Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

2004. OKTOBER 4., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Lépés a kulturális autonómia felé Felavatták a Magyarországi Román Dokumentációs és Információs Központot Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Hivatalá­nak államtitkára Adrian Nastase román kormányfő üdvözletét hozta Gyulára. A Román Köztársaság államtikára szombaton a gyulai városházán elmond­ta: támogatják azt a tervet, hogy a magyarországi ro­mánság székvárosában Pomutz Györgyről teret ne­vezzenek el, ahová elkészíttetik az 1848-49-es hon­védszázadosnak, az amerikai polgárháború táborno­kának tiszteletére a mellszobrát. Szőke Margit Szombaton reggel a gyulai vá­rosvezetéssel találkozott Titus Corlatean államtitkár, Calin Fabian, Románia nagykövete, Constantin I. Aron jelenlegi és Andrei Oancea volt szegedi fő­konzul, aki az államtitkár ta­nácsadója. A látogatáson a ma­gyar kormányt Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke képviselte. Cser­háti Mihály nagyrománvárosi önkormányzati képviselő la­punknak elmondta, arra kérték az államtitkárt, hogy készíttes­sék el Pomutz György mell­szobrát. A román származású honvéd százados­tábornok Gyulán született, róla utcát * neveztek el a vá- 1 rosban, és emlék- ü táblát állítottak 1 tiszteletére. A Sá- | ros utcával határos I Pomutz György te­ret és a bronz szob­rot jövőre szeret­nék avatni. Titus Corlatean jelezte, a jövő évi költségve­tésben biztosítják a szobor elkészítésé­nek fedezetét. Dr. Perjési Klára, Gyu­la polgármestere elmondta, a térrendezés 25-26 millió fo­rintba kerül, a forrást ugyan­csak a jövő évi költségvetésben próbálják meg biztosítani és ál­Az első intézmény Kreszta Traján, a Magyarországi Romá­nok Országos Önkormányzatának elnöke lapunknak elmondta: az épület vásárlásá­hoz a magyar kormánytól 23 millió forin­tot, az intézmény működéséhez 4 millió fo­rintot kaptak. A román kormány kétmillió forint értékben biztosította az intézmény lo­gisztikáját és a bútorzatát Az országos ön- kormányzat 5 millió forinttal járult hozzá az épület vásárlásához és 6 millió forinttal renoválásához. Az országos önkormány­zatnak ez az első', saját tulajdonában lévő intézménye, ami a kulturális autonómia egyik első lépését jelenti. Szombaton Sofronie Drincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szentelte meg a központot. Kiállítóterem, olvasóterem kapott itt helyet, de helyben működik majd az országos önkormányzat lapja, a Cronica is. Az olvasóterem több mint ezer kötetes állománya a nagyvá­radi és az aradi egyetem ajándéka. lami támogatást is szeretnének igénybe venni. Szombaton avatták fel a Sáros utcában a Magyarországi Ro­mán Dokumentációs és Infor­mációs Központot. A létesít­ményt Sofronie Drincec, a Ma­gyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szentelte meg. Heizer Antal, a kisebbségi hiva­tal elnöke beszédében azt kíván­ta, az uniós tag, Magyarország és a leendő tag, Románia helyze­tet kihasználva a magyarországi románság kezdeményezzen megvalósítható projekteket. A cél közös: románként élhesse­nek Magyarország területén. Szilárd burkolatú reptérrel gyorsabban elérhető lenne a térség (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) A gyorsaság ilyenkor minden­nél fontosabb. Laczó Szabolcs, a megye- székhelyi Csaba Center Invest Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: helybeli beruházásokban — többek között ipari csarnokok építésében, bérbeadásában, üdülőfalu kialakításában - is gondolkodnak. Ezek azonban csak infrastrukturális háttérrel megvalósíthatók és működtet­hetők jól, és erre a leghama­rabb és legolcsóbban a reptér­fejlesztés kínálja magát. Az ön­kormányzatok is jól járnának, hiszen ingatlanokat tudnának eladni egy-egy beruházáshoz, majd később helyi adót is szed­hetnének. A befektetők ideér- kezésével munkahelyek terem­tődnének, és a fejlesztések po­zitívan hatnának vissza a vá­rosra.- Ha csak egy gyógyulni ide­repülő ember vet szemet vala­milyen területre beruházás cél­jából, és százmilliókat, milliár- dokat fektet itt be, már megté­rül a reptérfejlesztés - fogalma­zott Vozár Márton, a megyei ke­reskedelmi és iparkamara ide­genforgalmi bizottságának el­nöke. - Turisztikai szempont­ból is óriási lehetőségeket rejt magában egy szilárd burkolatú kifutópályával rendelkező re­pülőtér. Tíz-tizenöt személyes kisgépekkel Is érkezhetnének többhetes gyógyulásra hozzánk a vendégek, és nem kellene ezért 30-40 órát autózniuk. Ha pár óra alatt itt lehetnek Gyu­lán, Gyopároson, Gyoma- endrődön, Szarvason, talán nem gépkocsival jönnek és áll­nak meg, költik el a pénzüket Sárváron, Hévízen, Zalaka- roson. Legalább az esélyt meg kell teremtenünk a jobb megkö­zelíthetőségünkre, elérhetősé­günkre. Elegendő pénzügyi for­rást is előteremthetnénk, amennyiben elhatároznánk, hogy ebben az évben ez a leg­fontosabb cél, ide kell koncent­rálni a pénzt. A következő év­ben aztán máshol és más lehet­ne a megvalósítás tárgya. Az el­aprózódás, az adok is meg nem is szemlélet viszont oda vezet­het, hogy a felzárkózásunk le­hetősége is elvész. Kell-e reptér(fejlesztés)? NYEMCSOK LÁSZLÓ arról ír, hogy az idegenforgalom, a befektetésösztönzés is nyerne a reptérfejlesztéssel. Autópályát megyénkben jó ideig csak tévében láthatunk. Csaba-Gyula között már épül vala­mi olyasmi, de kilenc kilométerével még nem lendíti fel gazdaságunkat. Vasúton ennél az európai folyosó részeként jobbak lehetünk, ugyanakkor gyorsaságban ez sem veszi fel a versenyt a repüléssel. Hajóról annyit: nálunk olyat nemigen mondanak be, hogy hajóvonták találkozása tilos. Marad tehát a levegő. Füves kifutópályával rendelkező repte­rünk Békéscsabán ugyan van és a sportrepülést ki is szolgálja, de egy regionális kereskedelmi reptérrel sokkal többre men­nénk. Beleöltünk milliárdokat — a támogatásokat Is számítva — megyénk fürdőibe, viszont a felfejlesztéssel a működtetési költ­ségek is nőttek. Sokkal több vendég „hazai pályáról” ugyanak­kor nemigen keresi fel fürdőinket. A kocsival érkező nyugatiak megállnak Zalakarosnál, Sárvárnál. Ha eldöcögnek hozzánk és felszívják magukat egészségileg, a visszafelé tartó 20-30 órás autóút alatt újra elzsibbadnak, kijön a derékfájásuk. A befektetéseket is ösztönözné szerintem egy korszerű repülő­tér. A kényelemhez szokott üzletemberek sem mondanák azt, ami a jól értesültek szerint néhány éve megtörtént. Jöttek vol­na Békéscsabára beruházni külföldiek, de Kecskemét után 10-15 kilométerrel azt mondták: sehova tovább, vissza Kecs­kemétre, és ott kezdtek üzemlétesítésről tárgyalni. Valószínűleg a legtöbbet Békéscsaba és Gyula városa profitálná a reptérfejlesztésből. Az ideérkezők itt vennék igénybe a taxi-, az étterem- és a szállodaszolgáltatásokat, itt ruháznának be. Persze, a reptérfejlesztéshez össze kellene kaparni másfél mil­liárd forintot, ami irdatlanul sok pénz. Úgy gondolom azon­ban, hogy elenyésző, ha ezzel a megközelíthetőségünk, a fejlő­désünk esélye nagyságrendekkel nő. Csörögjön rám! Kedves Olvasó! Van kedve beszélgetni velem? Elmondani véleményét a megváltozott arculatú és tartalmú lapról, a munkánkról, az írásaink­ról, arról, hogy mi tetszik az újságban, mi nem? Van kedve segíteni szerkeszteni, megosztani a Békés Megyei Hírlappal kapcsolatos gondolata­it, javaslatait? Ha igen, csörögjön rám! Örömmel fogadom a hívását, szívesen beszélgetek Önnel. Ma 10 és 12 óra, illetve 16 és 18 óra között tárcsázza a 66/527- 230-as számot. Várom a hívását! Árpási Zoltán főszerkesztő A béke szimbóluma Békéscsabán A Béke Alapítvány kezdemé­nyezése által 1955-ben jött létre Japánban az a békeszer­vezet, melynek mottója „Le­gyen béke a Földön”. Az ala­pítvány 1991 óta az ENSZ társszervezeteként működik. Célja, hogy egy jelképes osz­lop, úgynevezett békeoszlop felállításával világszerte bé­kés eszméket hirdessen. A békeoszlop olyan szögle­tes, hosszú faoszlop, mely­nek közepe üreges. A mozga­lomhoz csatlakozók ennek belsejében elhelyezhetik a békével kapcsolatos üzenete­iket. A békeoszlopok állításá­nak célja, felhívni az embe­rek figyelmét a természet megóvására, környezetünk megbecsülésére, a béke meg­teremtésére. Ahogyan a világ és Magyarország több pont­ján van már békeoszlop, úgy Békéscsabán is tervezik a felállítását. Jelenleg még foly­nak az egyeztetések az ön- kormányzattal, de a tervek szerint egy-két hónapon be­lül a megyeszékhelyen, az Angyalos kútnál is fölállítják a béke szimbólumát, (mk.) KISHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL VERSMONDÓK, (ö) A gyulai Kará­csonyi János Katolikus Gimnázium által, Simonyi Imre József Attila-dí- jas költő emlékére rendezett orszá­gos szavalóverseny két, életkor szerinti kategóriában zajlott. Az el­ső korcsoportban Petrás Hanna, a gyulai Magvető Református Általá­nos Iskola nyolcadikos tanulója győzött, míg a második korcsoport­ban Jakucs János, a versenyt ren­dező gimnázium diákja lett az el­ső. MEGBOCSÁTÁS HETE. (Ö) A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár­ban az őszi könyvtári hét alkalmá­ból megbocsátási hetet is tartanak. Október 4-étől 9-éig a könyvtár olva­sói késedelmi díj megfizetése nél­kül hozhatják vissza könyvtartozá­saikat Az őszi könyvtári hét október elsejétől 12-éigtart, ez idő alatt az intézmény szolgáltatásaival ismer­kedhetnek meg a látogatók, akiket sokféle rendezvény is vár. Körösladány. rendelő. (í) köpös­ladányban dr. Tabi Dezső fogszak­orvos október elsejétől — a házior­vosokhoz hasonlóan — már vállal­kozásban végzi a fogorvosi ellá­tást. Dr. Tabi Dezső csak a Dózsa György utcai rendelőjében fogadja a betegeket, s a működéshez szükséges feltételeket is ő bizto­sítja. Kötegyán. pályáznak, (b) Az ön­kormányzat a települési szilárd hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégeztetéséért 20 százalék, azaz 450 ezer forint saját erő biztosításával, 1 millió 800 ezer forint támogatást igényel­ve pályázatot nyújt be a Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanács kör­nyezetvédelmi célelőirányzatára. Orosháza, hulladék, (cs) a tele­pülési szilárd hulladékok keze­lésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételé­ről szóló rendelet januárban lé­pett hatályba. A központi sza­bályzók változása miatt a leg­utóbbi testületi ülésen a helyi rendeletet módosították a kép­viselők. Szeghalom, gazdálkodás. (í) a szeghalmi önkormányzat idén ösz- szesen 2 milliárd 675 millió 437 ezer forintból gazdálkodhat. A vá­ros költségvetésének félévi beszá­molójából kitűnt, Szeghalom az év első hat hónapjában 1 milliárd 249 millió forint bevételhez jutott, a ki­adása pedig 971 millió 464 ezer forint volt. Tótkomlós, játszótér. (cs) Az Er- zsébet-iiget környékén van óvoda és bölcsőde is. Igény mutatkozott a környéken lakók részéről egy ho­mokozó kialakítására. A település- fejlesztési bizottság karolta fel a ké­rést, és sokak önzetlen segítségé­vel elkészült a játszóhely. VéSZtÖ. HÁROMMILLIÓ FÖLÖTT, (i) Az észak-békési térség egyik legna­gyobb szórakoztató rendezvényén, a Sárréti Pikniken idén is több ezer ember vett részt A költségek össze­sítése során kiderült: a 2 napos ese­ménysorozatot összesen mintegy 3,2 millió forinttal támogatta a város. Válassza a minőséget! OKÉV: 07-0041-02, ^ FAT: 0036 Várjuk a jelentkezőket következő', állami szakképesítést (OKJ) nyújtó tanfolyamainkra: • mérlegképes könyvelő • minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító (ISO) • számítógép-kezelő/szoftverüzemeltető • valutapénztáros • társadalombiztosítási ügyintéző • pénzügyi-számviteli ügyintéző. További tervezett tanfolyamok: • társadalombiztosítási szakelőadó • adótanácsadó és • személyügyi ügyintéző • ingatlanközvetítő (értékbecsléssel) Kedvezmények: részletfizetés, szakképzési, ill. adójóváírás. Békéscsaba, Kinizsi u. 5. Információs vonal:

Next

/
Thumbnails
Contents