Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-15 / 242. szám
2004. OKTÓBER 15., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 HÍRLAP a telepulesekert Az Atváson szolgáló harangtól Horthy Miklós geszti éjszaRájáig Az őszi erdő ezerszínű arcát mutatja. A citromsárgától a rozsdavörösig minden színben játszik a táj. Kökény kéklik az út két oldalán, de íze még fanyar. A dér majd megérleli. Előttem az úton — Mezőgyán s Geszt között — stráfszekér baktat, a bakon ülő kocsis egyhangúan fújja a füstöt. A mára alig 950 lelket számláló falu, a Tisza-család ősi fészke délelőtti nyugalmában honol. Az iskolának otthont adó, lassú enyészetében is impozáns kastély udvarán régen fordult már meg miniszterelnök... Geszt és a Tisza-család neve összeforrt a közgondolkodásban. A ma zsáktelepülés abban mindenesetre páratlan e hazában, hogy két miniszterelnököt is adott Magyarországnak. Tisza Kálmán 1875-1890 között a Magyarországi Szabadelvű Párt színeiben vezette az országot, egyben és ezalatt időközönként belügy-, illetve pénzügy- miniszterként is tevékenykedett. Fia, az 1861-ben született Tisza István — a nagybátyjától, Szeged újjáépítőjétől, gróf Tisza Lajostól örökölt cím birtokosa - először 1903. november 3., illetve 1905. június 18. között miniszterelnök. Aztán a Nemzeti Munkapárt színeiben 1913. jú— Szóbeszéd szintjen hallottam róla, hogy az atyási harang korábban Geszten dicsérte az Urat. Sajnos ma már egyetlen magyar él Atyá- son, így nem reformé tus magyarokat hív istentiszteletre a hajdani geszti harang — mondta a határ túloldalán az 1942község krónikáját fellapozva válik egyértelművé, miszerint: „1911-ben öntetett az egyház- község 3 új harangot, 12 mázsa össz-súlyban. A vételár felét a Tisza család fizette... A geszti toronyban három harang lévén, a két nagyobbat 1916-ban elvitték ágyúnak... 1927-ben az egyház- község a Tisza család jelentős hozzájárulásával elkészíttette a jelenlegi nagyharangot. Budapestről vasúton szállítódott a A legismertebb gesztiek 1. Fábián Zsuzsanna polgármester 2. Szerb József, Geszt nyugalmazott polgármestere 3. Tárnok András, a szeszfőzde tulajdonosa 4. Gáti Ferenc vadászmester 5. Tárnok Lászlóné, Geszt jegyzője nius 10-étől 1917. május 23-áig újra miniszterelnök, június 15- éig ügyvezető miniszterelnök. Akkor újra visszavonulásra kényszerült, s éppen a napokban boldoggá avatott IV. Károly döntött így sorsáról, aki Ferenc József halála után került a trónra, s nem tudta elviselni a Magyarországon szinte teljhatalomhoz jutott, nagy tekintélyű Tiszát a kormány élén. Ő még azok közé tartozott, aki a geszti családi kriptában alussza örök álmát. Holtában sem volt eny- nyire kegyes a sors az 1974-ben Argentínában elhunyt gróf Tisza Kálmánnal. Amint az a Fekete-Gezti Református Egyházközség Krónikájából kiderül: „...hamvait hazahozták s mivel a kriptába nem temethették, végakarata szerint a geszti határon széjjelszórták”. ben a berettyóújfalui Bethlen Gábor laktanyában, a 10. Honvéd Gyalogosez- ; ............. re d kötelékében aknavetősként szolgált, atyási, ma 83 esztendős Serfőző Demeter. Azt már Fábián Zsuzsanna polgár- mester, civil foglalkozását tekintve lelkipásztor erősíti meg, hogy .............. a geszti toronyban a mai napig valóban csak két harang kondul meg minden délben. Az egyházsarkadkeresztúri állomásig. Onnét az uradalom tárkocsija hozta ; Tiszafáivá-Tiszaháza : Fábián Zsuzsanna polgármestert arra kértük, hogy nevez- : ze el Gesztet másként. íme: ; — Éppen a hagyománytisztelet okán, s nem mellékesen a ■ helyi református egyházközség érdekében kifejtett, máig : ható ténykedésük elismeréseképpen is ragaszkodnék a Ti- : szákhoz. A magam részéről a Tiszafalvával is egyetérte- : nék, de mivel a család ma élő tagjai a kastélyt rendszere- • sen „a ház”-nak nevezik, ajiszaházával is megbékélnék. Gesztre. Nemzeti színű zászlóval, lovas bandérium és magyar- ruhás lányok mentek eléje”. Ugyancsak a krónikába jegyezték fel, hogy: „1943-ban néhány napig a geszti kastélyban vendégeskedett vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország főméltóságú kormányzója”. — Lacika, egy bilcsi? — kérdi elcsukló hangon a főzde „mindenesét”, Deák Lászlót, a nem éppen szomjas mezőgyáni Papp Zoltán. — Drága a posztó! — hangzik lakonikus tömörséggel az elutasító válasz, hogy aztán újabb pohár szíverősítőt hajíthasson a gallérja mögé a szomszéd településről érkezett fiatalember. A falu korábbi első emberét, Szerb Józsefet asztalnál találom. — Huszonkilenc év pedagógusi munkával a hátam mögött talán csak konyí- tok valamit a gyermekneveléshez. Szeret is a kisunoA Gyű la bau Kft munkáját dicséri a javarészt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától elnyert 12 millió forintból felújított TV sza-kripta. Szigeti Antal (felvételünkön) ma temetőgondnokként ápolja a Tiszák emlékét kám. Két hete Gyulára járok, hiszen influenzás szegény, s hogy ne az éppen kénszerűségből munkahelyet váltott lányomnak kelljen táppénzre menni, én vigyázok a csöppségre - tudatja Szerb József, aki mint mondja, jó egészségnek örvend, hiszen egyetlen orvosságot szed. A geszti pálinkát, mert az kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer. Geszt a Hírlapért Mint közismert, júniusban Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért elnevezéssel előfizetőgyűjtő versenyt hir Összehasonlító adatok A településen 310 háztartást tartunk nyilván, melyből júliusban 56 előfizetőt jegyezhettünk. Ez 18,06 százalékos lefedettséget jelentett. Ma kilenccel több előfizetőnk van Geszten, s így a lefedett- ségi mutató 20,97 százalékon áll. d e 11 ü n k meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormányzatoknak Hírlap-előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert ön- kormányzatok 2005-ben egy-egy oldalas in- g y e n e s megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet. (Bővebb felvilágosítás a 66/527- 202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Gesztet mutatjuk be olvasóinknak. A nyereményből a település szépülne Fábián Zsuzsanna polgármester örömmel nevezte be Gesztet a Békés Megyei Hírlap előfizetőgyűjtő játékába. Felhívásunk a helyi ingyenes információs havi lapban, a Geszti Hírmondóban is több ízben megjelent, közös örömünkre, nem eredménytelenül. Az elmúlt három hónapban ugyanis Geszten kilenc új előfizetővel gyarapodott a Békés Megyei Hírlap olvasói tábora. — Amennyiben kategóriájában Geszt nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák ezt az összeget?- Több helye is lenne a nyereménynek. Jövőre a községben faluszépítő versenyt szeretnénk hirdetni, s az egyik elképzelés szerint a díjazott utcaközösségek teljesítményét ismernénk el e Futtái Zsuzsanna nyereményből. Ugyanakkor a községi teleház padlójának burkolása is égető feladat, s itt a szükséges felújítást követően a megyei napilap online változatát is olvashatnák a gesztiek. A harmadik elképzelés szerint utcanévtáblák, illetve az idegenek eligazodását segítő tájékoztató térkép készülne a nyereményből.-Mi az a három dolog, amire a legbüszkébb a településen? — Geszt neve mára összeforrt a Tisza-családdal. Geszt két miniszterelnököt is adott Magyarországnak, s volt olyan időszak, hogy hazánk négy református egyházkerületéből háromban Tisza volt a világi főgondnok. Magyarországon, Geszten 1902- ben nyílt meg az első református óvoda. Ahogy a kívülálló látja...- Mivel Geszten rokonaim élnek, ismerem az ottani embereket, de semmi rosszat nem mondhatok a szomszéd település lakóiról. Véleményem szerint tisztességes, közvetlen, barátságos, dolgos emberek lakják Gesztet - tudatta elöljáróban Bereczki Imréné, 54 éves mezőgyáni hivatalsegéd. - A község méltán büszke történelmi múltjára, neves szülötteire, a Tisza-család- ra. Véleményem szerint éppen ezt a szálat kellene még jobban megragadni, hiszen Geszt számára - jelenlegi elzártságából - a turizmus, az idegen- forgalom jelenthetne kitörési lehetőséget. Bereczki Imréné Az oldal a Geszti Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Veress Erzsi. A szabadkai bevonulásról, a Tisza-kastély gyepjéről, s a századosikról „Mivel az iskolában első tanuló voltam, a tanító úr gyakran elküldött a főkertész úrhoz. Mindig ezer örömmel „röpültem” a kastélyparkba, hiszen tündérszép volt. Az öregek azt mesélték, hogy a kegyelmes úr (gróf Tisza István, néhai miniszterelnök — a szerk.) rendkívül igazságos, s emberséges volt. A napszámosoknak azt mondta: nem baj, ha óránként verik is a kaszát, csak éles legyen, s szép legyen a gyep. Szép is volt az valamikor...” — sóhajtott Dalmi Benjámin. Akinek szavát már csak azért sem vonhatjuk kétségbe, hiszen évtizedekkel később ugyan, de az egyházközség gondnokaként, amolyan önkéntes históri- ásként napjainkig vezeti a geszti református egyházközség „házi történetírását”. S ahogyan a halk szóval j)er- gő emlékekből kikristályosodik, az élet cseppet sem bánt kesztyűs kézzel Dalmi Benjáminnal. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, máig hű maradt hazájához, istenéhez, s a sokat szenvedett magyar nemzethez.- Negyvenben csak az bántott, hogy nem születtem egy évvel korábban. 1940 szeptember 6-án a Geszten át Nagyszalonta felé vonuló magyar csapatok élén lovastüzér főhadnagyi rendfokozattal gróf Tisza Kálmán haladt át elsőnek a ledöntött trianoni határsorompón - eleveníti fel elhomályosuló tekintettel Észak- Erdély átmeneti visszatértét Azért e téren az élet részben kárpótolta: a Délvidék visszafoglalásában kifejtett lelkes munkája elismeréséül primőr dálnoki Veress Lajos, a 2. lovasdandár parancsnoka kézjegyével ellátott, ma is bekeretezett emléklapot akaszt le a falról. Igaz, utóbb a szenvedésből is bőven kijutott: 1944. december 2- án fogságba esett, s a donyeck-medencei szénbányák fullasztó levegője után, ‘48 október 22-én került haza. Szeretve tisztelt századparancsnoka, Somlyói Nagy Sándor a háborút túlélte, de az '56-os események megtorlását már nem.- Az újpesti városházán van az emléktáblája. Ha arra járok, mindig megállók, s ma is levett kalappal tisztelgek a százados úr, utóbb ezredparancsnok előtt... Névjegy: Dalmi Benjámin Zsadányban született 1919. augusztus 12- én. Nős, 1958-ban vette feleségül Bagdi Ilonát Gyermekei: Ilona (1963), Zsolt (1968). 1952-től saját birtokán gazdálkodott, és a fóldmívesszövetkezetnek is tagja. 1960-72 között téesztag, majd kilépett 1972-től Budapesten, a 21. számú általános építőipari vállalatnál dolgozott. 1979 óta nyugdíjas. Dalml Benjámin, a „Magyar Királyi I. Ferenc József Jászkun Honvédhuszár Ezred Páncéltörő Ágyús Század” őrvezetője, bajtársaival Szabadkán 1942-ben — és ma.
