Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-30 / 279. szám

2004. NOVEMBER 30., KEDD 11 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYaB Nagykamarásról röviden Nagykama­rást már a kö- zépkorban Komoras puszta néven említik. Arad, illetve Csanád megyéhez tartozott. A telepü­lés a török idők alatt elpusz­tult. Újratelepítését kincstári bérlők kezdték el 1841-42- ben. Wodianer báró a helysé­get községgé alakította át, és a szomszédságtól megkülön­böztetésül Nagykamarásnak nevezte el. Békés megyéhez 1950 óta tartozik. A falu né­pessége 1850-ben csaknem kétezer volt, zömében dohány- termelők, akik 164 házat fog­laltak el. A telepes falvakra jel­lemzően itt is egymásra me­rőlegesen alakultak ki az ut­cák. A századforduló után száz munkásház épült, és így alakult ki az újtelepi rész. A faluban 1884-re elkészült a templom, s az 1920-as évek második felében orvosi rende­lő és gyógyszertár épült. Indiai vagy afrikai? A régi források szerint a görög­dinnye származása legalább annyira vitatott, mint a sárga­dinnyéé. Egyes növénykutatók Indiából származtatják, mások afrikai őshonosságát látják iga- zolhatónak. A régi egyiptomiak már termesztették a görög­dinnyét, és ábrázolták is képe­iken. A kínaiakhoz a X. század- ban jutott el, és a „nyugat diny- nyéjének” nevezték. Európába később került, mint a sárga­dinnye. Hazánk első írott emlé­kei 1554-ből valók. Földünk mintegy 100 országában, az el­múlt években 300—314 ezer hektáron termelték. A görög­dinnye összes termőterület­ének egyharmad része Orosz­országban van. Nagy területen termesztenek belőle az Egye­sült Államokban, Japánban, Törökországban, Olaszország­ban, Iránban, Szerbia- M o n te- negró- ban és Spanyolor­szágban. Fontos megélhetési forrás KÖBÖL KÁROLY TERMELŐ, A POL­GÁRŐRSÉG ELNÖKE:- A dinnyetermesztésnek év­százados hagyománya van, és ma is sokan foglalkoznak vele. A térség mezőgazdasági jelle­gű, így a föld jelenti a megélhe­tés forrását A befektetett mun­ka több-kevesebb sikerrel zárul évente. Ha a termelők védelmé­vel komolyan foglalkoznának, akkor unióban is nagyobb biz­tonsággal lehetne termelni. FEHÉR ISTVÁN TERMELŐ, NYU­GALMAZOTT ISKOLAIGAZGATÓ:- A régi Kamarás helyén le­vő községben is találkozunk a dinnyetermesztés nyomaival. A török időkben az adó besze­désekor például kimondták, hogy a termelőknek egy görög­dinnyét kell beszolgáltatni. A föld jó volt, s nézetem szerint ­mivel a lakosság döntő része telepesként északról érkezett, ahol jelenleg is termelnek dinnyét - ez is befolyásolhatta az elterjedését. A leírások az 1800-as években is említik. A termést a környező falvakba szállították eladásra, így példá­ul Medgyesegyházára is. IFJ. URBÁN FERENC, TERMELŐ, ALPOLGÁRMESTER: — Községünkben sokan fog­lalkoznak dinnyetermesztés­sel, mivel ez jelenti a családok egyik megélhetési forrását. A piac ugyanolyan kiszolgáltatot­tá teszi a termelőt, mint ahogy azt más mezőgazdasági termé­nyeknél is tapasztalhatjuk. Ter­mesztése időigényes és nehéz, de a gabonanövényekhez ké­pest még ma is jobban megfize­ti a munkát. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Lehoczky Péter. Százhúsz éves hagyomány dinnyetermesztés Új technológiákkal, piacképes gazdálkodás Nagykamaráson, a Vihar­sarok szélén elhelyezkedő településen az emberek megélhetési forrását a me­zőgazdaság jelenti. Ezen belül a falu jellegzetes nö­vénye a dinnye. Termesz­tésének immár 120 éves hagyománya van. A köz­ség címerében is megta­lálható a dohánytermesz­tés és a lónevelés jelképei mellett a görögdinnye. Az európai unióhoz csatlakozás után Nagykamarás önkormány­zata Telek András fiatal tanító — jelenleg bűnügyi technikus — ál­tal a dinnyetermesztésről ké­szült szakdolgozatát ajánlotta fel ■a település hozományaként. A le­írás bemutatja, hogy a hazai jel­leg megtartásával, új technoló­giák bevezetésével továbbra is piacképes gazdálkodást tudnak folytatni az itt élő emberek a dinnyetermesztéssel. A dolgozat szerint a kabakos növények termesztése ősidőktől kezdve az emberiség fontos, ki­terjedt tevékenysége volt. Fo­gyasztásuk ma is közkedvelt a világ valamennyi államában. A növények magyarországi megje­lenését a 12. századtól követhet­jük nyomon. Minden valószínű­ség szerint kezdetben a kolosto­ri és főúri kertek növényei vol­tak. Agyondédelgetett kerti nö­vényként kezelték őket, majd sok más növénnyel együtt kike­rültek a szántóföldi termesztés­be. Ezután mind fokozottabban bővült a termesztők köre. A ter­mesztés érdekessége volt, hogy megmaradt az úgynevezett „ker­ti”, és kialakult a „mezei” ter­mesztésük. A16. században már olyan széles körűvé vált, hogy időjelzésként használták a „dinnyevetéskor” kifejezést A tö­rök megszállás idején a fajtavá­laszték jelentősen bővült, mert ebben az időben „drinápólyi” és „szmirnai” dinnyemagvakat kaptak a termelők. A 17. század­ban a termesztés az ország szin­te minden területén elterjedt. Az 1800-as évekből származó leírások még ma is értékes tájé­koztatást nyújtanak a dinnyeter­mesztésről. Ez idő tájt alakult meg a Magyar Dinnyész Egyesü­let, mely a termesztés korszerű­sítését, az újabb fajták vizsgála­Értékes tápanyagforrás A görögdinnye egy főre jutó fogyasztása napjainkban 10- 12 kg, még a sárgadinnyéből 0,5 kg. Az emberi szervezet mindkét fajtából ennél lénye­gesen többet igényelne, mivel a bennük levő vitaminok, ros­tok, szénhidrátok fontos alap­elemei táplálékunknak. közismert, hogy a dinnyék se­gítik a jó emésztést, kedvezőek a gyomor- és bélműködésre, va­lamint vesetisztító hatásúak. vízhajtóként is tökéletesen alkalmazható. Nem drága, ezért ajánlható az iskolai ét­keztetés kiegészítéseként is. tát, elterjedését szorgalmazta. A 19. századtól általánossá váltak a dinnyeversenyek. Megindult a nemes vetélkedés, hogy ki érleli be elsőnek a dinnyét, kinél nő nagyobbra, kié szebb, édesebb, és még sorolhatnánk. Felismer­ték a gazdasági jelentőségét a nö­vénynek, és a későbbiekben pia­ci értékesítésre is termeltek. A dinnyetermesztés nagy ki­tartást, türelmet és szakértelmet igénylő munka. Természetesen mindez a kezdetektől napjainkig nagy átalakuláson ment keresz­tül. Eleinte a munkák nagy részét kézi erővel végezték. A palánta­nevelést nem ismerték, mivel a „Mára nagy- mamámék is termesztettek dinnyét, így családi hagyo­mányként folytatjuk a munkát. Korábban a szövetke­zetben kisebb területen, háztá­jiban termesztettük” - avatott be a dinnyetermesztés rejtelme­ibe HERÉDINÉ CZINEGE KLÁRA, aki őstermelő férje mellett gya­korolja a mesterséget. Mint mondta, a nyolcvanas évektől - a munkahelyek megszűnésé­vel - növelték a terület nagy­magokat fészekbe vetették, és műtrágya helyett szerves trágyá­val kezelték. Általában csak sza­badföldön termeltek, és a kör­nyékbeli falvakban értékesítették a termést. A technika fejlődésével a dinnyetermesztés is jelentős változáson, fejlődésen ment át Az emberek rájöttek, hogy ha meleg­ágyba, kockába vetik a magot, ko­rábbra esik a palánta fejlődése, nincs kitéve a növény az időjárás viszontagságainak. Később, ami­kor megjelentek a síkfóliák, meg­jelent az alagutas dinnyetermesz­tés. így a dinnye érése is előbb következett be. A fejlődés nem­csak a technológiában, hanem az ságát, s ma már szabadföldi és fóliás termesztéssel is foglal­koznak. Egész éves munka. Ősszel a földeket rendezik, majd megkezdődik a palánta­nevelés, tavasszal pedig a mag vetése. Átlagosan 60 ezer pa­lánta növekszik a kiültetéshez évente. A munkák vége szep­temberre tehető: Ezek után a fóliák „ betakarítása ” zajlik „Az időjárást és a piacot nem tudjuk befolyásolni, de meg­szerettük a dinnyetermesztést, és a becsületes munka meg hozza a gyümölcsét” - mond­ta végül Herédiné. ültetési módszerekben is jelent­kezett. Ma már géppel végzik a munkafolyamatok nagy részét. Megjelentek a kockaverő gépek, ültetőgépek, fóliahúzók, talajta­karó, a csöpögtető és más külön­féle öntözőberendezések. Ennek ellenére a termesztést ma is az időigényes, nehéz munka jellem­zi. A megtermelt zöldségféle egy­re nagyobb térhódításával az ér­tékesítés lehetőségei is bővültek. A kereslet mind belföldön, mind külföldön megnövekedett, s mi­vel egyre nagyobb területeken fo­lyik a dinnye termesztése, a pia­ci viszonyoknak is egyre nehe­zebb, költségesebb megfelelni. Apa, ugye veszel holnap Tempót? A november 26-ai Grátisz és a holnap megjelenő Tempó közös játékán családok játszhatnak. Megadott ábrákból tetszőleges képet kell ragasztaniuk egy levelezőlapra. A gyerekek plüssállatot, a nekik segítő szülő pedig vásárlási utalványt kaphat A szerencsés nyertesek — családonként — hét-hétezer forint értékű ajándékkal gazdagodhatnak. Érdemes vetünk tartani, kezdjék a holnapot Tempóval! ÁLLÁST KERES? 486 állásajánlatot talál a szerdai L3T33 ban. INGATLANT KERES? LiHiii-i-iban. 1049 ingatlanhirde AUTÓT KERES, VAGY KÍNÁL? Több száz közül választhat, ha megvásárolja aTSUTSt. A LvaiifTi-Jt KERESSE SZERDÁN AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! HIRDETÉS Belépőt nyertek Játékunk kérdésére a helyes válasz: igen, Cseh Tamás Kossuth-díjas. A Békéscsabai Ifiházban december 6-án Bereményi Géza-Cseh Tamás: A véletlen szavai című lemezének be­mutató koncertjére belépőt nyertek: Balázs Ferencné, Gyebrovszki Tamás, Kovács Mihályné, Kovács Éva, Körösi Andrásné, Lau- rinyecz Judit, Vereska Pálné (Békéscsaba), Kiszely István (Vész­tő), Maczák Andrásné (Mezőhegyes), Ma­czák István (Csorvás). A belépőt postán ki­$ Mivel egyre nagyobb területeken folyik a dinnye termesztése, a piaci viszonyoknak is egyre nehezebb megfelelni. : A becsületes munka meghozza gyümölcsét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents