Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-05 / 233. szám

2004. OKTOBER 5., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KORKÉP A cél mégis szentesítheti az eszközöket?! Avagy: szerelmi bajra Mandragora Machiavelli pajzán komédiája a nyári játékok után a Jókai színházban az 50. évad nyitánya f Niccolo Machiavelli Mandragórája kétségtelenül a reneszánsz jellegzetes és a világirodalom egyik legszórakoztatóbb vígjátéka; műfaját, tar talmát tekintve igazi könnyed, nyáresti mulatságot ígér, ezért sokkal jobban illik, illett a békéscsabai és a zalai nyári játé­kok színpadára, mint évadnyitónak a Himnusz után, ráadá­sul az éppen 50. születésnapját ünneplő Békés Megyei Jó kai Színházban. A magyarázat persze ismert: a nyári szezonba fektetett energiákat ősztől a kőszínházak is igyekeznek hasznosítani; másrészt bonyolult ebben a szakmában az egyeztetés, így van ez azóta, amióta világ a világ, azaz színház az egész világ. Mivel nem akarok ünneprontó lenni mindjárt az elején, sietve hozzáteszem: a 2004-2005. évad első premi­erje végül is jellem- és helyzetkomikumokkal teli, poénokban gazdag, jópofa, szellemes, szókimondó, nevettető előadást nyújtott, jól szórakoztatta a kö­zönséget. Niedzielsky Katalin Aki eddig nem tudta volna, most megtudhatja: a dalla­mos Mandragora nem női nevet takar, hanem csoda­szert, szerelmi bájitalt hív­nak így. Machiavelli pedig nemcsak politikusként és fi­lozófusként alkotott mara­dandót a XV-XVI. századi Itáliában, Firenzében, ha­nem történelmi értekezései­vel és szépirodalmi tevé­kenységével is. A híres rene­szánsz bölcs nevével általá­ban „A cél szentesíti az esz­közöket” bölcseletet társít­juk, pedig — későbbi kutatá­soknak köszönhetően — ki­derült, igazságtalanul, mert a híres mondat nem Machiavellitől, hanem Loyolai Szent Ignáctól származik, és a jezsui ták jelszava volt. Hogy tudósunk és szerzőnk mégis kíméletlen machiavellistaként vonult be a kultúr­történetbe, annak az lehet az oka, hogy A fejedelem , című könyvét - I amelyben a politika lénye-, gét, alapelveit igyekszik tu­dományosan kifejteni, csak a hasznosság szempontjára hagyatkozik, kizár minden emberi, erkölcsi tartalmat - kortársai közül alig értették, inkább félremagyarázták, s olyan elméleteket tulajdoní­tottak a szerzőnek, amelyek távol álltak eredeti mondan­dójától. A mai ismeretek szerint azért soroljuk Ma­chiavellit a reneszánsz kul­túra legnagyobbjai közé, mert a későbbi társadalom- és hadtudományok, a törté­netfilozófia és a diplomácia egyik megteremtője volt, vígjátékaival pedig új fejeze­tet nyitott a drámairodalom­ban. Milyen kár, hogy „A cél szentesíti az eszközöket” kije­lentés tehát nem Machiavelli­től származik, hiszen tulaj­donképpen akár a Mandragora mot­tója is lehetne! Gazdag, öreg máris minden működik, mi­közben minden szereplő jól jár. Mit üzen nekünk, mai né­zőknek Machiavelli ötszáz év múltán a Mandragórával? Nagyjából azt, hogy korszak­októl és helyszínektől füg­getlenül az alapvető emberi tulajdonságok, érzések és érdekek mit sem változtak; a Az író és a színésznők Az irodalomtörténet szerint Machiavelli nemcsak , az uralkodókat látta el bölcs tanácsaival, ha­nem a firenzei színházakat is, ahol személyes ismeretséget kötött a színésznőkkel. Felje­gyezték, hogy az egyébként rendes család­apát mindig lenyűgözte a női szépség, és * színésznő kedveseire állítólag nem sajnálta a pénzét, de a legnagyobb kitüntetés az volt, ha nagyszerű szerepekkel jutalmazta kivá­lasztottjait. Állítólag az egyik művésznő, aki közelről ismerhette Machi­avelli nem csak írói képességeit, egyszer így nyilatkozott: „Felül és alul egyformán tehetséges”. férj, fiatal, szép feleség, de vá­rat magára a gyermekáldás. Szerelmes ifjú, furfang, találé­konyság, pénz és korrupció, s szereplőket akkor és most, ott és itt ugyanazok a vá­gyak és célok mozgatták, mozgatják. Pénzzel szerel­met is lehet vásárolni, rábe­széléssel az erkölcsöt „felül­írni”, meggyőzéssel életfilo­zófiát módosítani. A cél mégiscsak szentesítené az eszközöket?! Honti Rezső fordítását Pozsgai Zsolt dolgozta át mai színpadra, amitől a darab egyszerűbb, érthetőbb és a nézőnek nyilván mulatságo­sabb lett. Konter László rendezésé­ben igazi vérbő, szókimondó, paj­zán, olykor a közön­séges jelzőt súroló produkciót látunk; a hangsúlyok a még kellemes commedia dell'arte műfajától időnként eltolód­nak a harsány, vá­sári komédiázás fe­lé. Az eredeti mű­höz képest redukált szereplőgárda együtt hatásosan „működik”, min­denki a maga módján teljesít. Kimagaslónak a csapatból Muszte Anna mondható Sostrata, a rafinált anyós, az igazi olasz reneszánsz dajka szerepében. Presits Tamás Callimacója és Komáromi Anett Lucreziája középszerű. Az a közös kettőjük szerep- formáláSabán, hogy' mirtd’ig hiányzik valami ahhoz, hogy azt mondhassuk: ez az, játék, alakítás. Csomós Lajos a má­sik véglet, átbillen, kicsit túl­lihegi Ligurio figuráját. Karczag Ferenc Nicia mestert játssza; a tehetetlen férj és a tehetős bankár nagyon bo­nyolult figurája talán a legne­hezebb feladatot rója a szí­nészre, éppen ezért a leghálá- sabb szerep is persze. Karczag megvillant sokat, de nem merít ki mindent a lehe­tőségei közül. Gerner Csabá­nak nem esik nehezére Timoteus fráter képmutató, álszent lényét sok humorral életre kelteni. Székely László hosszú évek óta csodálatos díszletek egész sorozatával varázsolta már el a Jókai színház kö­zönségét. A magas mérce, az állandó kényeztetés után a mostani mediterrán, leegy­szerűsített, térelemes dísz­let nem hat olyan lenyűgöző­en. S főleg nincs összhang­ban a nagyon pazar, díszes reneszánsz, szinte barokkos jelmezekkel (Papp Janó ter­vei). Volt már és nyilván lesz is még ünnepélyesebb, feleme- lőbb évadkezdés, sok-sok érté­kesebb, emlékezetesebb, fe­lejthetetlen előadás ebben a békéscsabai színházban. Nos, ha az a cél - és a műsortervbe belefér -, hogy egyik-másik produkció könnyed szórakoz­tatást nyújtson, feledtesse a hétköznapok búját-baját, fel­villantson klasszikusokat, még ha modernizálva vagy kissé harsányra sikeredve is, hogy így érje el a közönség minél szélesebb rétegeit, nem bánom, legyen! Olykor szente­síthető a lazább, merészebb eszköztár is. Érdemes azon­ban minden piac- és közönség­szerző törekvésnél, művészi megalkuvásnál azt is mérle­gelni, hogy mennyit szabad engedni a magaslatból, a szín­vonalból, illetve elengedni a hűséges, de igényes(ebb) né­zőkből. (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) A kéményseprő feladata a ké­mények ellenőrzése, tisztítása, valamint a füstgáz maradéktalan eltávozásának ellenőrzése. Az égéstermékben található szén- monoxid visszaáramlásának sú­lyos következményei lehetnek. Ha ez a színtelen, szagtalan gáz az egészségügyi határértéknél nagyobb mennyiségben a helyi­ség légterébe kerül, fejfájást, ros- szullétet, nagy mennyiségben bé­nulást, majd halált okoz.- Az égéstermék visszaáram­lásának több oka lehet, például a kémény részleges vagy teljes dugulása, rossz állaga, szaksze­rűtlen kivitelezése, vagy nem megfelelő műszaki állapota. Sokszor találunk a kémények­ben madárfészket, madártete­met, illetve gyakori, hogy da­rázsfészek vagy a pókhálón fen­nakadt száraz falevelek okoz­zák a kémény eltömődését - kö­zölte a Tüzeléstechnikai kft. fő­mérnöke. - Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kéményseprőt beengedjük a lakásunkba, és a kéményeinket legalább évente egyszer szakszerűen átvizsgál­tassuk. Egy elhanyagolt, elko­szolódott kémény azonban nemcsak a szén-monoxid visz- szaáramlása miatt jelent ve­szélyforrást. A felhalmozódott korom, szurok könnyen lángra kaphat, s ez az egész tetőszerke­zet leégéséhez vezethet. Ahogyan a tüzeléstechnikai kft., úgy a Dégáz Rt. munkatár­sai is minden évben felhívják a figyelmet a fűtési időszak bekö­vetkeztével járó gázfűtés-ellen­őrzésekre. Legfontosabb teendő a gázkészülékek évenkénti kar­bantartása, hiszen azok szak­szerű beállításával energiát, s így pénzt takaríthatunk meg. - A gázkészülékeink nem megfe­lelő működésére különböző je­lek utalhatnak, például a láng színe. Ha a láng világoskék, az jó égést jelez, a kormoló, pirosas viszont elégtelen égésre utal, ami teljesítménycsökkenéssel jár, így a megfelelő teljesítmény eléréséhez több gázra van szük­ség - tájékoztatott Kokavecz Mátyás, a Dégáz RL kirendelt­ségvezető helyettese. A gázszi­várgásnak súlyosabb következ­ményei is lehetnek, ezért a Dégáz Rt. felhívja a figyelmet ar­ra: ha szivárgást észlelünk, azonnal jelentsük az ingyene­sen hívható 06 (80) 820-141-es telefonszámon. A szakember megérkezéséig keresztirányban szellőztessünk, és ne használ­juk az elektromos kapcsolókat.- Tapasztalataim szerint az elégtelen működés és a balese­tek nyolcvan százaléka az ellen­őrzések elmulasztására vezethe­tő vissza - tájékoztatott Popol Pál gázkészülék-szerelő, majd hozzátette: - Óva intenék min­denkit attól, hogy sajátkezűleg fogjon gázkészülékeinek beállí­tásához, javításához. Ezt minden esetben szakemberre kell bízni. A gázkészülék karbantartása mellett a gázmérő és a nyomás- szabályozó megóvása is a ren­deltetésszerű működés elenged­hetetlen feltétele. A nyomássza­bályozót mindig a szabadban szerelik fel, előtérben, oldalkert­ben, s éppen ezért védeni kell a fokozott időjárási és környezeti hatásoktól. Megfelelő védelem­mel elkerülhető például az eső­víz befolyása a szabályozóba, így megvédhetjük a készüléket a meghibásodástól. Az esetleges hibák még időben észrevehetők, ha a fűtési időszak kezdete előtt próbafűtést végzünk. Nyakunkon a fűtési időszak, s ha eddig nem tettük meg, most még nem késő ellenőriztetni ké­ményünket, gázkészülékeinket. k * A J Az akció folyamatban: a csodadoktor kérését teljesíteni kell. Felvételünkön balról Lucrezia (Komáromi Anett), Sostrata, a mamája (Muszte Anna) és az idős férj, Nicia (Karczag Ferenc). (További fotók internetes oldalunk képgalériájában.) Tragédiát okozhatnak az ellenőrizetlen kémények, gázkéj^m^r Gázkészülékeink beállítását, javí­tását ajánlatos minden esetben

Next

/
Thumbnails
Contents