedettségi mutatónk 8,98 százalékosra emelkedett. Minden egyes hír fontos! VÁRKONYI IM­RE polgármes­ter elmondta: benevezéskor két dologra gondolt. Egyik, hogy fontosnak tart minden egyes hírt, ami Füzesgyarmatról megjelenik, a másik, hogy a gyarmatiak szeretnek játszani.- Amennyiben kategóriájá­ban Füzesgyarmat nyerné a 150 ezer forintot, mire költe­nék a pénzt?- Ha mi nyernénk, akkor a Füzesgyarmati Tehetséges Rászoruló Fiatalság Továbbta­nulásáért Közalapítványnak utaltatnánk a pénzt. — —Mi az a három dolog, ami­re polgármesterként a legbüsz­kébb a településén? — Mindenekelőtt Füzes­gyarmat lakosságára. Az itte­ni emberek hihetetlenül ven­dégszeretők, közvetlenek, se­gítőkészek. Nem véletlen, hogy szegedi születésűként már 25 éve itt élek. A máso­dik a strandfürdő. A volt kas­télypark csodálatos környeze­te, a tisztaság, a nyugalom és a nagyszerű Sárrét gyöngye gyógyvíz. Ezt a minősítést ta­valy sikerült elnyernünk. A harmadik dolog, amire büsz­ke vagyok, az a térség legna­gyobb ipari csarnoka. A Kuka Robotics Kft. 7500 négyzet- méteres szerelőcsarnoka és a hozzá kapcsolódó 540 négy­zetméteres iemezraktái----­mo numentális építkezés(l) - mindössze 9 hónap alatt ké­szült el. Ahogy a kívülálló látja... F Ö L D E S I GYÖRGY, BuCSa polgármeste­re, ha Szegha­lomra vagy Szegedre uta­zik, mindig át­megy Füzesgyarmaton. — Sókat szépült Füzesgyar­mat — mondta Földesi György. —Látszik, hogy egy tudatos vá­rosfejlesztési program valósul meg, amely dicséri a város ve­zetését, de a sikerekhez hozzá­járul a bucsaihoz hasonlóan szorgalmas, vendégszerető la­kosság is. Nekem nagyon tet­szik Gyarmat főtere a díszkút- tal és a felújított református templommal. Tetszik a strand­fürdő és környéke, a Gara Ho­tel szolgáltatásaival nívós in­tézmény. Örülök a füzesgyar­matiak előrelépésének, hiszen ha a községünkhöz közeli vá­ros dinamikusan fejlődik, ak­kor az előbb-utóbb kamatoztat­ható Bucsa javára is. Az oldalt szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Kovács Erzsébet. A Sárrét gyöngye olyan érték, amelyre építhet a település városi körséta A nyugalom szigete, ahol a Nap is megáll pihenni Füzesgyarmat elsősorban idegenforgalmáról híres. A település strandfürdője évtizedek óta működik, ám a 60 Celsius-fokon fel­törő, nátrium-hidrogén- karbonátos termálvizet csak az elmúlt évben si­került hivatalosan is gyógyvízzé nyilváníttatni. Az elsősorban mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyó­gyítására, kezelésére ajánlott Sár­rét gyöngye gyógyvíz olyan érté­ke a településnek, amelyre hos­szú távon lehet építeni. A fürdő­nél jelenleg is közel 200 millió fo­rint értékű fejlesztések folynak. Gyarmati sétánkat a városhá­za közelében kezdtük, ahol elő­ször Czifra Sándorné újság­árussal találkoztunk.- Mi a Garai téren lakunk már több mint 20 éve. Az idén hatalmas öröm ért bennünket: végre szilárd burkolatú utat építtetett nálunk is az önkor­mányzat. Évtizedeken át esős időben komoly problémát oko­zott utcánkban a megfelelő út hiánya. Sokszor még a mentő sem tudott bejönni. A kövesút megépülésével most ez a prob­lémánk megoldódott. így érthe­tő, hogy én csak jót mondhatok a városról és annak vezetéséről - közölte Czifra Sándorné. Október elsejével Füzesgyar­mat is a szeghalmi központi or­vosi ügyelethez tartozik. Ezt a kényszerű váltást sokan na­gyon nehezen akarták elfogad­ni. Mára viszont, úgy tűnik, többen megbarátkoztak az új helyzettel.- Őszintén bevallom: nagyon ódzkodtam a központi ügyelet­től, ám most saját tapasztala­tom alapján azt mondom, nem működik rosszul az új rend­szer. Amikor az egyik vidéki vendégem allergiás alapon be­fulladt, a telefonhívás után 9 perccel megjelent az ügyeleti kocsi. Egy jól felkészült kórházi doktornő azonnal segített a baj­ba jutott betegen - mesélte egy 50 körüli hölgy. A sárréti város strandfürdője messze földön híres, a helybéliek viszont csak elég kis számban használják ki a gyógyvíz előnyeit Ezekben a hónapokban 180 millió forint értékű beruházás folyik a strandfürdőnél, téliesítik a gyógymedencét is. „Játékra" hívtuk... Várkonyi Imre polgármestert Játékra” hívtuk. Arra kér­tük, nevezze el Füzesgyar­matot másként. — Szlogenünk az, hogy Füzesgyarmat a nyugalom szigete, ahol a Nap is meg­áll pihenni. így, ha más ne­vet kellene adni városunk­nak, a Nyugalomsziget elne­vezést választanám — mon­dotta a polgármester. A legismertebbek A településen élő embereket ar­ról faggattuk, mely közéleti em­berek a legismertebbek szá­mukra. Ez alapján a következő névsort állíthattuk össze: Borbí­ró Fajos helytörténész, Botomé Ványi Margit, a Füzesgyarmati Nők Egyesületének elnöke, Fur- kó Sándor alpolgármester, Las- kai András önkormányzati képviselő, sportköri elnök, Várkonyi Imre polgármester.- Számomra rejtély, hogy itt van ez a csodálatos fürdő, és mi, gyarmatiak csak igen kis szám­ban járunk rendszeresen a für­dőbe. Ha nyáron kimegyek a strandra, szinte csak elvétve ta­lálkozom helybéliekkel. A távol­ból jövőnek megéri, a helybéli­nek nem? Pedig az önkormány­zat kedvező belépési lehetőséget is biztosít a füzesgyarmatiaknak - fakadt ki egy másik, az előző­höz hasonló korú hölgy. Füzesgyarmat már több kilo­méter hosszúságú szennyvíz­csatorna-hálózattal rendelke­zik, ám sajnos, egyesek nem használják ki ezt a lehetőséget.- Nem értem az embereket. Akik előtt már elmegy a szennyvízvezeték, miért nem kötnek rá!? Ráadásul az önkor­mányzat és a vízmű többféle tá­mogatással ösztönzi a rácsatla­kozást. Ha előttünk menne el szennyvízcsatorna, én egy fél percig sem haboznék. Kiszá­moltam, amit szippantásért fi­zetek, az semmivel sem keve­sebb, mint a szennyvízcsatorna díja. Arról nem is beszélve, hogy a csatornahasználat sok­kal kényelmesebb - vélekedett egy idősebb férfi. A Mátyás király utcában folytatva utunkat, régi ismerős­sel, Lévainé Homoki Évával, a városi könyvtár vezetőjével „fu­tottunk össze”. — Intézményünk már több mint fél évszázada működik. A legnagyobb újság nálunk most az, hogy idén ősszel Hegyesi Já­nos füzesgyarmati költő szüle­tésének 105. évfordulója kap­csán felvettük a Hegyesi János Városi Könyvtár elnevezést — kezdte Lévainé Homoki Éva. A füzesgyarmati könyvtár­ban közel 2Ó ezer kötetből válo­gathatnak a betérők. A beirat­kozott olvasók száma megha­ladja a 900-at. Ezekben a hetek­ben főleg gyermekek - akik a dolgozatírásokhoz keresnek plusz információkat, adatokat - keresik fel az intézményt. A könyvtár szakdolgozatok gépe­lésével is rendelkezésére áll a tanulóifjúságnak. Népszerű az intézmény videotékája is, ahol 500 forintos tagdíj ellenében mindennap kölcsönözhet a tag­ság. Az eMagyarország pont ré­vén pedig 100 forint ellenében bárki egy órát internetezhet. A könyvtár szerkeszti az ön- kormányzat lapját, az Amondót is. Ez a havilap 2500 példány­ban, ingyenesen jut el a gyar­matiakhoz. A város legnagyobb rendez­vénye a Füzesgyarmati Napok, amely keretében több ezren szórakoztak idén.- Nagyon jónak tartom, hogy idéntől több helyi szórakoztató eseményt összevontak egy nagy rendezvénnyé. A Füzesgyarmati Napok sokrétű programjain minden korosztály szórakozási lehetőséget talál. Az is jó, hogy az önkormányzat szponzorálásá­nak köszönhetően mindenki in­gyen látogathatja a rendezvényt, így a sok szerény jövedelmű em­ber számára is adott a szórako­zási lehetőség — fogalmazott egy fiatalabb családos férfi. „A nyugdíjasokkal együtt 3 ezer helybéli megélhetését biztosítottuk.” Az is eljutott a Balatonhoz, aki nem akart A 70 esztendős dr. Bar- kóczi István tősgyökeres füzesgyarmati, aki a mun­kája és közéleti szerepvál­lalása révén nagyon jól is­meri a sárréti városnak múltját és jelenét. Pista bácsi, ha ma lenne fiatal, akkor is Füzesgyarmatot válasz­taná otthonának. Ugyanakkor megjegyezte: mivel vészesen csökken Gyarmaton is az állatál­lomány, fiatal állatorvosként már nem biztos, hogy olyan hosszan tudná helyben gyakorolni a szak­mát, mint tette azt korábban.- Régebben sokkal jobbak voltak nálunk is a megélhetési lehetőségek, mint manapság. A legtöbb embert a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek foglal­koztattak. A Vörös Csillag Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet 1949-ben alakult, s egy-két évre rá jött létre az Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet. Később a két szövetkezet Vörös Csillag néven egyesült. Én a Vörös Csillagnál állator­vosként kezdtem, majd ugyan­ennek a szövetkezetnek az elnö­ke is voltam - mondotta megke­resésünkre dr. Barkóczi István.- Volt olyan időszak, amikor a nyugdíjasokkal együtt 3 ezer füzesgyarmati megélhetését biz­tosítottuk - folytatta. - Persze tudtunk volna mi kevesebb dolgo­zói létszámmal működni, de előír­ták, hogy hány embert kell foglal­koztatnunk. Akkoriban még bün­tették a közveszélyes munkake­rülőket Ez morálisan is jobb volt, mint a munkanélküliség, hiszen a dolgozó ember aktívnak, sike­resnek, míg a munkanélküli fe­leslegesnek érzi magát - Ebben az időben még aki nem akart, azt is elküldtük a Balatonra nyaralni. A szövetke­zet állta az üdülés költségeit. Az állattartásról szólva el­mondta:- Mivel a hízóknak biztos pia­cuk volt, sokan vállalták a jöve­delemkiegészítésnek ezt a válfa­ját. Ekkor honosodott meg a nagyüzemi baromfitartás is. Saj­nos, már mind a sertés-, mind a csirketartás „összeomlott”. Névjegy: dr. Barkóczi István Füzesgyarmaton született, 1934. július 23-án. felesége Markó Borbála, akivel 1958. november 8-án kötött há­zasságot. Három felnőtt fiuk és öt unkájuk van. végzettsége: állatorvos. E pálya mellett tsz-elnökként is dolgo­zott, a közéletben pedig aktív szerepet vállalt. A É I

Next

/
Thumbnails
Contents