Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-13 / 265. szám

2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP fíétvéae 11 Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesemondó Papa, még, papa, mesélj még! - kérlelték az unokák Purdi Mihály pusztaottlakai román meseíró, mesemondó huszon­hat éve távozott az élők sorából. Emléke azonban még ma is él és élni fog generációk múlva is. Kedves örökséget hagyott ugyanis a jelenre és a jövőre: meséit, amiket ő gyűjtött össze Pusztaottla- kán, illetve olyan történeteket, amik a képzeletében születtek... A pusztaottlakaiak máig szívesen em­lékeznek vissza Purdi Mihályra, Mis­ka bácsira, aki vígkedélyű ember volt, soha nem ült ki az arcára, ha gondja, baja volt. A falu ortodox kántora a ter­melőszövetkezetből ment nyugdíjba. A pihenés éveit régi álma megvalósításá­ra áldozta: román meséket gyűjtött és írt. Purdi Mihály idén, december 31-én lenne százéves. Életéről, meséiről kö­zépső lányával, Godja Györgyné Flóra nénivel beszélgettünk.- Édesapánk 1904. december 31-én született Pusztaottlakán, román nemze­tiségű családban, egy édes- és három feltestvére volt. Gyermekkorában sokat betegeskedett, egyszer különösen le­gyengült a szervezete, az orvos már csak napokat jósolt neki. A szülei már azt a ruhát is meg vették, amiben eltemették volna. De a sors szerencsére másképp rendelkezett... Apánk gyakorta megfordult gyermekkorában a temp­lomban, sokat énekelt A fa­lu akkori papja felfigyelt rá, egyházi énekekre tanítgat- ta. Apánk tehetséges volt, egyik tanítója javasolta is a A falu nem feledi Purdi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendezett szeptember 18-án a Magyarországi Román Kultúráért Alapítvány, a Ma­gyarországi Románok Kulturális Szövetsége, a Pusztaottlakai Románok Egyesüle­te és a román kisebbségi önkormányzat Az ünnepségen levetítették a Magyar Te­levízió korábban készített filmjét Purdi Mihátyról és felavatták a művelődési ház falán elhelyezett márványtáblát, ami a falu neves fiának állít örök emléket szüleinek, hogy küldjék Pestre tanulni, de erre a családnak nem futotta. Ma­radt tehát a faluban, itt járta ki az isko­lát, majd dolgozni kezdett a mezőgazda­ságban, előbb önállóan, később pedig a termelőszövetkezetben. Mint említet­tem, szép hangja volt, ezért már úgy 14 éves korától kántorkodott jó négy évti­zeden át a helyi román görögkeleti templomban — sorolta Flóra néni. Purdi Mihály 1925-ben vette felesé­gül Dobriczán Annát, akivel három gyermekük született: 1928-ban Anna, 1932-ben Flóra és 1935-ben Lukrécia.-Mikor kezdett a mesékkel foglalkozni? — Miután nyugdíjba ment, 1964-től. Édesapám a nagyapjától nagyon sok mesét hallott gyermekkorában, ezeket mind leírta, csakúgy, mint azokat, amiket a faluban meséltek mások. Ő maga is költött meséket románul és magyarul is. A meséi többségét ma­gam is jól ismertem, hiszen gyermek­korunkban nekünk is sokat mesélt, csakúgy, mint az öt unokájának, akik körbeülték a családi asztalt és úgy hallgatták a papát. Amikor egy-egy mese végére ért, az unokák kórusban kiabálták: „Papa, még, papa, mesélj még!” Édesapánk meséit 1977-ben könyv formájában is kiadták románul és magyarul. Sajnos nem sokáig örül­hetett a sikernek, a következő év őszén örökre elment a mesék birodal­mába... Kovács Erika A csodapirula hatásos lehet a szívinfarktus és a rák ellen is A jó öreg Aspirint milliárdszám fogyasztja a világ A Rekordok Könyvében az aszpirin a legelterjedtebb fájdalom- csillapítóként szerepel. A csúcslista adatai szerint azóta, hogy a Császári Szabadalmi Hivatalban 1899. március ó-án beje­gyezték az Aspirint, több mint 400 milliárd tablettát gyártottak belőle. Az ókor jeles orvosa, Hippokratész, aki Kr. e. 440-ben Görögországban gyógyí­tott, fűzfából származó kivonatokat ja­vallott reuma, láz és köszvé- nyes megbetegedések leküz­désére. Akkor még senki sem tudta, hogy ezek a kivonatok egy szalicilsavval rokon ve- gyületet, szalicil-glikosidot tartalmaznak. 1838-ban az olasz származású Raffaele Pirianak sikerült először eze­ket a növényi eredetű ható­anyagokat mesterségesen elő­állítania. Húsz évvel később Herman Kolbe, marburgi professzor to­vábbfejlesztette, Friedrich von Heyden drezdai kémikus pedig már kifinomí­totta ezt a módszert. Abban az időben a reumás megbete­gedésben szenvedőknek fájdalmuk csillapítására nagy mennyiségű szali- cilsav-tabletta szedését javasolták. Aki azonban sokat szedett belőle, annak gyomorpanaszai támadtak, akárcsak a Bayer cégnél dolgozó fiatal kémikus, Félix Hoffmann reumás édesapjának. A gyomorbántalmakra és fülzúgásra Hamisították is A szer karrierjére jellemző, hogy 1924-ben már hamisították, ezért az érdekeltek a korabeli sajtóban is felhívták a fogyasztók figyelmét, hogy „kérjék az eredeti csoma­golásút". Az aszpirin a földkerekség min­den pontján a fájdalom, a láz és a reu­más betegségek enyhítésére szolgál. feledésbe merült.) Hoffmannak sikerült ezt az anyagot tiszta és tartós for­mában elő­állítania: 1899-ben ez került - asz­pirin néven — kereskedelmi forgalom­$ » » » ® s i»®®®®«®®®®®®®«®®®®®®##» panaszkodó apa keservei arra ösz­tönözték Felix Hoffmannt, hogy olyan szert állítson elő, amelynek nincs ilyen mellékhatása. A szalicilvegyüle- tek gondos tanulmányozása során a fi­atal Hoffmann egy régi ismerősre buk­kant: az acetil-szalicilsavra. (Ezt a strasbourgi Charles Gerhardt kémikus már lombikban előállította, de mert kémiailag gyorsan bomlott, kísérlete ba. A név egyesek szerint St. Aspirin- usra, a fejfájás ellen védő szentre em­lékeztet, de valószínűbb, hogy az acetil és a spireasav szavakból származik. - m - Időnként felröjfpeba'hTf', nfigV a™ .csodapirulában állítólag „fegyver” rejlik korunk két rettegett betegsé­ge, a szívinfarktus és a rák ellen is. Az 1980-as évek közepéig első­sorban fejfájás ellen szedett acetil-szalicilsav hatásmechaniz­musát csak a hetvenes években tárta fel Vane, Bergstrom és Samuelson: munkájukért 1982- ben Nobel-díjat kaptak. Az Ame­rikai Élelmiszer- és Gyógyszerel­lenőrző Hivatal már 1985-ben azt javasolta, hogy minden szívin­farktuson átesett személy szed­jen kis adagban rendszeresen acetil-szalicilsavat. „Lehet, hogy ez a bevált házi szer a jövőben az érelmeszesedés kezelésében a legjelentősebb sze­repet fogja játszani” - vélekedik ma dr. Paul Samuel amerikai ku­tatóorvos. Érthető tehát, ha az amerikai New Scientist szakírói is - tudományos magazintól szokat­lan elragadtatással - hatalmas le­hetőségek hordozóját látják ebben a jó öreg házi gyógyszerben. J.N.J Héh/égi olvő Aradon kiosztották az Irodalmi Jelendíjakat A Jelen Ház konferenciatermében no­vember 6-án átadták az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar írók Ligája által meghirdetett novellapályázat díjait. Egy napra ismét a magyar irodalom fő­városa Arad. Mint Fischer Aladár, Franyó Zoltán, Olosz Lajos és Krenner Miklós idejében alkalmanként, a két vi­lágháború között Vendégvárás lázában égett a novellapályázat kiírója, az Iro­dalmi Jelen szerkesztősége. Eljött a pá­lyázat másik dajkája, az E-M1L elnöke, Sántha Attila, és itt voltak a Nyugati Je­len fiókszerkesztőségeinek jeles mun­katársai is. Az aradi Magyar Házban, közismert nevén a Jelen Házban ünne­pi nyüzsgés támadt. A konferenciate­remhez vezető lépcsőkön nyomuló ti­nik és kosztümös dámák, Arad és kör­nyékének irodalomkedvelői, pártolói. Amikor a Nyugati Jelen főszerkesz­tő-helyettese (előtte évekig főszerkesz­tője), az öttagú zsűri egyik tagja, a pá­lyázat technikai lebonyolítója, a házi­gazdák nevében köszöntötte a hallga­tóságot, alighanem arra gondolt, ha itt lenne a novellapályázat valamennyi be- nevezője, állóhelyet is nehéz lenne talál­ni. Panaszra így sem volt ok. Hat or­szágból (Románia, Magyarország, Szer- bia-Montenegró, Szlovákia, Németor­szág, Írország) 126 pályamunka érke­zett A zsűri elnöke, a Déry-díjas Bodor Pál, a közkedvelt Diur- nus, számbavette témák és műfajok szerint a leg­gyakoribb gondolatmene­teket, gondolatgörbéket A pályamunkákban (műfajilag változatosak, nem mind gyömöszölhető a novella formába), a konf­liktushelyzetek, tragédiák át-, meg-, illetve túlélése, a félelem drámai megjelenítése dominált Pillanatok alatt kiderült, Bodor Pál zsűrielnöknek is kitűnő. Érvelése, elem­zése lenyűgöző, írásra késztetett Aztán szót kapott a többi zsűritag is. Az Arad megyei gyökereit tudatosan vállaló Zöldi László (közíró, kriükus, egyetemi tanár) rokonszenves életfilo­zófiájával, filozofikus írásaival gyakran találkozunk az Irodalmi Jelen hasábja­in. Ha teheti, szívesen jön Aradra, Erdő­hegyre, Simonyifalvára, a Körösközbe. Olvasata szerint - hangulatos hu­morba ágyazva - 29 írásban, 29-szer főznek kávét veszekedés, szeretkezés közben vagy helyett. Mint a romániai magyar irodalom kutatója, eddig azt észlelte, hogy a szereplők befele fordu­lók, nem kívánkoztak ki a saját vilá­gukból. Most, a nőírók munkáit a kitá­rulkozás jellemzi. Lásd, a nyolc díjból négy a nők kezébe jutott. Mészáros Sándor, a pozsonyi Kal- ligram Kiadó főszerkesztője, gyakorló, s mint ilyen, gyakorlott szövegíró és olvasó. Vállalva a tévedés ódiumát, ál­lította* hogy nem mind arany, ami fénylik, s hogy nem biztos, hogy a mostani díjazottak a legjobbak. A sorrend többszempontú, kompro­misszumos döntés eredménye. Ahogy Molnár Vilmos a műsor után kritiku­san megfogalmazta, a pályázat nem A díjazottak I. díj: Gergely Edit (Gyergyószentmiklós) II. díj: Nagy Farkas, Dudás Erika( Bácska) III. díj: Simó Márton (Budapest) Különdíjak- Balogh Róbert (Pécs), Botházi Mária (Kolozsvár), Cseh Katalin (Erdőszentgyörgy), Csender Levente (Pilisborosjenő), Molnár Vilmos (Csíkszereda) Ország a lejtőn int A miniszterelnök közölte: Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb or­szága, és erről a politikusok tehetnek. Gyurcsány Ferenc azt is hozzátette, hogy 2000 óta folyamatosan lefelé csúszunk a világ versenyképességi rangsorában, ami . a szocialisták, a Med- gyessy-kormány felelős­sége is, miközben az Orbán-éra utolsó két évét is ez jellemezte. Az ok abban keresendő, hogy az elmúlt négy év­ben a kormányok a megengedhetőnél többet költöttek a tár­sadalom felzárkóztatására, miközben el­feledkeztek arról, ha nem támogatják a versenyképesség növelését, akkor előbb- utóbb nem lesz mit elosztani. A kormán}fő őszinteségének értékéből semmit nem von le, hogy lényegében csak megerősítette az egyik legtekintélye­sebb hazai gaz­dasági szakem­ber néhány nap­pal korábbi kije­lentését Kiáltsunk hát ••*•*•*•••♦•••• „bmvó”-t, és küldjünk egy meleg kézfo­gást a kabinet fejének Hosszú idő után az első, kormányon lévő politikus, mi több, az első kormányfő, aki kiáll (ki mer állni) és azt mondja (ki meri mondani): „Hölgyeim és Uraim, Hívők és Nemhívők, Baloldaliak, Jobboldaliak és Semmilye­nek, Cserkészek és Kispajtások! Gáz van! Nagyon nagy gáz! És ezért mi is felelőnek vagyunk Mi több, mi vagyunk érte egye­dül felelősök, mi, politikusok!” (A „mezítlábas” párttagok - szocialisták eszdéeszesek fideszesek, emdéefesek nyilván csak annyiban, hogy hallgattak amikor szólni kellett volna, s tapsoltak amikor fityülni kellett volna.) A helyzetképpel megvolnánk a lecsú- . szással. a lemaradással, a risszae&éssel, ! üfje&i^ó2Íáiiism''fnMt(kr-'gönsös eről­ködéssel', s a versenyszféra folyamatos megsarcolásával Tehát tudjuk hol tar­tunk ás miből kellene kitömi Már csak ki kellene tömi. Csak kitömi. Csak vál­toztatni Csak lendületbe jönni. Csak új­ra Kelet-Európa legversenyképesebb or­szágává válnunk. A történelmünk valahogy úgy alakult, hogy mindig ez a „csak” volt a legnehe­zebb. Úgy látszik ma sincs másként. Nézi az ember a parlament ülését, olvassa, hallgatja a különböző ügyekben a politi­kusok nyilatkozatait (sár röpül innen, sár röpül vissza; csupa sár minden és min­denki), de a közös nevezőnek nyoma sincs. Még a minimálisnak sem. Márpe­dig legalább abban egyet kellene érteni, hogy tényleg gáz van Megabban, hogy kö­zös a felelősség. Meg még abban is, hogy külön-kiilön, egymás ellenére nem megy. Jó lenne hinni, hogy a politikusok kö­zött akkora lesz az akarat az ország fel- emelkedéséért folytatott harcra, és haj­landóság az összefogásra, amekkora el­szántságot tapasztalni a hatalomért fo­lyó küzdelemben Különben marad a mi­niszterelnöki őszinteség. Eredménynek persze ez se kevés. Arpási Zoltán, árpasiz@axels.hu Egymás ellenére nem megy. lóverseny(pálya). Díjazottként egyálta­lán nem elégedett. A könyöklők, a törte­tők, az ügyeskedők, mint pályatévesz­tettek, járjanak többet focimeccsre. Elek Tibor, a békéscsabai Bárka fő- szerkesztője, a jelenkori összmagyar irodalom alakítója - szerkesztői, kriti­kusi munkája, közösség-, illetve iroda­lomszervezői tevékenysége révén — úgy 15-20 közölhető írást talált. Nyo­matékosan felhívta a figyelmünket, hogy az éppen uralkodó kánonon (ká­nonokon) kivig/tül is létezhet értékes magyar irodalom. Sántha Attila, az E-MIL elnöke leszögezte, idejétmúltnak tartja az iro­dalom Budapest központúságát. Lásd, Arad imponáló jelenlétét, időszerűsé­gét. Végül, Böszörményi Szabolcs, a Concord Média Rt. elnöke díszes okle­velet és borítékban pénzt adott át a dí­jazottaknak. Hevesi Mónár József Purdi Mihályról lánya, Flóra néni mesélt D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents