Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-11 / 263. szám
2004. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP HIRC. V. Segítették a téli tüzelő beszerzését Kevermesen az önkormányzat minden ősszel segítséget nyújt a helyieknek a téli tüzelő beszerzésében. - Az előző években a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt-től vásárolta meg ön- kormányzatunk a lát, most egy másik vállalkozóval kötöttünk üzletet Felmértük a lakosság igényét, ami több száz tonna. Önkormányzatunk Kever- mesre szállíttatta a fát közmunkásokkal és közcélú foglalkoztatottakkal összeaprítottuk, majd kiszállítottuk a családokhoz. A munkások az idős, beteg lakosoknál a helyére hordták be a fát - tudtuk meg Bugyi Férendő!, Kevermes polgármesterétől. A helyiek közül 145 család vette igénybe a szolgáltatást: csak a fa beszerzési árát kellett kifizetniük, a kiszállítás térítésmentes volt (ke) Két átfogó vizsgálat A Gyulai Közüzemi Kft. tevékenysége évek óta a képviselő- testület napirendjén van. Az idén különösen sokszor volt terítéken a kft, így az ivóvízminő- ség-javító programmal, a cég gazdálkodásával, a folyékony hulladék díjszabásával kapcsolatban. Két átfogó vizsgálat is volt a képviselőtestület a gazdasági, a pénzügyi és az ügyrendi bizottságnak felhatalmazást adott arra, hogy az ivóvízminő ségjavító programhoz kapcsolő dó eljárást vizsgálja ki, és elemezze a kft gazdálkodását Ezeket az előterjesztéseket levetették a napirendről, a képviselő testület nem tárgyalhatta (ö) Németh Imre eljátszotta a bizalmat A miniszter tiszteletbeli tagságát megvonták az elkeseredett gazdák A Gádorosi Mezőgazdasági Termelők Szövetsége a gazdatársak kérésének tett eleget, amikor a szövetség tiszteletbeli tagjától, Németh Imre agrár- minisztertől megvonta ezt a megtisztelő címet. Csete Ilona „Az elkeseredett gazdák úgy fogalmaztak, hogy Ón nem a magyar termelők érdekeit képviseli, továbblépésre a külföldi cégek kapnak lehetőséget. Bennünket viszont a piaci eszközökkel tönkretesznek, ellehetetlenítenek. Nincs jog- és létbiztonság a mezőgazdaságban, nincs esélyegyenlőség, nem működik az agrárrendtartás és az egész agrárium megszenvedi mindezek hiányát. Állampolgári jogaink is sérülnek, nem kapjuk meg azt a lehetőséget, hogy a tisztességes munkánk után emberhez méltóan tudjunk megélni. Felháborítanak bennünket a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazottak. Mindezek a történések vezettek oda, hogy szövetségünk közgyűlése megvonja Öntől a tiszteletbeli tagságot” — ezeket a gondolatokat abból a levélből idéztük, amelyet Varga Lajos, a Gádorosi Mezőgazdasági Termelők Sző vétségének elnöke a napokban postázott az agrárminiszternek.- Szövetségünk hitvallása: őszinteség, nyíltság és tisztesség. Ezekbe a kategóriákba nem fér bele az a miniszteri magatartás, amit mi az elmúlt idő szakban tapasztaltunk. Ebből a levélből az is kiderül, miért demonstrál ismét a gazdatársadalom: mert ahogy írtuk, nincs létbiztonság, az agrártárca a félmillió gazdát nem tekinti partnerének, az adófizető termelőket tönkre akarja tenni. Úgy érezzük - ahogy sok magyar is -, saját hazánkban so- kadrangú állampolgárként kezelnek bennünket - egészítette ki a levél tartalmát Varga Lajos. Akiknek bizalmat szavaztak A Gádorosi Mezőgazdasági Termelők Szövetsége 1998-ban alakult 25 taggal. Napjainkban 177-en csatlakoztak a szövetséghez. Tiszteletbeli tag Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, dr. Márton János közgazdász professzor és Laczó Ferenc, a Környezettudományi Központ vezetője. Erőmű és papírgyár az egykori cukorgyár területén (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) Zanócz István azt állítja, ekkora méretű beruházás eddig Békés megyében még soha nem volt Az első lépcsőben ugyanis nem kevesebbről van szó, mint 65 milliárd forint befektetéséről. A gyárkomplexum megálmodója azonban úgy véli, nem a pénz megszerzése a legnehezebb feladat Azt csak mellékesen jegyzi meg, hogy már ő maga is jó néhány milliót belefektetett a különböző tervekbe, s persze a rengeteg utazgatásba, mivel jó néhány külföldi szakemberrel is tárgyalásokat folytatott a témában. Az anyagi források egy rő szét az európai uniós alapokból szeretné megszerezni, mivel az unió nagymértékben támogatja a megújuló energiák előállítására és hasznosítására irányuló elképzeléseket, másik részét pedig hazai és külföldi befektetőktől reméli. Úgy véli, egy ilyen gyorsan megtérülő befektetéshez nem lesz nehéz partnert találni. Az út tehát első olvasatban egyenesnek tűnik, Zanócz úr azonban úgy érzi, hiányzik egy lépcső. Mégpedig az, hogy a helyi, térségi, megyei politikusok nagyobb hajlandóságot mutassanak tervei megismerésére és lobbizzanak is azért, hogy azok valóra válhassanak. Terveivel megkereste már a Gazdasági Minisztériumot, tárgyalt néhány uniós magyar képviselővel is, úgy látja azonban, hogy egyedül, a politikai lobbi segítsége nélkül nehezen járható az út. Annak megítélésére, hogy a tervek mennyire válthatók valő ra, természetesen nem vállalkozhatunk. Zanócz István mindenesetre állítja, hogy az elképzelés iránt egy angol világcég, s több amerikai üzletember is érdeklő dést mutat, de azt szeretné, hogy a felépítendő gyárkomplexum döntően a sarkadi kistérség kezében maradjon, s ne mások gazdagodjanak belőle. Hogy megvalósul-e valaha Zanócz István nagyszabású terve, s ha igen, akkor mikor, ma még nehéz megmondani. Mindenesetre ahhoz, hogy megtudjuk, tényleg olyan nagyszerű elképzelés-e, amilyennek gondolja, mégiscsak alaposabban meg kellene vizsgálni. A felmelegedés nyomán megváltozhat a növényvilág A nemesítők fontos feladata az aszályt és a szélsőséges időjárást jobban tűrő fajták kikísérletezése A felmelegedés hatásai ellen a Jövőben célszerű a talaj felső rétegét a mostaninál lényegesen jobban megmunkálni, mélyebben megmozgatni. (Felvételünk Illusztráció) $ „Akár egyetlen Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is jelentős átalakulásokat okozhat egy-egy térség növényvilágában” — jelentette ki prof. dr. Láng István akadémikus azon a kihelyezett munkaértekezleten, melyet Szarvason, a Tessedik Főiskolán tartott a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia három bizottsága. Lipták Judit Dr. Láng István akadémikus kérdésünkre elmondta, hogy az MTA Növénytermesztési, Talajtani és Agrokémiai, Növény- védelmi, valamint Növényne- mesítési bizottságai a globális klímaváltozás kutatásának területén aktívan együttműködnek különböző oktatási és kutatóintézetekkel. Nem véletlen tehát, hogy a munkaértekezlet helyszínét ezúttal a TSF Mező gazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kara szolgáltatta, lévén a kar több, növénytermesztéssel kapcsolatos kutatási projektbe is bekapcsolódott.- Milyen változásokat okozhat a felmelegedés hazánk, közelebbről a tiszántúli térség növényvilágában? - kérdeztük a professzort.- Egyetlen Celsius-foknyi emelkedés is erősen megbolygathatja a növényvilágot. Az éghajlatváltozás problémáit azonban nem lehet leszűkíteni csak a mezőgazdaságra, mert az sokkal szélesebb, gyakorlatilag életünk minden területét érintheti - sző gezte le dr. Láng István. - Az úgynevezett VAHAVA-program keretében 2003 júliusában kezdtük meg Magyarország különbő ző régióiban annak vizsgálatát, hogy milyen károkat okozott az elmúlt öt évben a klímaváltozás, s próbálunk megoldásokat keresni azok enyhítésére. Ami a tiszántúli, alföldi térséget illeti, 5- 6 évvel ezelőtt itt is megjelentek olyan új növénybetegségek, mint például a sárga rozsda nevű gabonabetegség. Emellett várható, hogy például itt, Békés megye területén sem érzik majd jól magukat a magasabb hőmérséklet miatt azok a növényfajok, melyeket évszázadok óta termesztenek. Ugyanakkor átalakulhat a gyomflóra, megjelenhetnek új gyomfajták, melyek ellen új védekezési módokat kell kidolgoznunk.- Mi az, amit a tudomány a károk enyhítése érdekében tenni tud?- Két út, pontosabban azok kombinációja kínálkozik lehetőségként: egyrészt csökkenteni azokat a tényezőket, melyek fokozzák a felmelegedés ütemét, másrészt megpróbálni alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Itt fontos szerepe lehet a növénynemesítésnek abban, hogy olyan fajtákat kísérletezzenek ki, melyeknek nagy az aszály- és stressztűrő képességük. Ugyanakkor Magyarországnak, ezen belül Békés megyének is a jelenleginél sokkal jobban ki kellene használnia az öntözési lehetőségeit. S még egy fontos dolog: a talaj felső rétegét a mostaninál lényegesen jobban kell megmunkálni, mélyebben kell megmozgatni. MiisazaVAHAVA? Változás, hatás, válaszadás - e három szó első két betűjéből alakult ki a klímaváltozással kapcsolatos program neve. A cél egy nemzeti éghajlatváltozási stratégia kidolgozása. A feladattal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bízta meg 2003- ban a Magyar Tudományos Akadémiát, s arra évi 35 millió forint támogatást is biztosít. \ I
