Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-12 / 264. szám

2004. NOVEMBER 12., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KORKÉP Hamisított aláírások, bizalmatlanság az őrségváltás hátterében? Uj vezetőség a dél-békési kistérségi egyesület élén A Dél-békési Önkormányzatok Területfejlesztési Köz­hasznú Egyesülete októberi ülésén visszahívták a szervezet elnökét. Az alelnök és az elnökségi tag le­mondott tisztségéről. A közgyűlés kedden új vezetősé­get választott. Halasi Mária Takács Dezső: „...az a gyanúnk, hogy ezek miatt más dokumentá­ciókba Is „bele­nyúltak” Mint korábban megírtuk, a dél­békési kistérségi egyesület ok­tóber 13-án tartott ülésén Nagy Béla medgyesegyházi polgár- mester több felvetést fogalmazott meg az egyesület működésé­vel kapcsolatban. Eze­ket érintően a jelenle­vők kérték a doku­mentumok bemutatá­sát. Az állítások tisz­tázására négytagú vizsgálóbizottságot hoztak létre, melynek vezetője dr. Karsai Jó­zsef országgyűlési képviselő lett. A kis­térségi fórum október 29-én ismét ülésezett, melyen lemondott a vezetőség és visz- szahívták dr. Szarvas Attila el­nököt, Mezőkovácsháza polgár- mesterét. Ezen a héten keddre összehívták a közgyűlést, ahol az egyesület új elnökének Ta­kács Dezső battonyai, alelnök- nek Nagy Béla medgyesegy­házi és Jancsó Ottó nagy- bánhegyesi polgármestert vá­lasztották meg. — A visszahívásról, illetve az új vezetőség választásáról a leg­utóbbi két-három kistérségi ülésen történtek után és miatt döntött a közgyűlés - fogalma­zott lapunknak Takács Dezső. — A 13-ai ülésen az hangzott el, hogy a kért dokumentumok ügyvédnél vannak letétben, de aznap nem találtak sehol sem­milyen írást. Másnap az egye­sület könyvelőjénél leltek ügy­iratokra, melyek között volt a budapesti székhelyű Dél-béké­si Terület- és Humánerőforrás­fejlesztő Kht. két alakuló ülési jegyzőkönyve is. Az irat olyan tényeket rögzített, amelyek nem történtek meg, s olyan nyi­latkozatok szerepeltek, ame­lyekben a felügyelőbizottság tagjai elfogadják a tisztséget és a velejáró felelősséget. A nyilat­kozatok a magam, mint a felügyelőbizottság elnöke, Gyarmati Jánosné és Szokola Béla, mint a bizottság tagjai ne­vére voltak kiállítva, ám az alá­írások nem voltak valódiak. Ezt írásszakértő is megál­lapította. Amikor ezt észleltük, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk a rendőrségen. Mi tavaly februárban azt vállaltuk, hogy egy Mezőkovácsháza, Ár­pád u. 176. szám alatt működő kht. felügyelő­bizottságának a tagjai leszünk. Természete­sen ezek a dokumentu­mok is fellelhetők a sa­ját aláírásunkkal - ös­szegezte a történteket Takács Dezső. zottság nem tudott mit kezdeni. A gyakorlatban tehát hatáskö­röket vontak el a taggyűléstől, és az a gyanúnk, hogy ezek mi­att más dokumentációkba is „belenyúltak”. A 29-ei ülésen a vizsgálóbizottság ezekről a ta­pasztalatokról számolt be. Ek­kor az alelnök és az elnökségi tag lemondott, míg az egyesület elnökét - aki betegsége miatt nem volt jelen - egyhangú sza­vazattal visszahívták tisztségé­ből. Az új vezetésre jelölő bi­zottság tett javaslatot. Az egye­sület természetesen folytatja munkáját, és jelenleg a Dél-bé­kési Önkormányzatok Terület- fejlesztési Társulásának meg­alakításával foglalkozunk — zárta a kistérség elnöke. A történtekről a kistérségi egyesület visszahívott elnökét, dr. Szarvas Attilát is megkér­deztük. — Úgy gondolom, hogy a visz- szahívásommal egy kitervelt és a lejáratásomat célzó politikai ténykedésnek vagyok a része­se. Az október 13-ai ülésen Mezőkovácsháza tartja el-A felügyelőbizottsági tagságot minden érdekelt öt évre elfogadja, elnöknek a kht. székhelyétől függetlenül Takács Dezsőt vá­lasztották. Az egyik bizottsági tag egyéb­ként is emlékezett a bejelentésre, miszerint a bejegyzés miatt a székhelyet Budapestre helyezzük. A törzstőkét Mezőkovácsháza fizette ki. A kht. létre­hozására egyesületi döntés született. Megjegyzem, hogy Mezőkovácsháza tartja el az egyesületet. Kifizette az alkalma­zottak béreit, az eszközbeszerzést és minden más költséget. A települések által fizetett tagdíj nem elég a megyei területfejlesz­tési tagdíjra. A történtek alapján most már érthető, hogyan ke­rült az országgyűlési képviselő az ülésre hangadóként, aki egy­ből kezdeményezte a bizottságot, és elnöke is lett, pedig kívül­álló és nem a polgármesteri grémium tagja. Függetlenül az eseményektől, én továbbra is a térség lakossága életkörülmé­nyeinek javítását helyezem előtérbe - emelte ki Szarvas Attila (képünkön). - A térségnek megnyerhető országos és uniós tá­mogatásokat kívánom továbbra is idehozni, mint az eddigi je­lentős területfejlesztési pénzeket, illetve a szociális felzárkózta­tó program 320 millió forintját.- A másik gond, hogy a jegy­zőkönyveket a vizsgáló bizott­ság csak az ülést követő hét kedd reggelén kapta meg, ame­lyeket az elnök addigra köz­jegyzővel hitelesített. Közben eltelt több nap, így ezekkel a bi­ugyanis dr. Karsai József or­szággyűlési képviselő vezetésé­vel előkészített „forgatókönyv­vel” rendelkezett a polgármes­terek egy része. Ennek lényege: hogyan tudnak leváltani. Tudo­másomra jutott, hogy az ülést megelőzően dr. Karsai végigjár­ta a polgármestereket, ígérge­tett és a személyemet sározta. Másrészt, kórházi tartózkodá­som miatt a 29-ei ülést kértem elnapolni, de nem így történt - mondta elöljáróban dr. Szarvas Attila.- Az egyesületi jegyzőköny­vek október 15-én közjegyzői hitelesítéssel rendelkezésre áll­tak, de dr. Barátit Mihály pusztaottlakai jegyző — a vizs­gálóbizottság tagja — az értesí­tés ellenére nem kívánta átven­ni és a bizottság többi tagja sem. Erre nem is volt szüksé­gük, hisz’ valójában nem az igazságra voltak kíváncsiak. Október 15-én délelőtt ugyanis már a feljelentés-kiegészítést vitték a megyei rendőr-főkapi­tányságra. Ez már a második okirat-hamisítási feljelentés, az első nem jött be. Ha van is ilyen, az biztosan nem a tud­tommal történt. Eddig kilenc feljelentés készült ismeretlen tettes ellen. Az egyik bizottsági tag elmondta, hogy a három felügyelőbizottsági tagot a kép­viselő a feljelentés előtt megke­reste és közölte, hogy a kht.-n 400-500 millió forintot futtat­tak át, amiért a felügyelő­bizottsági tagok teljes vagyo­nukkal felelnek. A vizsgálóbizottság elnöke dr. Karsai József országgyűlési képviselő volt, aki a következő­ket nyilatkozta:- Szerintem nem kell ahhoz előkészület, hogy rájöjjünk, a kistérségben semmi nem tör­tént. Megjegyzem, hogy dr. Szarvas Attila mindig akkor hívta össze a kistérségi fóru­mot, amikor én a parlament­ben voltam, sőt egyszer sem hívott meg. Úgy gondolom, nem velem van baj, hanem vele. Egy ügyiratot sem talál­tunk az iktatókönyvben, ami a kétévi munkát igazolta vol­na. Az október 13-ai ülés után elhozott a közjegyzőtől jegy­zőkönyveket, amelyeknek nincs is jelentősége - fogal­mazott a képviselő, majd így folytatta:- Az ülést nem én készítet­tem elő, mert nekem a polgár- mesterek szóltak, hogy külön­Eddig kilenc feljelentést nyújtottak be Ismeretlen tettes ellen a megyei főkapitányságra a kistérségi egyesület ügyeivel kapcsolatban. (Felvéte­lünk Illusztráció.) féle eseményekre gyanaksza­nak és elpanaszolták, nem tud megalakulni a kistérségi társu­lás, három részre szakad a tér­ség. Javasoltam, hívjanak ösz- sze közgyűlést amikor nem va­gyok a parlamentben, és próbálok segíteni, hogy a társulást te­gyük rendbe. Már az első ülésen hazugsá­gok derültek ki. Miu­tán megalakult a vizs­gálóbizottság és én let­tem az elnöke, az ira­tokon megláttam Ta­kács Dezső aláírását, ami nem az övé. Ekkor dr. Baráth Mihály jegyzővel megkerestettem a másik két felügyelőbizottsági tagot is, hogy nyilatkoztassa őket, azonos-e az ő aláírásuk. Ennyi történt. Egyébként min­den polgármester megkaptá a valós, tényszerű, feltáró mun­kánkról a tájékoztatást, ami nem tartott sokáig, mert kevés dokumentumunk volt. Sok kér­dés maradt tisztázatlan. Az is­meretlen tettes elleni feljelen­Karsai József: „ a kistérségben semmi nem tör­tént” tést sem én, hanem a sértettek tették, s mint Gyarmati Jánosné a kistérségi ülésen el­mondta, intellektuális bűncse­lekmény történt. Ez azt jelenti, hogy nem azt keresik, aki utá­nozta az aláírást, ha­nem azt, aki beadta a kht. ügyiratát — közöl­te dr. Karsai József. A képviselő végül kiemelte: - Mint a tér­ség országgyűlési kép­viselője, ha a polgár- mesterek valamivel megbíznak vagy fel­kérnek, kötelességem segítséget nyújtani. A bizottság elnökének a polgármesterek választottak, valamint egyhangúlag döntöt­tek, hogy leváltják az elnököt. Úgy vélem, a felkérésnek be­csülettel eleget tettem, és a je­lentésben tényeket közöltünk. A legjobban az sért, hogy olyan közokiratban szerepelnek a polgármesterek valótlan aláírá­sai, amelyért vagyonukkal is fe­lelnek, amit felháborítónak tar­tok. A napi politika szennyében a népszavazás Duray Miklós a kettős állampolgárságról A kettős állampolgárságról, a felvidéki magyarság helyzetéről is beszélt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Párt (MKP) ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amit egy lakossági fórum követett a tótkomlósi J. G. Tajovsky Művelődési Központban. Csete Ilona A Fidesz-MPSZ tótkomlósi szervezetének a jóvoltából láto­gatott a településre Duray Mik­lós. A lakossági fórum előtt a sajtó képviselőinek a felvidéki magyarság és a kettős állam- polgárság aktuális kérdéseiről beszélt. A politikus úgy vélte, amióta Szlovákia az EU tagja, nem érdeke, hogy barátságos Gazdasági dema­gógiáról beszélt Duray Miklós. képet vág­jon, nincs is szüksége a magyarokra a nagypolitiká­ban. Ezt annak kapcsán fogal­mazta meg, hogy az MKP-t megpróbálják kiszorítani a ha­talomból. A december 5-ei magyaror­szági, a kettős állampolgár­ságról szóló népszavazásról keményen fogalmazott. Véle­ménye szerint ebben a kér­désben nem kellene népsza­vazást tartani, hiszen így a napi politika szennyébe ke­rült a téma. A választókban megerősítő félelmeket gazda­sági demagógiának nevezte Duray Miklós. — Az a legprimitívebb politi­kusi szemlélet, amikor azt sulykolja valaki, milyen anya­gi következményekkel jár majd a kettős állampolgárság. Persze, az sem igaz, hogy nem kerül majd semmibe. A köz- igazgatási joghoz értők tud­ják: minden alanyi jognak a működése más kritériumnak is meg kell, hogy feleljen - summázta mondandóját a po­litikus. Tudjuk-e, kinek adományozunk az utcán? Ne elégedjünk meg a sebtében felmutatott igazolvánnyal A második világháború után a békés­csabai közterületen gyűjtögetőknek engedélyt kellett kérniük a város ve­zetőitől a tevékenységükhöz. Később ezt eltörölték, manapság mindenki kéregethet, éppen ezért szinte követ­hetetlen, hogy kinek adományozunk. Fekete G. Kata Olvasóink többször kétségbe vonták már, ha valaki rákos be­tegek gyógyítására vagy éhező gyermekek élelmezésére gyűjt, jogszerűen teszi-e. A másik kér­dés: hogyan lehet ellenőrizni, hogy valóban oda jut-e a pénz, ahová az adományozók szánják. Dr. Simon Mihálytól, a me­gyeszékhely címzetes főjegyző­óvatosságra int Békéscsaba fő­jegyzője. jétől meg­tudtuk a vá­laszt: nehe­zen, vagy szinte sehogy. Az ala­pítványoknak még csak-csak utána lehet járni, hiszen interneten böngészhető az ala­pítványi almanach, ez viszont nem naprakész, vagyis az, hogy egy egyesület nem szere­pel benne, nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Cégbíró­ságnál is meg lehet kérdezni, hogy valóban bejegyeztették-e a céget. Ez viszont azért lehet bonyolult, mert bármelyik me­gye cégbíróságánál történhetett a bejegyzés. Dr. Simon Mihály óvatosság­ra int. Kéri, hogy a megszólítot­tak ne elégedjenek meg a seb­tében felmutatott igazolvány­nyal. Nagyobb bizalomra ad okot, ha személyi igazolványt, útlevelet vagy új típusú jogosít­ványt is felmutat a gyűjtő, bár ezek az iratok is lehetnek a lai­kus számára fel nem ismerhető hamisítványok. Mindenesetre azelőtt, hogy komolyabb össze­get ajánlanánk fel, érdemes legalább egy keveset tájékozód­ni. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents