Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
2004. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 HÍRLAP a települesekert A közel 800 éves múlt érték, melyre építhetnek a helybéliek Okány 3 ezer lakosú község a történelmi bihari táj legnyugatibb részén. A trianoni békediktátumot követően a település több éven át járási székhely is volt. Az itteni emberek az évszázadok folyamán mindig mezőgazdaságból éltek. Erre utal a vajas Okány, valamint a fehérkenyeres kis Okány elnevezés. Manapság viszont a mezőgazdaság Okányban is hanyatlik. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságból felszabadult munkaerő az iparban találja meg megélhetését, tőkeerős befektetők kellenének. Ám komoly munkahelyteremtő beruházások csak akkor valósulhatnak meg, ha a településre és a térségbe bevezető utak állapota lényegesen javulna. Okány gazdag múlttal rendelkező község. A településről az első írásos emlék 1220-ból, II. András király Idejéből származik. Okány az Árpád-kortól 1920-ig Bihar megyéhez, 1950- ig a maradék Bihar megyéhez, 1950-től pedig Békés megyéhez tartozik. A falu lakossága az 1930-as években volt a legmagasabb, akkor 5200-an lakták Okányt. A történelmi idők során a település több ragadványnevet is kapott.- A vajas Okány megjelölés onnan ered, hogy az itteni 22,5 aranykoronás földek a térségben jó minőségűnek számítottak. A fehér kenyeres kis Okány elnevezés pedig abból származik, hogy itt nagyon jó minőségű búza termett. Az okányi búzának kiváló volt a sikértartalma. Márpedig, ha a sikértartalom jó, akkor attól a búzaliszttől a kenyér igazán fehér - mondta egy hetven év körüli néni, akivel a főutcán találkoztunk. Fekete Zoltán: Körösmente Fekete Zoltán polgármestert játékra hívtuk. Arra kértük, nevezze el települését másként. „Ahogy az országot kettészeli a Duna, a nagyobb városokat pedig ez vagy az a folyó, ugyanúgy Okányban is meghatározó jelentősége volt és van(!) a Körösnek, amely igaz, már régóta csak Holt-Körös. A Körösön túli terület például a második világháború után népesült be. Mivel a Körösnek ennyire központi szerepe van nálunk, Körösmente elnevezést adnám a településünknek” - mondta a polgármester. Okányban minden év augusztusának első hétvégéjén - Okány Kupa elnevezéssel - nagyszabású rendezvényt tartanak. — Azért jó ez a háromnapos eseménysorozat, mert a focin kívül számos, egyéb szórakozási lehetőséget is kínál a helybélieknek és az ilyenkor hazalátogató elszármazottaknak. Mi a családdal az Okány Kupa szinte valamennyi programján ott vagyunk. A legkét évben megindult valami a faluban. Több utcában utat építtetett az önkormányzat, s új járdák is készültek. Tudom, nem lehet mindent egy-két év alatt megcsinálni, hiszen a község anyagi lehetőségei is végeA legismertebbek... A településen élő embereket arról faggattuk, mely közéleti személyek a legismertebbek számukra. Ez alapján a következő listát állíthattuk össze: dr. Fekete Lajos állatorvos, Fekete Zoltán polgármester, Házi Albert helytörténész, Hégely Sándor kereskedő, Kincses Imre alpolgármester. Okány régkíj ékességének, a régi iskola előtt található diszkóinak az ú|)á- éprtéséhez több mint 1,5 millió forint adománnyal járult hozzá a lakosság. jobban a sztárfellépők produkcióját, a tűzijátékot és a helyi tehetségek műsorait kedveljük — fejtette ki a véleményét az immár hagyományos rendezvényről egy negyven év körüli férfi a községháza közelében. Az utóbbi időben történt ütés járdaépítéseket a lakosság is elismeri, ugyanakkor az ebből nem részesülők azt szeretnék, ha a saját utcájukban is mielőbb megvalósulhatnának ezek az infrastrukturális fejlesztések.- Én úgy látom, az utóbbi sek. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogy a mi utcánkban hány esztendő múlva lesz kö- vesút, vagy a járdát mikor csinálják meg - kapcsolódott beszélgetésünkbe egy idősebb asszony, szintén a községháza közelében. S mikor egy újabb helybéli állt meg mellettünk, a szó a sportra terelődött. Mint az ötvenes férfi elmondta, itt nagyon kedvelik a sportot az emberek, tornaterem viszont még mindig nincs a településen.- Én már 50 éves elmúltam - hangoztatta -, de nagyon szeretem a sportot és a gyermekeket. Ezért is örülök, hogy a képviselő-testület tornaterem-építést szorgalmaz. De remélem, nem úgy lesz, mint a korábbi időszakokban. Ugyanis ígéret már sokszor volt, de a tornateremből mégsem lett semmi. Nem túlzók talán, ha azt állítom, legalább négy évtizede hallani, hogy hamarosan lesz tornatermünk... Nem csoda, ha attól tartunk, még mindig soksok esztendő választ el a megvalósulástól. Mivel a hűvös, esős, no- vemberi délelőttön a főutcán több járókelőt nem találtunk, a polgármesteri hivatalt „vettük célba”. A 26 éves Nucz Zoltán eladó is éppen a községházára igyekezett.- Okány jó hely, szeretek itt élni. Az viszont nagy baj, hogy kevés a munkalehetőség, sok a munkanélküli. A fiatalok kénytelenek elmenni a településről. A kevés jövedelmekből eredően nálunk a vásárlóerő is igen alacsony. Főleg a téli hónapokban, amikor a nagy fűtési kiadásokkal is muszáj megbirkózni, kell a pénzt megfogniuk az okányiaknak. A hideg beálltával akár 30-40 ezer forintba is kerülhet a havi fűtési számla. Ez pedig - az okányiak anyagi lehetőségeit figyelembe véve - borzasztóan sok. Mint mondtam, szeretem Okányt, ám ennek ellenére nem tudom, hogy számomra mit hoz a jövő. Ha sikerül itt megtalálnom számításaimat, akkor itt öregszem meg, ha nem, akkor sajnos kénytelen leszek továbbállni - fogalmazott Nucz Zoltán. Igazán az ipari termelés oldaná meg a foglalkoztatási problémákat — vélték néhá- nyan azok közül, akikkel a hivatalban találkoztunk.- Ahhoz, hogy komoly ipari üzemek létesüljenek, jelentős állami támogatásra lenne szükség - mondta az egyikük. - Hasonló mértékben kellene segíteni a mezőgazdasági, illetve a turisztikai fejlesztéseket is. A szolgáltatásokra alapozott vállalkozások, a fizetőképes kereslet hiánya miatt, nem alakultak ki. Ha a munkanélküliség megszűnne, akkor a szolgáltatók bevételei is növekednének. Okány a Hírlapért Mint már közismert, júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elnevezéssel előfizetőgyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett ön- kormányzatoknak Hírlapelőfizetőket kell gyűjteniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajük. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át A Összehasonlító adatok. A településen 1143 háztartást tartunk nyitván, közülük júliusban 217-ben volt előfizetőnk. Ez 18,99 százalékos lefedettséget jelentett Ma 232 előfizetővel számolhatunk, ami 20,3 százalékosra emelte a lefedett- ségi mutatót Okányban. második és a harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előzetesen, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörtént A versenyző települések közül ezúttal Okányt mutatjuk be olvasóinknak. Már húsz éve előfizetőnk Fekete Zoltán polgármester örömmel nevezte be Okányt az előfizető-toborzó játékunkba. A településvezető elmondta: szeretné, ha az okányiak közül minél többen olvasnák rendszeresen a megyei lapot. Ő már két évtizede állandó előfizetője lapunknak, s örül, hogy a településéről, a térségről és a megyéről sok fontos információt olvashat a Hírlapban. — Amennyiben kategóriájában Okány nyerné a 150 ezer forintot, mire költenék a pénzt?- Ha mi nyernénk a felajánlott összeget, akkor létrehoznánk az Okány Fejlődéséért Közalapítványt. Ennek az alapítványnak az induló tőkéje lenne a Hírlaptól kapott pénz.-Mi az a három dolog, amire polgármesterként a legbüszkébb a településén?- Az egyik, hogy az okányi gyermekek kulturált és jól felszerelt óvodába, általános iskolába járhatnak, a művészeti iskolában pedig művészeti tehetségeiket fejleszthetik. A másik, hogy településünkön élénk társadalmi élet folyik, amelyet sok civil szervezet működése is bizonyít Az okányiak mindig képesek öszszefogni, ha egy nemes cél megvalósítása a tét így volt ez legutóbb is, amikor a díszkút újjáépítéséhez több mint 1,5 miüió forint adományt adtak községünk lakói. Harmadik pedig az, hogy az utóbbi két évben Okányban tovább nőtt a belterületi szilárd burkolatú utak hossza, járható útalapokat és több kilométer hosszan betonjárdát építettünk. Ahogy a kívülálló látja... Az 51 éves Kincses Istvánnal, a szomszédos Körösújfalu polgármesterével Okányban találkoztunk, így a településről őt kérdeztük. — Okányba rendszeresen, úgy heti két-három alkalommal átjárok, így elég jól ismerem a szomszéd települést - mondta. - Megítélésem szerint Okány sokat fejlődött az utóbbi években. Ami nekem szembetűnő, hogy több kövesút, sok járda épült. Itt jegyzem meg, hogy nekünk, kö- rösújfalui- aknak jó lenne, ha végre a Kótpuszta— Okány közti út is újjáépülhetne. De tudom, ez nem az okányi község vezetésén múlik. Az okányi önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk. Ezt a tényt az is jelzi, hogy bizonyos pályázatokat közösen szoktunk benyújtani. Az oldalt szerkesztette: Magyart Barna. Fotó: Kovács Erzsébet. Az igazán jó juhász régen a fogával herélte a bárányt A 83. életévében járó Karácsonyi Mihály, Okány idősebb lakói közé tartozik. Mihály bácsi teljes életét Okányban élte le. Elmondta, nagyon szereti települését: ha most lenne fiatal, akkor is Okányban maradna. A nagyarányú munkanélküliség sem riasztaná el: valamelyik cimborájával juhtenyésztő vállalkozásba fogna.- Ön születése pillanatától Okányban él A bő nyolc évtized alatt miként változott a település? -kérdeztük az idős férfit. Névjegy: Karácsonyi Mihály Okányban született 1923. december 9-én. Özvegy, négy felnőtt gyermeke és kilenc unokája van. Nyugdíjas. Aktív korában az uradalmi gazdaságban, később pedig a termelőszövetkezetiben dolgo- ■ zott juhászként. Ha most lenne fiatal, akkor Is Okányban maradna.- Ó, rengeteget változott Okány! Amikor én még fiatal voltam, teljesen másmilyen volt itt az élet Nem volt se viUany, se gáz. Emlékszem, téli estéken mécsesnél kártyáztak az emberek, hiszen akkoriban novembertől márciusig nem sok dolga akadt a lakosságnak. A legtöbb okányi napraforgóolajjal működtette a mécsest, így jóval olcsóbb volt, mintha a boltban vettük volna az olajat Út, járda, miegyebek az utóbbi években, évtizedekben épült ki igazán.- Hogyan változtak a megélhetési lehetőségek?- Amikor én még egészen fiatal voltam, az itteni emberek többsége vagy Schwarz lózsef, vagy Schwarz Andor gazdaságában dolgoztak. Akkoriban ezeket a uraságokat csak lózsef zsidónak, illetve Andor zsidónak emlegették az okányiak. Én Schwarz Andornál kezdtem a juhászatot Az uraság idején is el lehetett helyezkedni, de a falusi embereknek a Kádár-rendszerben volt a legjobb. A legtöbb új ház Okányban is akkor épült A Holt-Körös túlpartján lévő házakat mind a második világháború után építették. Manapság, sajnos, elég sok nálunk is a munkanélküli.- Ön hogyan lett juhász? — Azért választottam juhászatot, mert apám, sőt nagyapám is ezt a szakmát gyakorolta. Nagyon szerettem az állatokat. Igaz, az állatok etetésén, gondozásán túl néha fájdalmat is kellett okoznunk. A kis bárányokat háromhetes korukban mi herél- tük. Egy kis darabot kivágtunk a zacskójukból, majd foggal kiharaptuk a heréjüket Manapság ezt már nemcsak azért nem tudnám megtenni, mert lecsökkent a juhállomány, hanem azért sem, mert nincsenek hozzá megfelelő fogaim. Arra is vélekszek, hogy fiatal koromban Okányban nagyon jó volt a köz- biztonság. A juhokat hajnalban kihajtottuk, s úgy dél körül három-négy óráig is egyedül maradt a határban a nyáj. Manapság ezt már nem lehetne megtenni, mert ellopnák őket Akkoriban mindenki félt a csendőröktől. Most a rendőröknek nincs elég jog a kezükben, ezért aztán kisebb a tekintélyük. De nem is félnek tőlük a bűnözők! •
