Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

2004.NOVEMBER 23., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Szarvasról dióhéjban íjjfa A Körös-parti város lakóinak száma a 2004. január 1-jei adatok szerint 18 001. Belterülete Jy5e jBj 1087, külterülete 5070 hektár, a háztartások száma 6761. A vezetékes gáz és a vízhálózat ki- építettsége 100 százalékos, a csatornahálózat 5676 ingatlan számára érhető el. A szilárd bur- kolatú utak aránya 70 százalék, a társas és ma- gánvállalkozások száma összesen 1545. Hét panzió, három üdülő, 1 kemping, 4 kollégium és 17 magánszállás­adó várja a városba érkező vendégeket. Gyakran benépesül Tessedik temploma, az evan­gélikus Ótemplom napjaink­ban az istentiszteletek mel­lett a különböző oktatási in­tézmények ünnepi esemé­nyei számára is helyszínül szolgál. Itt tartják tanévnyitó és tanévzáró ünnepségüket a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola, a Székely Mihály Szakmunkásképző és Szakközépiskola, a Vajda Péter Gimnázium diákjai, s természetesen a Tessedik Sá­muel Főiskola két szarvasi karának hallgatói is. A temp­lom érdekessége a pneuma­tikus rendszerű, 35 regiszte­res, 3 manuálos, 2884 síppal ellátott orgona. Őrzik a szellemi örökséget Roszik Zoltán, a Tessedik Sámuel Múzeum igazgatója: — Gyakran felteszem magamban a kérdést, vajon Tessedik Sámuel örülne-e annak, hogy egykori iskolájában ma a nevét viselő múzeum működik, nem pedig iskola. Annak azonban bi­zonyosan örülne, hogy Szarvason ma is folytatódik az általa megkezdett, magas színvonalú mezőgazdasági oktatás. Szá­momra Tessedik elsősorban olyan népnevelő, igazi polihisztor volt, amilyenből sajnos, ma is kevés van. Dr. Patay István, a Tessedik Sámuel Főiskola rektora: — Intézményünk számára nagyon nagy érték Tessedik Sá­muel szellemi öröksége. Azt mondják, pénzért szinte mindent meg lehet venni,' egyvalamit azonban nem: a múltat. A TSF szá­mára Tessedik jelenti a múltat, a patinát, az eredetiséget, isko­lateremtő, kutató-fejlesztő hagyatéka felbecsülhetetlen értéket képvisel. Erőnkhöz, tudásunkhoz mérten igyekszünk méltón ápolni a Tessedik-i hagyományokat. Csasztvan András, a Tessedik táncegyüttes vezetője: — Tessedik Sámuel a maga korában igazi polihisztor volt, aki megpróbálta közelebb hozni egymáshoz a Felvidék különböző részeiről Szarvasra települt szlovákokat. Sokat tett a közös kul­túra, az újfajta arculat, egy polgárosodó mezőgazdasági gon­dolkodásmód kialakításáért. A Tessedik táncegyüttes ma vise­letben és táncban egyaránt megpróbálja követni azt a visszafo­gott gondolkodásmódot, amit Tessedik is próbált elérni. Tudományos tanácskozás A Tessedik Sámuel Főiskola és a Tessedik Sámuel Emlékbizott­ság december 10-én, pénteken 10 órai kezdettel „Tessedik örök­sége a XXI. században” címmel tudományos tanácskozást szer­vez. A tanácskozás helyszíne a TSF mezőgazdasági, víz- és kör­nyezetgazdálkodási kara. Az oldalt szerkesztette: Lipták ludit. Fotó: Kovács Erzsébet. A nagy polihisztor tollából... „Ahol nem gondoltam, nem is gyanítottam, ott is bő gyümölcsö­ket termett a mag, melyet szóban és írásban elhintettem. De re­mélem, még síromon is ki fognak kelni a virágok, melyek mag- vát tán időnek előtte, tán terméketlen földbe, jó reménység fejé­ben elvetettem. ” A szegénység ellen „Tessedik egyik legfőbb szenvedélye mindenkor a sze­gényügy volt azzal, hogy a lerongyolódott embereket és a cigányokat munka révén derék emberekké tegye. Megtanította a szegény sorban élő leányokat, asszonyo­kat gyapjúfonásra és egyéb házi munkákra. Az ő buz- gólkodása nyomán jelentős összeg gyűlt össze egy kór­ház és egy szegényház céljára, az általa alapított köz- adakozási pénztárba, az úgynevezett kegyadományozá­si kasszába. ” (Dr. Szilvássy László: Szarvas történelme a honfoglalástól a reformkorig.) Tessedik Sámuel neve immár két és fél évszázada összefo­nódik a Körös-parti város, Szarvas nevével. Nem véletlen tehát, hogy a település képviselő testülete a templomépítő lelkész és iskolaalapító tanító szellemi hagyatékát ajánlot­ta fel európai uniós hozományként. Tessedik Sámuel szobra a Szabadság utcán, a nevét viselő főiskola Mezőgazda- sági, Víz- és Környezet­gazdálkodási Karának épülete előtt áll. Még felsorolni is nehéz, mi minden őrzi Szarvason az 1767- ben idetelepedett evangélikus lelkész, Tessedik Sámuel emlé­két. Az ő nevét viseli a főiskola, a múzeum, a város kitűnő tánc- együttese, a helyi kertbarát kör, s természetesen állítottak neki szobrot, és egy hosszú utcát is elkereszteltek róla. Áll még egykori tanyája, s hamvai is Szarvason, az evangélikus Ótemetőben nyugszanak. A város életében Tessedik Sámuel munkássága, szellemi­sége nagy fellendülést hozott az 1700-as évek végén, s hatá­sa máig érezhető. Tessediket igazi felvilágosult egyéniség­ként tartják számon, aki egy­szerre volt lelkész, tudós, nép­művelő, földműves, kézműves, ipari és mezőgazdasági szak­ember. Magyarország első gya­korlati gazdasági iskoláját 1780-ban alapította meg a Kö­rös-parti városban, s az iskola számára 1791-ben egy barokk stílusú, emeletes épületet is fel­építtetett. Ennek tervezője ugyanaz a pozsonyi építész, Kimnach Lajos volt, aki az ótemplom terveit is készítette. Az egykori gazdasági iskolá­ban ma a Tessedik Sámuel Mú­zeum működik. Tanítványait természettudományos, mező- gazdasági és műipari ismere­tekre oktatta. A Tessedik- tanoda homlokzatán valaha ez a szöveg állt: „Ez intézet kiűzi a hazai iskolákból a restséget. A szorgalom ezen emlékeztetőjét az utókor javára hagyta a szar­vasi nép 1791-ben”. A magyar mezőgazdaság fejlődéséért azonban nemcsak a leendő szakemberek oktatásával, ha­akácfa meghonosítása térsé­günkben, a mezővédő erdősáv­ok alkalmazása, különféle gyü­mölcsfák meghonosítása és nyezésére épült Szarvas legré­gebbi temploma, az evangéli­kus ótemplom. A kora klasszi­cista stílusú templom építési munkálatait ő maga szervezte és irányította, ugyanis igen jó gyakorlati érzéke volt. A szar­vasiak nagyon gyorsan, alig két év alatt, s a leírások szerint igen alacsony költséggel építet­ték fel első templomukat, mely 1788-ban nyitotta meg kapuit a hívek előtt. A templom tornyá­nak külső falán domborművel díszített emléktábla állít emlé­ket a templomépítő lelkésznek. A táblát 1942-ben helyezték el. nem a termelés gyakorlati fej­lesztésével is sokat tett. Nevé­hez fűződik az alföldi szikesek befásítása és termővé tétele, az több technikai újítás. Szarvas főutcáján ma is ott áll - igaz már lombtalanul, de a ráfutta­tott borostyánnal mégis széppé Tessedik városa ma is a térség oktatási és tudományos központjai APRÓBAN ÓRIÁS! 1196 INGATLAN 397 JÁRMŰ 459 ÁLLÁSAJÁNLAT / téve - az az akácfa, melyet a hagyomány szerint Tessedik ültetett 1790 tájékán. Tessedik Sámuel kezdemé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents