Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-17 / 268. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 17., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉBDEZTŰK OLVASÓINKAT Hogyan szórakoznak? Magyari Barna Szabó Károly- | né, 75 éves, l füzesgyarmati ff nyugdíjas: 15 - Nagyon szeretek em- Is berekkel fog­lalkozni. Mindig megnyugtat, kikapcsol, ha tehetek máso­kért, segíthetek az embere­ken. Aktív koromban, 1962— 1990 között az itteni szociális otthonban dolgoztam egész­ségügyi területen. Nyugdíjas­ként sem unatkozom. A Ma­gyar Vöröskereszt helyi szer­vezetének titkáraként renge­teget intézek, segítek máso­kon. Szívesen olvasok és tévé­zek is, s rendszeresen eljárok a helyi idősek klubjába. Bucsi Mihály- né, 66 éves, füzesgyarmati nyugdíjas: — Számom­ra az éneklés jelenti a leg­jobb kikapcsolódást. A helyi népdalkörben 1972 óta folya­matosan énekelek, a népdal­kört működtető Füzesgyarv maü Hagyományőrző Együt­tesnek pedig már mintegy két évtizede vagyok az elnöke. Az éneklésen kívül szívesen né­zek tévét, s több helyi civil szervezet munkájában, prog­ramjain is örömmel veszek részt. Papp Márk, 11 éves, szeg halmi tanuló:- Számom­ra a legjobb szórakozás a horgászat. A gyermek-horgászengedélyt idénre is kiváltottam, s legin­kább itt, Szeghalmon, a Be­rettyóban pecázom. Nyáron elő­fordult, hogy apával reggeltől a következő nap hajnaláig is kint voltunk horgászni, s egyáltalán nem untam a folyó partján ülni. Amikor nem lehet horgászni, szabadidőmet leginkább számí­tógépezéssel vagy focival töl­töm. Néha tévét is nézek. Vas Lajosné, 83 éves, füzes­gyarmati nyug díjas:- Szabad­időben főleg tévézem. Első­sorban az esti órákban jut időm arra, hogy a tévékészü­lék elé üljek. Sajnos, a korom­nál fogva, egyre többször elő­fordul, hogy egy-egy műsort nem tudok végigkövetni, mert közben elalszom. Leginkább a filmek és a hírműsorok érde­kelnek. Az erőszakos jelene­tek viszont nem, pedig azok­ból elég sokat mutatnak mos­tanában. Elég gyakran eljárok az idősek klubjába is, ahol mindig jókat beszélgetünk. Nagybánhegyes „testvérszerződése" Gelencével Nagybánhegyes és a romániai Gelence önkormányzatai több tárgyalás után úgy döntöttek, hogy testvértelepülési kapcso­latra lépnek egymással. En­nek érdekében az elmúlt na­pokban Jancsó Ottó polgár- mester, Csizmadia László al­polgármester, Tímár Istvánná jegyző, Juhász Jánosné iskola- igazgató, Zsilák Pál, a szlovák önkormányzat elnöke és Hajtmann Mária, a szlovák klub vezetője a vendéglátók meghívására négynapos láto­gatást tett Gelencén. Az ott- tartózkodás ideje alatt aláírták a testvérközségek közötti szer­ződést, majd megtekintették Gelence nevezetességeit. Az iskolabeli látogatáskor a diá­kok csereüdültetéséről is meg­egyeztek. A nagybánhegye- siek több doboznyi játékkal ajándékozták meg az ottani óvodásokat. (L) Kettős siker a Móricz-versenyen ■ Remekül sze­repeltek a Szeghalmi Ál­talános és Alapfokú Mű­vészeti Iskola színjátszó cso­portjai a Kiskunfélegyházán megrendezett Móricz Zsig- mond Dramatizálási Verse­nyen. A szeghalmiak egyik csoportja 2., a másik 3. helye­zést ért el. Az ifjú szeghalmi színjátszókat Pándiné Csajági Mária készítette fel a verseny­re. (i) Jó bonbont csak szakmai alázattal! Nem akarnak nagyüzemi technológiát, megmaradnak a manufaktúránál Ma már több mint hetvenféle bonbon kerül ki a kézműves műhelyből. Kézi munkával készül­nek az édes remekek, ami garancia a minőségre Az ország második legrégebbi, 1840-es alapításától kezdve folyamatosan működő cukrászdája a gyulai Százéves. Az Erkel tér 1. számú épület, melyben a cukrászda működik, a Dél-Alföld legértékesebb eme­letes városi polgárháza. A cukrászda jelenlegi bérlője ez év elejétől Balogh László mestercukrász, az ugyan­csak gyulai Kézműves Cukrászda tulajdonos-vezetője, aki műhelyében munkatársaival létrehozta a bonbon manufaktúrát. A minap a Százéves Cukrászdában mutatták be híressé vált bonbonkínálatukat. A bonbonok részben Balogh László (képünkön) fej­lesztései, de nagyobb részt Borbély Béla szaktudását dicsérik az édességremekek. Szőke Margit A bonbonok készítéséhez alko­tó fantázia szükséges, a legjob­bak a kézművesség remekei. A Kézműves Cukrászda évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni bonbonkészítéssel, ami 1998- tól egyre meghatározóbb tevé­kenységük lett. Ma már több mint hetvenféle bonbon kerül ki a műhelyükből, kézi munká­val készülnek az édes remekek, ami garancia a minőségre. Leg­fontosabb nyersanyagaik a kitű­nő minőségű belga csokoládé mellett a marcipánok, a nugá­tok, a grillázsok, a likőrök, a párlatok. Mindehhez szükséges a szakmai alázat - tette hozzá Balogh László mestercukrász.- Mi a jó bonbon titka ?- A tökéletes nyersanyagok - szögezte le Balogh László. - A bonbon az a kategória, ahol nincs helye kompromisszum­nak. Nem szabad azt nézni, hogy ez az anyag olcsóbb, eset­leg jobban járunk vele. Bonbon­jaink készülhetnének svájci vagy francia csokoládéból is, de találnunk kellett olyat, ami mi­nőségileg igen jó, s a magyar pi­acon még megfizethető.- Ki fejlesztette ki a sokféle édességet?- Részben én, de nagyobb­részt idős cuk- rászmester kollégánk, Bor­bély Béla, aki híres magyar cukrászdák­ban, szállodák­ban dolgozott, a finomdesszert, a bonbon terü­letén pedig az országban az egyik legjobb. Ketten fejlesztet­tük ki a termékskálát. Magyar- országon a mienk az egyik leg­nagyobb bonbonválaszték, le­hetne továbbfejleszteni az em­ber fantáziája szerint. Azonban az a törekvésünk, hogy az elért széles választékot szinten tud­juk tartani, és a piacon úgy je­lenjünk meg, amint mi szeret­nénk. Annak idején azért kezd­tünk bonbonnal foglalkozni, mert szakmailag magas kategó­riájú termék, ugyanakkor idő­ben épp ellentéte a fagylaltsze­zonnak, és embereimnek télen is munkát szeretnék adni.- Különleges tudás kell eh­hez?- Jelenleg négyen készítünk bonbont, a helyiséget lassan ki­nőjük. A bonbonnál érteni kell a csokoládékezeléshez, ami az alap uralása. Egy-két Celsius- fok eltérés már megbosszulja magát, a termék beszürkül, ki­válik a kakaóvaj. A csokoládé­ban, ha nem az elvárt kakaóvaj- kristályok alakulnak ki a tem- perálás során, akkor a termék már nem bonbon.- Csak magyar piacra dolgoz­nak?- Szakmai kiállításon már megkerestek bennünket Auszt­riából. Ezzel a minőséggel és ár­ral meg tudnánk jelenni az osztrák, de akár a német piacon is. Egyelőre magyar megrende­lőinknek dolgozunk, akik egyre többen vannak. Ez egyébként nem volt kétséges: ha valaki jót csinál, előbb-utóbb megtalálják! Édes Erkel A bonbon francia szó, csokoládé­cukorkát jelent. A Kézműves Cuk­rászda követi a klasszikus francia, olasz, belga és magyar iskolákat, de mo­dem készítményeik is vannak. Gyulán született Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, Himnuszunk zeneszer­zője, akinek tiszteletére készítettek bonbonkreációt. Az Erkel- szelet csokoládé burkolatát a tetején édes kotta díszíti, belül diómarcipán, és triple seokel ízesített fehér csokoládékrém­mel rétegelték. KISHIKEK BÉKÉS Békéscsaba, kolbászklub. (c) HT' ■ Immáron elérte a 300 tagot a Csabai & iiWrM Kolt)ászklub, mely­ujSiil nek cé|ia a Csabai kolbász népszerűsí- * tése, a kulturális örökség megóvása, a hagyomá­nyok őrzése. Uhrin Zoltán elnök leg­utóbbi ülésükön elmondta: már Brüsszelben is bemutatkoztak, és a város főpolgármestere elismerően szólt a finomságról. A klub továbbra is nyitott, tagfelvételt minden csü­törtökön 16—18 óra között tarta­nak a Szent István téri irodájukban. A tagdíj sem változott, havi 100 fo­rint. Dévaványa. útfejlesztés. (í) a dévaványai képviselő-testület leg­utóbbi ülésén úgy döntött: a sárréti város pályázatot nyújt be a helyi szennyvíztelephez vezető út fejlesz­tésére a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumhoz. Füzesgyarmat útkarbantar­tás. (i) A füzesgyarmati önkor­mányzat mindent megtesz a helyi szilárd burkolatú utak karbantartá­sáért, fejlesztéséért. Az utóbbi két esztendőben a sárréti város 7 millió forintot költött a belterületi utak fel­újítására. Gádoros, közművelődés, (cs) a gádorosi művelődési házban felújí­tották a mosdókat. Az e-Magyaror- szág Pont keretében kialakították az informatikai sarkot. Ennek kö­szönhetően két számítógép áll a la­kosság rendelkezésére. Emelőre in­gyen használhatják az internetet. Gyomaendrod. nyertek, ü) a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola immáron harmadik éve sike­resen szerepel az Oktatási, vala­mint a Gyermek-, Ifjúsági és Sport­minisztérium által közösen kiírt egészségfejlesztési, drogmegelőzé­si pályázaton. Idén 558 ezer forin­tot nyertek kidolgozott programjuk­ra, melyet a városi családsegítő központtal együtt valósítanak meg. Gyula. SZILVESZTER, (ö) A novem­ber 5-étől 7-éig tartó Erkel Művésze­ti Napok után — a rendező az önkor­mányzat volt, fő támogató pedig a Raiffeisen Bank és a VArt Rendez­vényszervezés — a november 28-ai adventi gyertyagyújtási ünnepre, majd a szilveszteri utcabálra készül a városmarketing-iroda. Az utcabál megrendezését tavaly is támogat­ták a vállalkozók. Az iroda kéri, fel­ajánlásaikat ezúttal is tegyék meg. BIZOTTSÁG, (ö) A gyulai önkor­A mányzatnak a vár­borozó működteté­sére kiírt pályázatá­ról egy 7 tagú ad hoc bizottság dönt. Az ad hoc bizottság tagja lesz dr. Havassy Péter múze­umigazgató, Béres István városi fő­építész, Jalecz Lajos, a Kisködmön étterem tulajdonos-vezetője, Borszé­ki Zoltán városmarketingiroda- vezető, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület képviselője, dr. Perjési Klára polgármester és Szabó Jenő alpolgármester. Kevemtes. a népszavazásról. (ke) A kevermesi képviselő-testüle­tet október végén megtartott ülé­sén Krattinger Márton jegyző tartott tájékoztatót a december 5-ei nép­szavazás aktuális kérdéseiről. Körösnagyharsány. asztali csa­ták. (i) Körösnagyharsányban az őszi iskolai szünetben megrendez­ték az első asztalitenisz falusi ver­senyt. Mindhárom kategóriában nagy csatákat vívtak a versenyzők. A lányoknál Győri Zita, a fiúknál Győri Zoltán, a felnőtteknél Sarkadi Zoltán szerezte meg a győzelmet. Kötegyán. jól sáfárkodtak, (b) a kötegyáni sportkör tavaly jól sáfárko­dott a rábízott pénzzel. Éves szinten összesen 1 millió 66 ezer 944 forint volt a szervezet bevétele, míg kiadá­saik 764 ezer 615 forintra rúgtak. így az idei esztendőt 302 ezer 220 forint nyitó pénzkészlettel kezdték. Lökösháza. pályáznak, (ke) a lökösházi cigány kisebbségi önkor­mányzat a helyi pol­gármesteri hivatal­ban működik. Az or­szágos cigány ki­sebbségi önkor­mányzat pályázatot írt ki azoknak az önkormányzatok­nak, akik a céljellegű decentralizált alaptól, vagy a területi kiegyenlítő alaptól kaptak támogatást és segítik a romákat A lökösházi önkormány­zat pályázott a polgármesteri hivatal felújításához, az önerő összegére. Mezőgyán. szociális segély, (b) Rendszeres szociális segélyben — összege havi 18 ezer 560 forint — a munkaképességüket legalább 67 százalékban elveszített, nyugdíjszerű ellátásra nem jogosult vagyoni hely­zetük alapján rászoruló személyek részesülnek. Mezőgyánban e jogcí­men az első háromnegyed évben 646 ezer 220 forintot utalványoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents