Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-05 / 258. szám
16 Akik a pályán maradnak Annyit hallani manapság a pedagógusok megbecsüléséről, a pályaelhagyókról.- Az a tapasztalatom, hogy azok a fiatalok, akik csak a diploma kedvéért választották ezt a munkát, azok nem maradnak a pályán. Az én kolléganőim többsége is középkorú, nagyon kevés a fiatal. Akik itt vannak, azok fejében meg se fordul, hogy váltsanak. A gyermekek és a hivatásuk iránti elkötelezettség hajtja őket, nem a fizetség. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet. HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 5., PÉNTEK Szlovák gyökerei hazahúzták nek az eredménye hosszabb távon érik be. 1998 óta ilyen fejlesztési sorozat (közvilágítás korszerűsítése, szennyvíztisztító telep, szennyvíz- hálózat beruházása, utak építése, a kész rendezési terv) részese lehetek Tótkomlóson. A munka mellett, magánemberként Is ezer szállal kötődöm ehhez a városhoz. Itt focizom a barátaimmal, aikidoedzést szerveztem, tagja vagyok a helyi Száraz-ér egyesületnek. Pitvarosra pihenni járok, ott a biztos hátországom, a családom. Aranyló őszi lombhullatás a kisváros utcáin i A pitvarosi fiatalember, Szu- da György Tótkomlóson dolgozik.- Tanulmányaim befejezése után Budapesten dolgoztam tervezőként és kivitelezőként. Ám a szlovák gyökerek hazahúztak. Bevallom azt is, hogy vi- lágéletemben elkötelezett vidékfejlesztőnek éreztem és vallottam magam. Ráadásul mindig szerettem olyan feladatokat elvállalni, amelyekmás se akart lenni, mint óvónő. A tótkomlósi megbízott vezető óvónővel munkahelyén beszélgettünk, a déli harangszó a napsütéses udvaron talált bennünket, a gyerekek ebédhez készülődtek.- Ezt a hivatást a génjeimben hordoztam, a falak között szívtam magamba. A családi házban sokáig három generáció élt egy fedél alatt, a nagymamám, aki dajka volt sok évtizeden át, az édesanyám, akit én váltottam ezen a pályán. Ma már csak én vagyok aktív óvodapedagógus - sorolta pályaválasztásának előzményeit a tótkomlósiak által szeretett és tisztelt Marika. A nagymama szemérmesen elutasította a találkozót, ezért unokája mesélt a komlósi évtizedekről, amelyeket családjuk hölgytagjai jószerivel a helyi óvodák falai között éltek meg.- Mariska néni, a nagymamám 1938-tól dolgozott dajkaként a Ligeti óvodában. Annyian szerették, ezer szállal kötődik ehhez a városhoz ma is. Sokan megtartották jó emlékezetükben, a minap egy budapesti nyugdíjas hívta telefonon, valamikor ő is itt volt óvodás. Jót beszélgettek. Édesanyám, aki a nagyival együtt él, 1951-ben végzett a fővárosban, 1985-ben ment nyugdíjba. Őt váltottam én a pályán, el se tudnám képzelni az életemet máshol és más munkaterületen - mondta elszoruló hangon Marika, aki nem szé- gyelli, számára a szülői ház ma is a megnyugvás, a béke szigete. - Jókat beszélgetünk a régi, szép időkről, ha hazamegyek. Mindig téma, akkoriban hogyan nevelték az apróságokat. Czichanné Marikának egy lánya van. Az már szinte biztos, hogy nem lesz óvónő, a természet, a vadászat vonzza. Ám az öccse kislánya még nem döntött, mi lesz, ha nagy lesz. Talán óvónő?! Szeretünk magunkról olvasni Gyivicsánné dr. Szenczi Irén polgármesternek jó véleménye van a megyei sajtóról, állítólag sokszor kap visszajelzéseket más településekről.- Ml szeretünk magunkról, a környékünkön történő dolgokról olvasni, arról, mennyire fejlődik a megye és természetesen Tótkomlós. A város és a Hírlap között kiegyensúlyozott és napi a kapcsolatunk. És azt szeretnénk, hogy a lap még több komlósi család lakásába eljusson - sorolta az előfizetőgyűjtő játékunkra való nevezés érveit a polgármester asszony.- Van nekünk egy Komlósi Hírmondónk is, ez a kétheti lap krónikaszerűen dolgozza fel a helyi aktualitásokat, olyasmiket ír meg, amit a megyei napilap nem tud felvállalni. Ez a két újság kiegészíti egymást, és ad teljes képet mindarról, ami velünk történik. Arra a kérdésünkre, hogy győzelem esetén mire fordítaná Tótkomlós a legtöbb előfizető gyűjtésért Járó pénzt, Gyivicsánné dr. Szenczi Irén habozás nélkül az oktatási intézményeket említette.- A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, a szlovák iskola, az önkormányzati óvodáink mindegyike mögött alapítványi támogatottság is van. Közöttük egyenlő arányban osztanánk el a forintokat. Az evangélikus szeretetotthon foglalkoztatójában szőnek, varrnak, barkácsolnak a hasznos Időtöltést választó Idős emberek. Tóth Tibor hamar a nyomára akadt az elkövetőknek. Gyivicsánné dr. Szenczi Irén polgár- mester köszönőlevéllel és apró ajándékokkal ismerte el az egyenruhások példaértékű gyorsaságát. S ha már gyorsaságról esik szó, Tótkomlósról nem lehet úgy távozni, hogy ne vessünk egy gyors pillantást a város szimbólumára, a Rózsa fürdőre. Igaz, a strand már a téliesítés jelelt hordozza magán, a bejáratnál azonban sok általános iskolás kisdiákba botlottunk a nyárutót idéző melegben.- Úszásoktatásra jöttünk, mert ez a mi testnevelésóránk - mondta a legcserfesebb gyerek, Mészáros Jancsi, aki szerint az 5. c osztályban az egyik legjobb úszó Hódi Zsolti. A megnevezett srác nem tiltakozott, elismerte, jól megy neki a vizes sport. Testnevelőjüktől, dr. Petrlcsné Tóth Ágotától tudtuk meg, hogy a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium második és az ötödik osztályos diákjai emelt óraszámban kötelező úszásoktatáson vesznek részt. S miközben a diákok megrohamozták az öltözőket, mi a fürdő fedett medencéjének egy elszánt úszóját csodáltuk, aki pitvarosiként gyakori vendég itt. Kint, a szabadban a Rózsa dolgozói szorgoskodtak, az igazi télre készülve. Irigylésre méltóan szép kort ért meg özvegy Csete Imréné. A tótkomlósi dajka 99 évesen szellemi frissességének köszönheti, hogy ma is a világ számos pontjáról hívják egykori óvodásai. Lánya és unokája is óvodapedagógus lett. Abban a szolgálati lakásban nőtt fel Czichan Gusztávné Marika, ahol édesanyja sok éven át óvónőként dolgozott. Csoda-e, ha a kislány pici kora ó t a Olyan szépen indult minden. Fotós kolléganőmmel elhatároztuk, Orosházáról irány Tótkomlós! A verőfényes késő őszi napon egy kicsit kedvünket szegte a hullámvasútra emlékeztető út, de sebaj, autóink már hozzászoktak a lengéscsillapítót pusztító állapotokhoz. Czichan Gusztávné Marika a szülői házban szívta magába a gyermekek Iránti szeretetét. Autósként valami derengett: sok évvel ezelőtt és azóta folyamatosan lobbiznak a tótkom- lósiak, hogy megközelíthetőségük minőségibb úton valósulhasson meg. Legfrissebb Információnk: az útrekonstrukció terve potom 20 millió forint, de már készül! Aki Orosháza Irányából érkezik a kisvárosba, nem tudja figyelmen kívül hagyni azt a takaros építményt, ahol félszáz Idős ember ellátásáról gondoskodnak. Az Evangélikus Egyházi Szeretetotthonban szikrázó napsütés fogadott bennünket és megannyi, a pihenésnek ezt a formáját választó nyugdíjas ember. Lancsáné Krlzsán Mária főnővérrel a foglalkoztatóba tartottunk, amikor Ismerős hang szólított meg bennünket. A Rózsa fürdő kinti medencéin felfedeztük a téliesítés nyomait. Ottlártunkkor még napozásra csábító Idő volt.- Nézzék meg a legénylakásomat! - Invitált beljebb a lakosztályába az orosháziak híres fotósa, a 82 éves Krausz Imre bácsi, aki itt tölti Idős napjait. A világjáró már nem utazik, pihen. A fényképezőgépek azonban vonzzák. Kolléganőnk technikájának sem tudott ellenállni. MI azonban nem tölthettünk sok Időt a szorgos kezek munkáival díszített falak között, a város központjába készültünk, hogy megnézzük azt a márványtáblát, amelyet a holokauszt áldozatainak az emlékére avattak fel. Szomorú aktualitása volt látogatásunknak: a vandálok alaposan megrongálták az emlékhelyet. Bazalt útszegőket dobáltak a márvány felületre. Ám a szolgálatban lévő rendőr, Kiss Balázs, valamint segítői, Flcsor Karolina és Tótkomlós a Hírlapért Mint már közismert, júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért" elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormányzatoknak Hírlapelőfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005-ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előzetesen, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörtént. Oldalunkon ezúttal Tótkomlóst ismerhetik meg. Összehasonlító adatok: A városban 2647 háztartás van, júliusban 327-en fizették elő a Hírlapot, ami 12,35 százalékos lefedettséget jelentett. Jelenleg öttel kevesebb megrendelője van lapunknak a településen, így a lefedettségi mutató 12,16-ra esett vissza. (Egy hónappal ezelőtt még plusz öt előfizetőt jegyezhettünk a kiindulási adathoz képest!) Ovónődinasztia, melynek tagjai génjeiben őrzi a hivatást
