Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-20 / 271. szám
2004. NOVEMBER 20., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP (néívécje Mezőhegyes Külsőperegen áll Békés megye egyetlen külterületi iskolamúzeuma József Attila házitanító volt a 47-es majorban A százéves Iskolamúzeum a mostani gyermekeknek Is sok felfedezni valót kínál. A kútjaival is híres lehetne Az iskola és a major nem csak a szép természeti környezetével és a múzeumával járulhatna hozzá Mezőhegyes turizmusához, mert Balanyi Miklós tanár visszaemlékezései szerint a közelben értékes források is megtalálhatók: „Érdekességként említem meg az öreg iskola pumpás kútját, amely jéghideg vizet adott, de mást is. Mosakodáshoz bekészítettük este a vizet Krcsméri Pista barátommal mosdótálakba. Reggelre a konyhát olyan jódillat árasztotta el, mintha kórházban járnánk. Jódos víz volt. Hordta a település népe az akkori fut- ballpálya szélén lévő kútból is a vizet, aminek fluortartalma volt Ez tette egészségessé a gyermekek fogazatát, hogy az akkori autóbuszos iskolafogászat orvosa nem győzte csodálni, milyen jó fogazattal bírnak az itteni gyermekek. Amikor a gazdasági vasút járatát Battonya felé is megindították, a mozdony számára vízfelvevő helynek jelölték ki az iskola kútját Tisztító, mélyítő fúrást végeztek rajta és a jódos hatás megszűnt. A másik kutat is felszámolták. Egyszer talán valakinek eszébe juthatna újra fúrni a kutat és vizét palackozni”. A Ménesbirtok számozás szerinti XXIV. iskolája 1910-1912 között épült. A húszas években az iskola a falusi művelődés, közösségi élet fellegvára volt. Tudományos, irodalmi és színielőadásokat, rendezvényeket tartottak itt a lakosságnak. Mára a 47. számú majori iskola — Mezőhegyes 14 majori iskolája közül — egyetlenként maradt fenn, őrizve a régmúlt emlékeit.- A külsőperegi iskola kezdetben egy tanítóval működött, majd 1937-től a 43. majori iskolások is ide jártak. A túlzsúfoltság miatt, 1940-ben, rövid ideig szünetelt a tanítás. Összesen 127 tanuló neve szerepel a naplókban - avatott be a mezőhegyesi 47-es majori iskola történtébe Tarkó Gábor történész, a művelődési központ tanára. A régi források szerint a tanfelügyelőtől kisegítőt kértek és kaptak Kálmán János személyében, aki fél évig tanított Külsőperegen, s amikor megkapta behívóját, Gilly Irén segélydíjas, próbaszolgálatos tanítónőt bízták meg az oktatással. A front elvonulása után, 1944 végén kezdődött ismét a tani tás az 1-4. osztályokban, míg februártól az 5-6. osztályokban. Ekkor mindösz- sze 68 gyerek volt. Kálmán Jánosné tanítónő - aki nem menekült el -, Tóth Józsefné tanítónő és Petrovszki Ilona oklevél nélküli kisegítő tanító a nehézségek ellenére végezték a munkát. Mint a legtöbb iskolában, itt is elpusztult a 315 darabból álló könyvtár. A majori iskola történetében jelentős lépés, hogy 1946-ban hivatalosan is kéttanerőssé vált. Az 1947/48-as tanévtől a kerületvezető lakásából alakítottak ki új termet az alsó tagozat számára, illetve az épületben egy nevelői lakás és kultúrterem is létesült. Fennállása során 1950-ben járt a legtöbb gyerek (192) az iskolába. Az ötvenes évek végére a létszám száz alá süllyedt, de a hatvanas években végig száz körül ingadozott. A korszak kiemelkedő tanáregyénisége Nagy Zoltánné Páll Margit volt, aki 12 évig tanított itt, s 1995-ben gyémántdiplomát kapott. Az ötvenes években két, gyakorlóéves tanító is dolgozott az iskolában. A létszám drasztikus csökkenése a hetvenes években következett be. 1974-től csak alsó tagozat működött. Az utolsó tanév 1984-ben kezdődött 9 kisdiákkal, a harmadik évfolyamon senki sem tanult. A következő évben a körzetesítéssel az oktatás megszűnt. Az évek teltével a 47-es majori iskola épülete az enyészeté lett. A tanítói lakást átalakították. Két család kapott benne helyet, akik közt nem volt pedagógus. Balanyi Miklós nyugalmazott tanár több mint negyedszázadnyi időt tanított majori iskolákban, köztük 1949—1951-ig Külsőperegen. Lámpások voltak címmel megírta a majori iskolák történetét. A lelkes helyi patrióták kezdeményezésére szerencsére a 47-es major iskolája „megmenekült” a pusztulástól, mert a mezőhegyesi önkormányzat a városellátó szervezet részvételével 2002-ben önerőből felújította. Az épület egykori tantermében iskolamúzeum kapott helyet, mely a 20. század eleji állapotokat tükrözi. A kiállítás berendezésében Balanyi Miklós nyugalmazott tanárnak és Hollós László tanárnak volt nagy szerepe. A másik terem aranykalászos gazdák, mező- gazdasági vállalkozók klubjának, valamint egyházi foglalkozású személyek időszakos rendezvényeinek ad otthont. Az egykori taijítói lakás üresen áll, az iskolához tartozó földterület kihasználatlan. Az utolsó mezőhegyesi majori iskola egyéneknek, csoportoknak látogatható, sőt rendhagyó tanórát is tartanak. Egy olyan korban és környezetben, ahol az emberi kapcsolatok ápolására is volt idő, amikor a gyerekek a szüleik után tanítóiktól kapták a legtöbbet, a szülők viszonya is más volt az iskolához. A diákok télen sokszor a hóban gyalogolva tették meg a kilométereket az iskoláig. Igaz tehát Balanyi Miklós megállapítása: „Szorgalomból, kitartásból, tisztelettudásból és sok másból csillagos ötösre vizsgáztak azok a majori gyerekek”. Halasi Mária Sárga lap „Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! Ne fizessünk 20 000 forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat! Ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munka- vállalók miatt! Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet! A E kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher! December 5-én szavazzunk NEM-mel!” -ez a szöveg áll azon a sárga lapon, amellyel a napokban teleszórták az országot Valakik. A veretesen demagóg szöveget ugyanis senki nem jegyzi Aki készíttette, az ismeretlenség homályában marad Sunyi módon, gerinctelenül, a sötétből eregetve nyilait A kettős állampolgárság — amely ellen ismeretlenek a sárga lappal híveket toboroznak — *****•*»••**»•* láthatólag meg osztja a hazai politikai erőket és az országot, mint annyi más .................-................... itt , a Kárpát-medencében. Ezzel szemben a határ másik oldalán élő magyarokat soha nem tapasztalt egység jellemzi A magyarlakta községek és városok keresik a kapcsolatot az itteni testvértelepülésekkel, hogy megértessék velünk, számukra igenis nagy a tétje a népszavazásnak A templomokban pénzt gyűjtenek, a magyar vállalkozók pedig nagy összeget ajánlanak fel arra, hogy a kettős állampolgárság elleni kampányt ellensúlyozni tudják az itteni médiában. Azok a külhoni magyarok teszik ezt, akiknek — a sárga lap szerzői szerint — a kettős állampolgárság nem megoldás. Azokról az országunkból kiszakított magyarokról van szó, akik - a sárga színbe öltözött sunyik szerint - az általunk megtermelt javakra utaznak, elveszik előlünk a munkahelyeket, a mi zsebünkből húznak majd nyugdíjat, s szavazataikkal maguk is dönteni akarnak Magyarország sorsáról Azokról beszélek, akik valójában nem akarnak többet, mint hogy jogilag is magyarnak vallhassák magukat, s valamiféle védelemben részesítse őket az óhaza. Ez a kilencven- háromezer négyzetkilométeres ország, amelyért - a velünk vállalt szolidaritás miatt - ötvenhat után sokan évekig raboskodtak a Duna-deltában, mások elszenvedték a rendőri brutalitást, s százezrek tűrték tehetetlenül a megalázó „bozgor” (hazátlan), vagy a „magyarok a Duna mögé” megjegyzéseket, s élték le szemlesütve fél vagy egész életüket Nem az a baj, hogy a kettős állampolgárság kérdését egyesek megvalósítha- tatlannak látják és úgy vélik, annak megszavazása elviselhetetlen terhet jelent az ország számára. A baj a sunyiság és a tájékozatlan magyarországi szavazók érzelmeinek felkorbácsolása — a következmények vállalása nélkül Fantomokkal - sárga lapokat készíttető és terjesztő arcnélküliekkel - nem lehet vitázni! Sárga lapot mutatni nekik azonban nem csak lehet, de kell is. Árpási Zoltán, arpasiz@axels.hu Nem kivételeztek az úri gyermekekkel József Attila a makói Csanád Vezér Főgimnázium diákja házitanítóként korrepetált, illetve nevelőként dolgozott a 47-es majorban. A költő Früstök Éva tanítónő éves munkájához járult hozzá, javítóvizsgára készítette fel a gyerekeket 1922/23-ban a nyári szünidőben. Farkas Béla uradalmi írnok családjánál, a 47-es major 72. számú lakóházában lakott. Az írnok Zoltán fiát taníttatta, ugyanis a tanítónő szigorú volt, nem tett különbséget az úri meg a parasztgyerekek között József Attila később Böszörményi Béla uradalmi intéző szolgálatában is állt Az idősek emlékei szerint a 16-17 éves költő együtt játszott a majori legényekkel Örömére szolgált, hogy jó falusi ételeket ehetett az internátusi sovány koszt helyett. Tanítás után a cselédekkel beszélgetett, kijárt a határba, beült velük a kocsiba, de főleg a kovácsműhelyben szeretett tartózkodni. Jól érezte magát Külsőperegen. Itt szerzett élményei, tapasztalatai tették hitelessé a cselédsors, a paraszti világ megjelenítését költészetében. Főleg szonetteket írt Mezőhegyesen, és Gebe Mártának ajánlott szerelmes verseket. Nyílt nap a Belvárosiban A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium I NYÍLT NAPOT rendez a hatosztályos gimnázium után érdeklődők számára 2004. november 27-én, szombaton 9 órától. Program: 9.00- 9.45: igazgatói tájékoztató. 10.00- 12.00: nyílt tanítási órák. www.belvarosi-bcs.sulinet.hu Telefon: 66/453-260 *32330* Békéscsabai márkaszerviz felvételre keres SZERVIZVEZETŐT Amit elvárunk: A minimum középfokú szakirányú végzettség A jó szóbeli és írásbeli kifejezőképesség A precíz, cél- és sikerorientáltság A jó szervezőképesség, határozottság A jogosítvány B kát. A alapfokú számítógépes ismeret. Előnyt jelent; A alapfokú angol nyelvtudás, hasonló területen szerzett szakmai tapasztalat. Amit kínálunk: A stabil, biztonságos munkahely A sikeres, célorientált csapat A folyamatos továbbképzési és fejlődési lehetőség A teljesítményarányos jövedelem. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését küldje el (teljes alakos) fényképes, kézzel írott pályázati anyagát a kiadóba 2004.11.30ig. A munkakezdés időpontja: 2005. január. JELIGE: SZERVIZVEZETŐ *234741* A Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag-gyártó Kft MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI VEZETŐ munkatársat keres A jelölt feladatai: Az ISO 9001:2000 és ISO 14001:1996 szabványok szerinti minőség- és környezetirányítási és a HACCP rendszer működtetése és fejlesztése, az üzemi gyártási folyamatok ellenőrzése, laboratóriumi mérések elvégzése, a minőségirányítási rendszerelemek működte- j tése. Követelmények: felsőfokú szakirányú végzettség, tárgyalási szintű angol nyelvtudás, számítógépes felhasználói ismeretek (MS Office), precíz munkavégzés. I Előny: nyomdaipari végzettség és/vagy gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, minőségügyben való jártasság. Munkavégzés helye: Békéscsaba, Tevan Andor 2. Jelentkezését angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzzal, levélben vagy e-mailben az alábbi címre várjuk. Postacím: 5600 Békéscsaba, Tevan Andor u. 2. E-mail: agnes.szanto@ffphungary.com A baj a sunyiság.
