Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-07 / 235. szám
D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 20 04. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KORKÉP Nem mindegy, hogy hat ökör, vagy hatökör A helyesírás presztízsvesztésérőJHHtjól, hogy miért hígult fel a sajtószakma Dr. Grétsy László nevét az egész ország ismeri. Ha máshonnan nem, hát abból a régi tévéműsorból, melyben Vágó Istvánnal együtt arra biztatott: Álljunk meg egy szóra! A neves nyelvész a közelmúltban egy szakmai nap keretében előadást tartott Szarvason, a TSF Pedagógiai Karán. Itt kértük meg őt rövid beszélgetésre arról, hogyan is állunk mi, magyarok a helyes beszéddel és írással. Lipták Judit- Tény, hogy helyesírási kultúránkkal komoly bajok vannak, pedig nem feledhetjük, hogy akinek pocsék az írása, annak az általános műveltsége is alacsony - kezdte a beszélgetést dr. Grétsy László. - Napjainkra megváltozott a hagyományos kultúrának a könyvhözkötöttsége, a nyelvi üzenetekkel szemben a képi üzenetek előretörését tapasztaljuk. A televízió, az internet egyre fontosabb szerepet tölt be. Sajnos, az internet is egyre inkább a beszélt nyelvet használja, aminek következménye, hogy napról napra hátrébb szorulnak a latin betűs írás mellékjelei (például az ékezetek). A helyesírás elvesztette presztízsét, a kiejtett alakok hatnak az írásra. Pedig a közlés pontosságának, a félreértések elkerülésének a kulcsa ma is és a jövőben is az egységes helyesírás marad. Gondoljunk csak bele, mennyire nem mindegy hogy drága kőről, vagy drágakőről, kis asszonyról, vagy kisasszonyról, Közös erővel Mérni Hilda, az Apáczai Tankönyvkiadó Békés megyei szakreferense elmondta, hogy a mostani szakmai napot (melyet a TSF Pedagógiai Karának Gyakorló Általános Iskolájával közösen szerveztek) hamarosan újabbak követik majd. A rendezvénysorozat második állomása egy környezetvédelmi nap lesz, azt követően pedig a matematika kerül terítékre. hat ökörről, netán hatökörről beszélünk. Ugyanígy nem mindegy az sem, hogy a kőművesek mindent kicsempéztek, vagy kicsempésztek.- Milyen a hazai írott sajtó nyelvezete, stílusa?- Az utóbbi 10-15 évben nagyon felhígult a sajtószakma. Rengeteg olyan újság jelenik meg, amelyik nem alkalmas valójában arra, hogy nyomtatást, 50-100 ezres példányszámot kapjon. A lapgazdákban a jó szándék bizonyára megvan, de nincs meg hozzá a kellő szakmai alapozás. Az országos napilapok többségében és a megyei lapokban általában megfelelő a stílus és a helyesírás, inkább a kisebb vidéki, üzemi lapok, s főleg a reklámújságok színvonala nagyon alacsony. A bulvárlapokban is egyre gyatrább a helyesírás, a fogalmazás, egyre kisebb a nyelvi igény és elhatalmasodik a nyomdafestéket nem tűrő stílus.- Mi az oka ennek a felhígulásnak?- A rendszerváltás előtt a minisztérium kiadói főigazgatóságán kemény procedúrán kellett átmennie annak, aki meg akarta kapni a lapalapítási engedélyt. Ha úgy látták, hogy nem megfelelő a műveltsége, akkor továbbképző tanfolyamra utalták. Manapság viszont bárki alapíthat lapot, aki le tudja tenni a milliókat. Tízszer, vagy akár ötvenszer annyi lap van, mint a rendszerváltás előtt. Zuglapok is megjelennek, főleg hirdetési újságok. Nagy a Grétsy László: a helyesírás nem csodaszer, nem szabad túlértékelnünk. Ha a gondolat beteg, akkor a helyesírás sem segít. fluktuáció, sokszor egy lap él egy-két évig, aztán eltűnik a semmiben. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy manapság a lapoknál többnyire nincsenek korrektorok, mert a tulajdonosok nem akarnak erlán az utóbbi években némi javulást hozott a számítógépes Névjegy Dr. Grétsy László, nyelvészprofesszor Született: 1932. Családi állapota: özveg% négy gyermeke, h tizenegy unokája van. Diplomáját az ELTE bölcsészkarán szerezte. Pályája: a Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa, majd az ELTE Tanárképző Karának tanszékvezetője. Három esztendeje „ örömnyugdíjas". Jelenlegi feladatai: heti egy rádió- és televízióműsor, heti rovat az Élet és Tudományban, illetve a Szabad Földben. Az Anyanyelvápolók Szövetségének ügyvezető elnöke. re költeni (lapunknál dolgoznak korrektorok - a szerk.). így még nagyobb az írók, újságírók, szerkesztők felelőssége.- Melyek a sajtóban előforduló leggyakoribb helyesírási hibák?- Például az ékezethibák, a „j” és az „ly” használatának zavarai (gyakran látom például, hogy a „csevej” szót „ly”-nal írják). Típushiba, hogy a tagmondatok és az értelmező mondatok esetében rossz helyre rakják a vesszőt. Az elválasztás csődje is jellemző a hazai sajtó jelentős részében. Tahelyesírás-ellenőrző programok alkalmazása. Ne feledjük azonban, hogy a gép csak akkor tud dönteni, ha olyan kérdésről van szó, amihez nem kell emberi agy. Nem tudja például eldönteni a „karóra" szó esetében, hogy „kar-ó-ra”, avagy „ka-ró-ra” a helyes elválasztási mód, a gép ugyanis nem érzékeli, hogy karóról, vagy karóráról van szó.- Hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani, netán visszafordítani?- Hivatalos eszköz, törvényi lehetőség nincs arra, hogy megállítsuk a helyesírás presztízsvesztését, a magyar sajtó felhígulását. Tenni annyit tudunk, hogy az iskolai oktatásban a helyesírást minél alaposabban megtanítjuk. Jó tankönyvekkel elérhetjük, hogy újból legyenek jó szónokaink, s örömmel mondom, hogy két- három év óta a retorika újból tantárgy lett a középiskolákban. Szívem szerint még a verstant is belelopnám a tantervbe az egykori poétika helyébe, mert az növelné a memoriter tudást, amit sajnos napjainkban nem divat emlegetni. Ha valaki sok prózai, vagy versrészletet tud, az óriási módon segíti őt a megnyilatkozásaiban. Szomorúan tapasztalom például, hogy ha egy külföldi sportolót megszólít a riporter, az szellemesen, ügyesen, jó poénokkal tud válaszolni, a magyar sportolók pedig kiváló sporteredményeket érnek el, de aki a szóval is tudna bánni közülük, az ritka, mint a fehér holló.- Mennyire képesek a pedagógusok ellensúlyozni a gyermekeket érő sokrétű negatív hatást? — A mostani pedagógusok még képesek, bár azt is el kell mondanom, hogy az utóbbi években a felvételiken egyre csökken a színvonal. Pedig - s ez meggyőződésem - éppen a legjobbaknak kellene oktatói pályára menniük. Ehhez persze a javadalmazásukat, besorolásukat, presztízsüket vonzóKontroll nélkül Az anyanyelv ellen hat az is, hogy a tömegtájékoztatási eszközöknél, a rádióknál, televízióknál nincs ellenőrzés. Számtalan rádió- és tévécsatorna van, ahol ugyanúgy jellemző a felhígulás, mint az írott sajtó esetében. Régen a rádiónak, a televíziónak volt nyelvi bizottsága. (Ma egyedül a Kossuth Rádiónak van nyelvi és mikrofonbizottsága). A kereskedelmi csatornáknál nem szempont, hogy helyes legyen a beszéd, divat az indokolatlan újítás, az egyénieskedés. így akarnak sikert elérni, mert manapság sajnos csak egyetlen dolog számít: a nézettség. vá kell tenni, s ebben bizony nem kevés hiányosságot látok. Ami a hazai tankönyvfelhozatalt illeti, az nagyon gazdag, s legtöbbjüket a közérthetőség, gondos helyesírás és alapos megfogalmazás jellemzi. A pedagógusokhoz hasonlóan tehát a tankönyvek is alkalmasak arra, hogy betöltsék szerepüket. TÍZÉVES A NÉMET OLVASÓTEREM, (ö) A budapesti Goethe Intézettel közösen ünnepelte kedden a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár a német olvasóterme fennállásának tizedik évfordulóiát Helmut Hofmann, a Goethe Intézet helyettes vezetője elmondta, az együttműködésre kész könyvtárakban német olvasótermeket létesítettek a nyelvet beszélőknek, a nyelv iránt érdeklődőknek. Az ezekben elhelyezett dokumentumokat folyamatosan megújítják. Az olvasótermi hálózatot továbbfejlesztik. Felvételünkön (balról) Helmut Hofmann, mellette dr. Illyés Józsefné, a Békés— Csongrád Megyei Német Iskolaegyesület elnökhelyettese, mögöttük Krasznahorkal Géza könyvtárigazgató, dr. Perjés! Klára polgármester és Bernd Finger, a német nagykövetség kulturális referense. Alkotóközösségi fődíjat nyert a Gyulai Várszínház Szőke Margit A Gyulai Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház nyári közös előadása, Örkény István Tóték című darabja megosztott fődíjat nyert a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XVI. Fesztiválján — tájékoztatott Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója. Az Örkény István Tóték című művéből létrehozott előadás elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megosztott alkotóközösségi fődíját. Szűcs Nellit, az előadás egyik főszereplőjét színészi alakításáért a zsűri egyéni díjjal jutalmazta. Vasárnap este Kolozsváron mutatták be Erkel Ferenc Dózsa György című operáját. A művet ugyancsak ezen a nyáron adták elő a Gyulai Várszínházban. Ez az előadás egyben a Kolozsvári Állami Magyar Opera évadnyitója is volt. A bemutató előtt Gedeon József, a várszínház igazgatója nyitotta meg azt a fotókiállítást, amely a Gyulán játszott nyolc Erkel-operáról készült és augusztus végéig a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt látható. Most egy hónapon át a kolozsvári közönség ismerkedhet a fotókiállítással. l Nagy sikerrel mutatták be a Gyulai Várszínház szintén e nyári, Shakespeare Szentiván- éji álom című művéből készült előadását Budapesten, az Új Színházban. A gyulai szerep- osztáshoz mérten annyi változás volt, hogy Oberon szerepét Schneider Zoltán helyett Hirtling István vette át A darabot meghívták Győrbe is, ahol októberben láthatja a közönség.
