Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-23 / 273. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2004. NOVEMBER 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP m&ulltitJnUuAiUxi ULVÄÄUlW IVA 1 Áldoz-e a művészetekre? Csete Ilona Kasza Béláné orosházi rok­kantnyugdíjas:- Egy kép­zőművészeti alkotásnak hely kell, ahol jól mutat, ahol minden család­tag elégedett látványával. Ml ilyen szempont alapján válasz­tottunk egy festményt. Amikor megpillantottuk, eszünkbe jut­tatta megismerkedésünk szín­helyét. Nem volt kérdés, hogy megvegyük-e. Domoki Jó- zsefné, oros­házi nyugdí­jas: — Koráb­ban sokat ál­doztunk fest­ményekre, szobrokra, de a képzőművészed albumokat is ide sorolnám. Pártoljuk a he­lyi művészeket, elsősorban tő­lük vásároltunk néhány fest­ményt. Az én kedvencem Ilovszky Béláné, akinek a vi­rágcsendéleteiért rajongok. De van Szalatnyai Józseftől, Boldizsár Istvántól, Alexin Andortól, Bodicsi Zsuzsától is néhány alkotásunk. É Újfalussy Ist­ván, nyugal­mazottközépis­kolai igazgató: - Magam is festek 20 éves korom óta. Ebben a korban már anyagi ál­dozattal is jár ez a szenvedély. A két lányomnak ajándékként adom legszebb alkotásaimat. Kortárs festőktől Is vannak képeim, különösen kedvelem a kárpátaljai művészeket, mint például Sütő Jánost. Brachna Judit, orosházi isko­laigazgató:- A város­ban élő, elis­mert képző­művészektől vannak képeink, lakásunk ékes­ségei ezek. Mindig büszkén mu­tatjuk a hozzánk érkezőknek, hogy milyen értékes emberek élnek és alkotnak Orosházán. Hegyesi Tibortól, Horváth János­tól és F. Varga Máriától vásárolt festményeink mellett otthonun­kat a hozzám nagyon közel álló alkotások is díszítik. A szőtte­seket és a hímzéseket nagyon kedvelem. HÍREK Pedagógiai módszerekről Hatékony módszerek a min­dennapok pedagógiájában cím­mel rendezett konferenciát a napokban Békéscsabán a Köz­oktatási Szakértők Békés Me­gyei Egyesülete konzorcium­ban a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Köz­ponttal, valamint több megyei iskolával. Dr. Végh Lászlóné közoktatási szakértő megnyitó­ja után a résztvevők beszámo­lókat hallgathattak meg neves szakemberek és pedagógusok előadásában, többek között a hatékony pedagógiai módsze­rekről, a hátrányos helyzetű ta­nulók értékeléséről, (mk) Nótáztak Tótkomlóson A Magyarországi Szlovákok Szövetsége a hazai szlovák nép­dalkörök minősítését Tótkomló­son rendezte meg a napokban. Eredmények az I. kategóriában (énekkarok zenei kísérettel): aranyoklevelet kapott a békés­csabai Orgován, a csabacsüdi népdalkor, a Komlós népdalkor. Ezüstoklevelet a tótkomlósi Rozmarín, a ' kej^gipronyi Horenka,1 «■ mezőbenényi és a békéscsabai ifjúsági népdalkor vehetett át, míg bronzot a telekgerendási Szlovák Klub és a Culá citeraegyüttes, valamint a maglódi pávakör. U. kategóri­ában (énekkarok zenei kiséret nélkül) kiemelt aranyminősí­tésben részesült a szarvasi szlovák népdalkor, aranyokle­velet a pitvarosi szlovák nép­dalkor, ezüstöt pedig a békés­csabai Csabai Ruzsicska vehe­tett át (cs) Ifjúsági klub Dombegyházán Dombegyházán a napokban, alulról jövő kezdeményezés­ként, 15 taggal megalakult az ifjúsági klub. Klubvezetőnek Kukla Renátát és Varga Lajost választották. A fiatalok foglal­kozásaihoz az önkormányzat a művelődési házban ad he­lyet (l) Aranypénz a halott szájában, ötszáz éves tojások a hulladékgödörben A Békéscsabát elkerülő út második szakaszának nyomvonalán kutakodtak a régészek Több mint 200 sírt és ugyanennyi településob­jektumot tártak fel idén a megyei múzeumi szerve­zet régészei a Békéscsa­bát elkerülő út második szakaszának nyomvona­lán, a Békési úttól a Szarvasi úti Mol-kútig. Szarmatakori edények, kora Árpád-kori kar- és nyakperecek, római aranypénz és 500 éves to­jások is előkerültek az ásatások során. Nyemcsok László — Hat lelőhelyet tártunk fel, ezekből a legjelentő­sebb a Berényi út és a vasúti fővonal közötti szakasz, ahol majd egyébként a vasúti felül­járó épül — hangsúlyozta Liska András, az ásatás vezetője, akinek munká­ját nagyban segítették Medgyesi Pál és Gyucha Attila régészek is. A régi Megyer faluhelyen — en­nek léte írásos emlékek­ből a XIV. századtól is­mert, és az Ábrámfy csa­lád birtoka volt - sike­rült meghatározni a templomhoz tartozó kö­zépkori temető kiterje­dését.- Ezen a részen egyébként a szarmaták voltak az első megtele­pülök a IV-V. század­ban - magyarázta Liska András. — Szarmata körárkos sírokat tár­tunk fel, és többek kö­zött megállapítottuk azt is, hogy a sírokat néhány generációval később kifosztot­ták. Főként nemesfémre men­tek a sírrablók, akik tudták, hogy hova kit temettek. Azt, hogy római arany­pénzt találtunk - melyet Flavius Honorius császár veretett 409 után -, an­nak köszönhetjük, hogy a pénzt vallási okból, ke­resztény rítus szerint a halott szájába tették. Ezenkívül kerámiaedé­nyekre és gyöngyhímzés­hez használt gyöngyökre is bukkantunk. Az edé­nyek, a ruhakapcsoló tűk Liska András ásatásvezető a régészeti leletek közül bemutatta a szarmatakori, római típusú korsót és a kora Árpád-korból származó nyakpe récét. egyébként római típusú for­mavilágot tükröznek. Kora Árpád-kori, XI. század végi temetőket is feltártak a ré­Megyer nagy település volt A régi, a XIV. század végétől létező Megyer faluban 70—80 család is élhetett, igazolják a régészeti adatok, alátámasztva az írásos emlékeket Azt is megállapították a régészek, hogy az akkori temetőt a templom körül alakították ki. Megyer falu régi helyén, a jelenlegi Berényi úttól Mezőmegyer határáig a török kor végéig, a XVII. század végéig állt fenn. gészek, ezüstpénzeket, bronz­ból készült nyak- és karperece­ket, hajkarikákat találtak töb­bek között a sírokban. A késő középkori leletek közül külön­legességnek számítanak azok a tárgyak, melyekre egy feltárt hulladékgödörben leltek. Akadt itt két 500 éves, egészben ma­radt lúd- vagy tyúktojás, vasból készült olló, kicsorbult kés és számos edénydarab is. Az ásatásvezető kitért arra, hogy a többi öt lelőhelyen szin­tén szarmatakori, Árpád-kori és késő középkori átmeneti szállások, tanyák, gazdasági épületek maradványait tárták fel. A leleteket a közeljövőben restaurálják, és kiállítják Bé­késcsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban. A régészeti munka mindezzel nem ért vé­get a területen, hiszen olyan ér­tékek lehetnek még a földben, hogy jövőre is folytatni kell a feltárást. Természetesen egyez­tetve az útépítést végzőkkel. KISHIREK iZflVAZflS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán eg/ héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Támogassa-e a lakosság a népszava­záson az egészségű^ privatizációját? A szavazás a következőképpen alakult Igen, mert magántőke bevonása nélkül nem fejleszthető a magyar egészségügy. Nem, mert nem vezet jóra, ha pro­fitorientált cégek jelennek meg az egészségügyben.. Igen, ha az állam garantálja az em­bereknek, hogy a gyógyulás az át­alakulás után sem kerül majd töb­be. Ezen a héten arról kérdezzük meg az olvasóinkat, mit gondolnak a ket­tős állampolgárságról? Klikkeljenek a www.bmhiriap.hu-ral Békéscsaba, fizikai munkások. (y) A megyeszékhelyen októberben több mint kétezer munkanélküli fi­zikai munkást tartott nyilván a Bé­kés Megyei Munkaügyi Központ Felsővezetők közül négyen, vezetők közül hatvanketten, ügyintézők kö­zül 674-en keresnek állást. Gyulán a fizikai munkások száma hasonló, de kevesebb, mint fele annyi szelle­mi foglalkozású keres munkát GALÉRIA, (o) Békéscsabáról szár­mazó művészcsa­ládok (Kolozsváry- Tevan) örökösei je­lentős műtárgy­együttes adomá­nyozására tettek javaslatot a városnak. Az alkotások a Csaba Center harmadik emele­tén, a Jankay Galéria és Kortárs Gyűjteményhez kapcsolódóan kap­hatnak helyet. Az üzletház rendelke­zésre tud bocsátani egy 80 négyzet- méteres termet. Annak berendezé­se, felszerelése megoldható abból a tízmillió forintból, amit az adomá­nyozók felajánlottak. A terem bérleti dyát és fenntartását — évente vala­mivel több mint kétmillió forint — az önkormányzat vállalja. IDEGENFORGALOM, (y) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ja­nuár és október között a szállodák átlagosan 62 százalékos szobaka- pacitás-kihasználtsággal működ­tek, ami öt százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Csabacsüd. muzsika. (j) Nem­csak citerával, hanem harmoniká­val is kísérték dalaikat a csabacsüdi Hagyományőrző Nép­dalkor tagjai a község alapításának nyolcvanadik évfordulójára rende­zett ünnepségen. A szlovák nyelvi hagyományokat is ápolják, így ez al­kalommal sem csak magyarul, ha­nem szlovákul is énekeltek. Dévaványa. pályáznak. (i) A kép­viselő-testület döntése értel­mében a sárréti város pályázatot nyújt be az ön- kormányzati adatvagyon másodla­gos hasznosítására. A 4 millió 165 ezer forint értékű projekthez 833 ezer forint önerőt biztosít Ványa. Ha a pályázat sikeres lesz, jövőre 625 ezer forintot, 2006-ban 208 ezer forintot szán a célra Dévaványa. DobOZ. ARANYDIPLOMÁSOK, (b) A közelmúltban a szarvasi nagytemp­lomban két, dobozi nyugdíjas pedagó­gus is aranydiplomát vehetett át a Tessedik Sámuel Főiskola vezetőitől. Lipcsei Fálné tanító, illetve Lukucz Mihályné óvodapedagógus ötven esz­tendővel ezelőtt diplomázott s fiatatok százait nevelték-oktatták Dobozon is. Dombegyház, támogatás, (i) a képviselő-testület döntése értelmé­ben idén 27 felsőoktatásban tanu­ló fiatal kap havi 10 ezer forint tá­mogatást a Bursa Hungarica ösz­töndíjpályázat keretében. Az önkor­mányzat a jelentős összegű támo­gatással azt a szándékát is igyeke­zett kifejezni, hogy a tanulmányok befejezésével a pályakezdő fiatalo­kat visszavárják a településre. Gádoros. IKONOK, (cs) Ikonkiállí- tás nyílt a községi könyvtárban Imréné Lenner Katalin munkáiból, aki bizánci módszerrel készíti munkáit. Imre Károly, a Szent György Lovagrend prioremeritusa méltatta a kiállító munkásságát. A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg. Gyula. UNITÁRIUSOK, (o) Gyulán a '90-es évek második felében támadt fel az igény az unitárius közösség újraszerveződésére. Ma a Gyula és Környéke Szórvány­gyülekezetnek mintegy 50 tagja van. Istentiszteleteiket korábban családi házaknál tartották, míg a '48-as utcai helyiség után ma már az Esze Tamás utcai közös­ségi célú épület biztosít helyet. Az 1940-es évek vége felé Gyula templomépítésre telket adomá­nyozott az unitáriusoknak, de ké­sőbb ezt az elképzelést megaka­dályozták.

Next

/
Thumbnails
Contents