Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

D-FOTO: VERESS 20 04. OKTÓBER 4., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP FESZTIVÁL AZ EGÉSZSÉGÉRT, (mk) A Csaba Centerben október 1-jén és 2-án megrendezett kétnapos fesztiválon számos, az egészséges életmóddal kapcsolatos hasznos tanácsot kaphattak az érdek­lődők. A szellemi vetélkedők és továbbképzések mellett futóversenyen Indulhattak a diákok, valamint műso­rával a Balassi Táncegyüttes és a Csabai Színistúdió szórakoztatta a közönséget. Nagykorúvá lett a battonyai SOS-gyermekfalu Világszerte elterjedt a gyermekek nevelésének ez az emberséges mozgalma Alapításának tizennyolcadik évfordulóját ünnepelte a battonyai SOS-gyermekfalu október 2-án. A „nagy­korúságát” elért létesítményben az elmúlt, közel két évtized alatt 24 anya 164 gyermeket nevelt. A battonyai SOS-gyermekfalu már 26 unokával is büszkélkedhet. Kovács Erika Az SOS-mozgalmat Hermann Gmeiner indította útjára a má­sodik világháborút követően, a negyvenes évek Végén. A gyer­mekfalvak barátainak, segítői- íjiek köre szinte napról napra nőtt. Ma már a világ 131 országában 439 SOS-gyermekfalu és 1100-nál is több SOS- létesítmény működik, összesen több mint 52 ezer gyermeket nevel­nek. Az SOS-mozgalom ötlete a nyolcvanas évek elején jutott el Magyarországra. Az első falut Battonyán építették fel (ma már Battonya mellett Kecskeméten és Kő­szegen is működik). Hogy miért pont Battonyára esett a választás? - erről Németh Szabolcsot, a gyermekfalu nemrégiben ki­nevezett vezetőjét kérdeztük.- Egyrészt azért, mivel Battonya több nemzetiségű te­lepülés, a mi szervezetünk pe­dig nemzetközi. A másik ok, hogy a battonyai születésű Púja Frigyes, az ország akkori külügyminisztere is ezt szor­galmazta. A gyermekfalu alap­kövét 1983-ban rakták le, há­rom évvel később, 1986. április 18-án öt családi házba már be­költöztek a lakók. Az első gye­rek lenei András volt, azután a Bíró gyerekek és a Szalai test­vérek jöttek. Közben még tar­tott az építkezés, de 1986. szep­tember 27-ére, az ünnepélyes átadásra már minden elké­szült. Hermann Gmeiner, a mozgalom atyja, az alapkőleté­telre még el tudott jönni Battonyára, de az átadásra, ha­lála miatt már nem. Utódja, Helmut Kutin adta át a falut - tudtuk meg Németh Szabolcs faluvezetőtől. A battonyai SOS-gyermekfa- luban 12 ház épült, amiből 10- ben élnek gyerekek, a további két ház közül az egyik iroda, a másik pedig vendégház. A fa­lunak közösségi háza is van. Az eltelt 18 év alatt 24 SOS- anya nevelte a gyermekeket, az alapítók közül már csak ketten élnek a faluban, a többiek kö­zül vannak, akik nyugdíjba vo­nultak, olyanok is akadnak, akik időközben férjhez men­tek, vagy másképpen képzel­ték el jövőbeni életüket. A gyermekfaluban 164 gyermek fordult meg, voltak, akik csak néhány hétig éltek Battonyán, sokan azonban felnőtté válá­sukig lakók maradtak. Egy-egy SOS-anya 6-9 gyermeket nevel. Életük olyan, mint egy igazi családé. A gyere­kek óvodába, iskolába járnak, otthon, amiben tudnak, segítenek az anyáknak. A férfimo- dell sem hiányzik a fa­luból, sok férfi dolgo­zik a létesítményben, akik ugyancsak közel állnak a gyerekekhez. A falu védőszárnyai alól már sokan kirepültek, érettségit, diplomát szereztek, családot alapítottak. A faluban nevelke­detteknek 26 unokája is van már. Tartják a kapcsolatot volt nevelőikkel, sokan hazajárnak a gyermekfaluba. A 18. szüle­tésnapot egész napos mulat­sággal ünnepelték meg Battonyán. Idővel család lett belőlünk Az egyik alapító SOS-anya, Molnár Piroska, aki a 18 év alatt 19 gyermeket nevelt, most ki­lenc gyermeke van. A nagyok közül ketten f& iskolások, a többiek általános iskolások, a legkisebbek ovisok.- Nem bántam meg, hogy úgy döntöttem, SOS-anya leszek. Sok öröm ért. Több gyerme­kem is felnőtt már, megállják a helyüket, ami óriási boldogság számomra. Már „unokáim” is vannak. Hogy hogyan élnek együtt tízen, ezt egyik kis­lánya úgy fogalmazta meg: „Megszerettük egymást, idővel eggyé váltunk, egy család lett belőlünk...” ÁRVERÉSI Hl D E T M E N Y A Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8. (a to­vábbiakban árvereztető) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízásából a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat jóváhagyásá­ról szóló 1048/1997. (V. 13.) Korm.-határozat vonatkozó fejezetei alapján árverés keretében értékesíti a magyar állam tulajdonában és az árvereztető kezelésében levő alábbi vagyonelemet: Békés megyei ingatlan: Sorszám Cím, ingatlan megnevezése Helyrajzi szám Teljes földterület Tulajdoni hányad Bruttó forgalmi érték E Ft-ban (ebből áfa) 1. 01297/14 2538 m2 1/1 20 500 (4 100) Szarvas, Anna-liget 8. Raktárépületek (644+631 m2) Megjegyzés: Bérleti szerződés alapján elővásárlási jog terheli. Vevő feladata az ingalant érintő szolgal­mi jogok (közmű, bejárási, stb.) szerződéses és ingatlan-nyilvántartási rendezése. Egyebekben az in­gatlan per-, teher- és igénymentes. Az árverés időpontja: 2004. november hó 8. nap, 10.00 óra. Az árverés és a jelentkezés helye: Békéscsaba, Dózsa Gy. út 2., dr. Kutyik Mátyás közjegyző irodája Az árverési eljárással kapcsolatban további felvilágosítás, valamint az ingatlanok megtekintésének lehetőségéről in­formáció kérhető: Molnár János műszaki vezetőtől 66/515-307-es telefonon. Az árverésen való részvétel általános feltételei: Az árverés tárgyát képző vagyonelem az árverezte­tő szóbeli tájékoztatása szerinti időpontban te­kinthető meg. Az árverés közjegyző jelenlétében történik. Az árvereztető az árverés megkezdésekor ismerteti az árverés részletes feltételeit. Az árverezőnek személyesen, vagy képviselője útján az árverés időpontját megelőzően legké­sőbb 1 órával kell jelentkeznie az árverésen való részvételre. Az árverés tárgyát képező vagyonelem kikiáltási ára megegyezik a kiírásban szereplő forgalmi ér­tékkel (becsült forgalmi érték). A jelentkezés feltételei: ■ személyazonosság igazolása, képviselet ese­tén közjegyző által hitelesített okiratba foglalt meghatalmazás bemutatása, illetve annak át­adása ■ igazolás bemutatása arról, hogy az árverező az ajánlati biztosítékot a kitűzött árverés idő­pontját megelőzően (azaz az árverés megkez­déséig) készpénzben befizette az árvereztető pénztárába ■ gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy a bejegyeztetés folyamatba tételét igazoló cégeljárási igazolás átadása ■ az árverező írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs köztartozása (adó, vám, társadalombiz­tosítási járulék és egyéb az államháztartás al­rendszereivel szemben fennálló fizetési kötele­zettsége). Egyéb feltételek: Az ajánlati biztosítékot legkésőbb az árverés időpontjáig kell befizetni a Halászati és Öntözé­si Kutatóintézet (Szarvas, Anna-liget 8.) pénz­tárába, vagy az árverés helyszínén a közjegyző irodájában. Az ajánlati biztosíték megegyezik a forgalmi érték 10%-ával. (Árverési ajánlati biz­tosíték alatt a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat jóváha­gyásáról szóló 1048/1997. (V. 13.) Korm. hatá­rozat III. A fejezetében meghatározott ajánlati biztosíték értendő.) Az ajánlati biztosíték a vé­telárba beszámít. Az árvereztető a nem nyertes árverező részére az ajánlati biztosítékot az árve­rés napján visszafizeti. Az ajánlati biztosíték után az árvereztető költséget nem számít fel, ka­matot nem fizet. Az adásvételi szerződés megkötésének előfeltéte­le, hogy a nyertes árverező az árverés időpontjától számított 8 naptári napon belül visszavonhatatlan pénzügyi garanciát ad az árvereztetőnek az ajánla­ti biztosítékon felül a teljes vételár-hátralékra, vagy kiegyenlíti a vételár fennmaradó részét. (Az árvereztető visszavonhatatlan fizetési garanciá­nak tekinti a bankgaranciát, vagy a vételárhátra­lék közjegyzőnél, illetve ügyvédnél történő letétbe helyezését.) Amennyiben az árveréstől számított 8 naptári na­pon belül az árverező az Árvereztető megjelölt számlájára a teljes vételárat kiegyenlítette, men­tesül a visszavonhatatlan pénzügyi garancia adá­sának kötelezettsége alól. Az árvereztető az árverés nyertesével az árverés időpontjától számított 15 naptári napon belül szerződést köt. Az árverés nyertese köteles a teljes vételárat legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejű­leg kifizetni. Ha a szerződés megkötése az árverés nyertesének felróható vagy érdek-körében felme­rült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az árverés sikertelen, ha: ■ az árverezők nem tettek érvényes vételi ajánlatot ■ ha az árverési eljárás tisztaságát, vagy az árve­rezők érdekeit súlyosan sértő cselekmény mi­att az árverés érvénytelenítéséről kell dönteni ■ a nyertes ajánlattevő visszalépése esetében, (visszalépésnek minősül, ha a nyertes ajánlat­tevő a szerződéskötésre előírt határidő alatt a szerződést nem köti meg). Visszalépése esetén a nyertes árverező a befizetett árverési előleget (ajánlati biztosítékot) elveszti. ■ Az árvereztető fenntartja a jogot arra, hogy a nyertes árverező visszalépése esetén az árve­rés soron következő helyezettjével kössön szer­ződést. Az árvereztető fenntartja jogát arra, hogy az árve­rést eredménytelennek nyilvánítsa. Az árvereztető tájékoztatja az árverés részt­vevőit, hogy a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó 7/1996. (I. 8.) Korm.-rendeletben foglaltak is tulajdonszerzési korlátozást tar­talmaznak. A tulajdonszerzési korlátozásba ütkö­ző szerződés semmis. Szarvas, 2004. szeptember 22. Halászati és Öntözési Kutatóintézet | Akadémia a fogyasztók jogairól A Társadalmi Unió (Civil Szervezetek Országos Tömö­rülése) megbízásából a Békéscsabai Egyensúly Szabad­idő Klub Egyesület szombaton fogyasztóvédelmi akadé­miát rendezett Békéscsabán, a helyőrségi klubban. Sarkadi paralimpiai bronzérem Athénban A bocciajátékosok szerezték Athénban a paralimpián a magyarok búcsúérmét. A Sarkad Város Sportjáért kitün­tető címet is birtokló Béres Dezső csapattársával, Gyurko- ta Józseffel a dobogó harmadik fokára állhatott, így meg­született Sarkad történetének első paralimpiai érme. Lemaradtunk a mezőgazdaságban Magyarország mezőgazdasága az Európai Unióban címmel pénteken a békési művelődési házban, a Fi­desz nevében Erdős Norbert országgyűlési képviselő és Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő tar­tott sajtótájékoztatót. Both Imre A határon túli testvérváros, Nagyszalonta elöljárósága retteg a MÁV szárnyvonalakat érintő megszüntetési elképzeléseitől. E tényt mi sem bizonyítja híveb­ben, mint a Török László polgár- mester által jegyzett, Tóth Imre országgyűlési képviselőnek cím­zett levél, melyből egyebek kö­zött kiderül: „...Sajnálattal és ag­godalommal nyugtázta Nagysza­lonta közössége a MÁV azon szándékát, hogy szárnyvonala­kat kíván megszüntetni. Félel­meink oda vezethetők vissza, hogy a térséget érintő egyik vas­úd vonal menetrendszerűen köti össze Nagyszalontát Magyaror­szággal. 1990 előtt, még az akko­ri kommunista kormány sem szüntette meg e szárnyvonalat, mely köldökzsinórként szolgált közösségünk számára...” - tag­lalták levelükben Arany szülővá­rosának vezetői. A sarkadi testület amellett tett hitet legutóbbi ülésén, hogy minden tőle telhetőt megtesz a nagyszalontai szárnyvonal megmentése érdekében. Hartay Csaba Erdős Norbert köszöntője után Glattfelder Béla azzal a mondat­tal kezdte a fórummal egybekö­tött sajtótájékoztatót, hogy jelen­leg hazánk hátrányos helyzetben van, mivel a magyar mezőgazda­ság vezetőit és dolgozóit nem ké­szítették fel kellőképpen az Euró­pai Unióra, s ennek további kö­vetkezményei is lehetnek.- A megfelelő felkészítésre azért is szükség lett volna, hogy mezőgazdaságunk a csatlako­zási tárgyalásokon helytálljon, hiszen nagy a lemaradásunk a régi tagállamokkal szemben. A jövőt az is beárnyékolja, hogy az unióban sokan vannak olya­nok, akik meg akarják szüntet­ni, illetve jobbik esetben csök­kenteni szeretnék a mezőgaz­dasági támogatásokat. Hazánk­nak érdeke, hogy ez ne így tör­ténjen, hiszen a lakosság jelen­tős hányada próbál megélni ki- sebb-nagyobb mezőgazdasági vállalkozások működtetésével, s természetesen azoknak is szá­mottevő a létszáma, akik alkal­mazottként végeznek munkát a magyar agráriumban - tette hozzá Glattfelder Béla. Mogyorósi Krisztina Az Önérdekünk a fogyasztóvé­delem címmel megrendezett akadémia célja az volt, hogy tá­jékoztatást adjon a mindennapi fogyasztói panaszokról és az azok intézésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről. A prog­ramot Baji Lajos alpolgármes­ter nyitotta meg, aki elmondta: „Fontos, hogy mindenki meg­próbálja megvédeni saját érde­keit”. A rendezvényen a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség és a Ma­gyar Energia Hivatal képviselői tartottak előadásokat a gáz, az elektromos áram, a kereskede­lem, a vendéglátás témakör­ében, valamint a közszolgálta­tásokkal és az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben. Radó Károly, a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség főosztályvezetője többek között elmondta azt is, hogy munkatársai az ellenőrzé­sek során minden hatodik­hetedik alkalommal találkoznak olyan esettel, ahol megkárosít­ják a fogyasztót. Az előadások után a résztvevőknek alkalmuk nyílt kérdéseket intézni a szak­emberekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents