Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-13 / 240. szám
6 hírlap a települesekert BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 13., SZERDA Dombiratos a Hírlapért Mint ismeretes, júniusban Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormány- zatoknak Hírlap-előfizetőket kell gyűjteniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005-ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet. (Bővebb felvilágosítás a 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Dombiratost mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlrtó adatok A község 336 háztartásából júliusban 59-en fizették elő lapunkat, ami 17,56 százalékos lefedettséget jelentett Jelenleg hárommal többen rendelik meg a Békés Megyei Hírlapot s ezzel a lefedettségi mutató 18,45 százalékosra emelkedett Ország-világ hírei a postaládában Róka Rudolfné Dombiratoson sok idős ember él, akik többsége nem hagyja el a falu határát. Ezért is tartja rendkívül fontosnak Róka Rudolfné, a település polgár- mestere, hogy a világ, az ország és szűkebb hazánk, Békés megye hírei, lapunkon keresztül eljussanak Dombiratos lakosságához.- A Békés Megyei Hírlap településünk lakóinak is az egyik legfontosabb hírforrása. Az újságban lévő információk beszédtémát jelentenek a piacon, az orvosi váróban, sőt, nem egy esetben még a képviselő-testületi üléseinken is - fogalmazott a polgármester asz- szony, aki azért is nevezte be Dombiratost a Hírlap játékába, hogy ezáltal is ösztönözze a helyieket, ha tehetik, olvassák, forgassák naponta lapunkat.- Ha a saját kategóriájukban nyernének, mire fordítanák a 150 ezer forintot? — Nagyon sok helye lenne! Akár az iskolára, az óvodára, vagy az egészségügyre, mindenütt jó szolgálatot tenne.- Mi az a három dolog, amire leginkább büszke Dombiratoson? — Azokra a fejlesztésekre, amiket 1990-től, a rendszer- változás óta végrehajtottunk. A másik: azok a szociális juttatásaink, amikben - a szükség úgy hozta — igencsak élen járunk a megyében. De büszke vagyok arra is, hogy Dombiratos nyugodt, békés falu. Testületünkben négy párt képviselői ülnek, akik félretették politikai hovatartozásukat, így dolgoznak a faluért. Egy kevermesi vélemény. Rádai Gyuláné 59 éves, Kever- mesen élő védőnő így látja Dombiratost:- Huszonkét éve dolgozom Dombiratoson, eleinte helyettesítő védőnőként, 2000-től pedig már nyugdíjasként, négyórás állásban. Az eltelt évek folyamán igen jól megismertem a falut és az itt élőket. Azok a gyerekek, akikkel dombiratosi kötődésem legelején foglalkoztam, már 20-22 évesek, felnőttek, a többség már a saját gyermekét hozza. Jó véleménynyel vagyok a faluról, szeretek itt lenni, dolgozni. Az emberek tisz- telettudóak, becsületesek, Rádal G*u,áné együttműködőek. Amióta önállósult a falu, azóta sokat fejlődött, jó lenne, ha minden község ilyen szép lenne, mint Dombiratos. Séta a település „ütőerétől” az egyszer volt kastélyokig Dombiratos Béke utcája a település „ütőere”, Kunágota és Kevermes felé köti össze a falut a világgal. A Béke utca kevermesi végénél beszéltünk meg találkozót Bojcán Lászlóval, az általános iskola karbantartójával, a képviselő-testület egyik tagjával, Dombiratos ezermesterével, akinek a keze munkáját több közterületi, illetve intézményi alkotás dicséri. Bojcán László vállalkozott arra, hogy bemutassa Dombiratost olvasóinknak. Sétánkat a Béke utcában kezdtük. Dombiratoson mozi is, amit ma már csak raktárnak használnak. Bojcán László aggódva te- k i n t m Az oldalt Kovács Erika szerkesztette. Fotó: Kovács Erzsébet.- Településünkön nem spontán építettek házakat, mérnökök tervezték meg a falut, ettől vált négyzethálóssá. Már az 1400- as években is létezett a falu, amit a történelem viharai többször elsöpörtek. A legutolsó betelepedés az 1800-as évekre tehető, a terület ura telkeket osztott ki. A telekosztás a XX. században folytatódott, ekkor alakult ki az újfalusi rész. Nálunk egyformák az utcák, egyformák a porták is, legalábbis nagyságra — mondta elöljáróban Bojcán László. A Béke utcából sorra nyílnak a keresztutcák. Az Árpád utca még földes, talán ez is hozzájárul, hogy egyre néptelenebb. A Petőfi utcában már többen élnek, de csak az innenső felében. Középtájon nagy építkezés folyt a közelmúltban. Egy helyi mezőgazdasági vállalkozó színt és gépudvart épített, amire pályázaton nyert forrást. Az utca újfalusi részen csak kevés a lakott ház.- Sajnos, mi nem tudtunk egyforintos telket felajánlani a fiataloknak, az önkormányzat összes földtulajdona mindössze egy öthektáros erdő. A foglalkoztatási lehetőségeink sem csábítóak, a mi falunk majdhogynem el van zárva a külvilágtól. Az ország éléstára vagyunk, itt nem telepedett meg az ipar. Ide nem jönnek befektetők, nem teremtenek munkahelyeket. Már az idevezető utak is elriasztják azt, akinek pénze van — sorolta a gondokat. Időközben visszatértünk a település „ütőerére”. Itt található a falu legfiatalabb épülete, az adventista templom, amit a kilencvenes évek közepén építettek. Elérkeztünk a falu főutcájához, a Széchenyi utcához. Gondozott, ami egyébként nagyjából a falu egészére jellemző.- Régebben sok volt településünkön a szarvasmarha, akkor még kaszálták a füvet, ma már alig van tehén, és a ház előtti portákat is fűnyíróval gondozzák. Bojcán László közben arról is beszél, hogy gondot jelent, hogy sok a lakatlan ingatlan, melyek állapota évről évre romlik. Az elhalt idősek városi rokonai nem jönnek Dombiratosra, bár ellentétes példa is akad, nem is egy!- Egy holland család örökölt egy házat Nem adták el, hanem felújították, és itt töltik a nyarakat. Többen a fővárosból járnak le hozzánk feltöltődni, pihenni, sőt, gyógyulni. Egy pesti - ma már nyugalmazott - cigányprímás felesége például itt szabadult meg az asztmájától. Nálunk, szemben a fővárossal, csend van és tiszta a levegőNo de térjünk vissza a sétánkhoz! A Széchenyi utcában így előfordul, hogy két egymás mellett élő szomszéd papíron nem ugyanabban az utcában lakik. A Béke utca mellett a Hősök utcája keresztezi még a falut. Itt található az 1800-as évek első felében épült katolikus templom az ősparkkal. Az utca a temetőhöz vezet, ahol éppen egy évvel ezelőtt avattuk fel a haranglábat, amit magam faragtam, erdélyi motívumokkal díA Bojcán László által készített harangláb a temetőben áll. Képünkön Sárost Tibor körzeti főorvos, alpolgármester. Akácfalva, Öregfalu... az iskola tetőszerkezete felé. Az épület már 170 éves, a tetőszer- kezet pedig még eredeti. Ráférne egy nagy felújítás, de ahhoz •: nagyon sok : pénz kell. Ar- : ról is beszél még, hogy a falu erejéhez mérten a legtöbb forrást az iskolára fordítja, mert ha egy falu elveszíti az iskoláját, abba előbb-utóbb belepusztul... A Széchenyivel párhuzamos a Dózsa utca, ahol a 80-as években még épült egy-két új ház, azóta sem. Sétánk során érintettük az öreg falu szélső utcáját, a Kossut utcát is.- A falut félutcák zárják le, amik félig az egyik, félig a másik keresztutca nevét viselik, Dr. Sárosi Tibor körzeti főorvost a falu alpolgármesterét arra kértük, „keresztelje” el Dombiratost másként - Akácfalvának nevezném - mondta. - Hogy miért? Negyvenegyévvel ezelőtt kerültem a településre. A falu utcáin akkoriban rengeteg akácfa volt aminek virágai kellemes illattal árasztották el a települést. Emlékszem arra is, hogy az idősek kint álldogáltak az utcán, és beszélgettek Mindenkinek köszöntek, még az idegeneknek is. Az akácillat és ez a hangulat máig megmaradt bennem. Sajnos, akár Öregfalunak is nevezhetnénk Dombiratost Kevés a fiatat és a lélek- szám is vészesen fogy. járunk, ahol 2000-ben alakították ki a millenniumi parkot. A település középpontjában találhatók az intézmények: az iskola, az óvoda, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és könyvtár, az egészségház, az idősek napközi otthona... Valaha működött szítettem. Tavalyelőtt felújítottuk a ravatalozót, amit sok évtizeddel ezelőtt a Juhász család síremlékéből alakítottak át. Sétánk végén visszatérünk a Széchenyi utcába, ahol Bojcán László még az egykor volt kastélyokról is beszélt. A falu a Ráth- Csipkai uraságoknak köszönheti, hogy az utca köves, ez vezetett az egykori kastélyhoz, amit 1947-ben lebontottak, az anyagából épült fel a mezőkovácsházi kultúrház. „Idegenvezetőmnek” azonban a Ráth- Csipkai kastélynál is jobban tetszett a Kupai-kastély, amit csónakázótó és épített kert ölelt körbe. Mindebből mára csak a tó maradt meg, de az idők folyamán az is eliszaposodott. — Lokálpatrióta vagyok, szeretek itt élni. Igyekvő emberek laknak a faluban, akik a nehéz körülmények között is megpróbálnak talpon maradni — mondta búcsúzásunkkor Bojcán László. Isten akaratából harminchárom évig kántorkodott Nyerges Mária, a falu nyugalmazott katolikus kántora 85 éves. Az alacsony termetű, víg kedélyű hölgyön azonban nem látszik a kor. Istenbe vetett hite által megtalálta a testi-lelki békéjét. Manyika sokat mosolyog, humora sem hagyja cserben soha, pedig nem volt könnyű élete.- 1919 negyedik hónapjának ötödik napján születtem. Nem úgy mondom, hogy áprilisban, mert az olyan bolondos hónap - kezdi nevetve meséim az életét Manyika mélyen vallásos családban nevelkedett, három lány és egy fiú testvére volt, az öt gyermek közül egyet már eltemettek.- Fiatalon engem is utolért a szerelem. A fiút azonban elvitték a háborúba. Négy éven keresztül minden nap imádkoztam azért, hogy épségben, egészségben hazatérjen. így is lett, Isten meghallgatott, a fiú visszajött, de nem engem vett el feleségül. Végtelenül elkeseredtem, elhatároztam, hogy sohasem megyek férjhez. így is lett. Az országban bekövetkezett politikai változás hatására üldözni kezdték a kulákokat, köztük a mi családunkat is. A szüleimnek 19 holdja volt öt gyerekre... Elképzelhetik, micsoda „kulák” család volt a miénk! Apámat elvitték, minket pedig állandóan zaklattak. Nem bírtam tovább, elmentem egy ismerős családhoz mindenesnek. Velük éltem Konyáron, Püspökladányban, Balatonakarattyán. Manyika az ‘56-os forradalom után tért vissza szülőfalujába, Dombiratosra.- A magánéleti megpróbáltatások még közelebb vittek a katolikus egyházhoz. Gönczi Károly esperes-plébános felfigyelt a hangomra, és három évig tanított. 1965-ben szegődtem kántornak, ami 1998-ig, vagyis harminchárom éven keresztül, nyugdíjba vonulásomig kitöltötte az életemet. A 33 év alatt hét plébánossal dolgoztam, mindegyiküket nagyon megszerettem, ők is tiszteltek. Közben rájöttem arra is, hogy a jó isten akarta úgy, hogy csalódjak. Ha engem vett volna feleségül a szeretett férfi, akkor valószínűleg sohasem lett volna belőlem kántor - fogalmazott a 85 éves Manyika minden vasárnap részt vesz a miséken. Jó dolguk van a dombiratosi híNagyon szereti szülőfaluját Manyika kimondhatatlanul ragaszkodik a szülőfalujához, Dombira toshoz, amitől - kényszerből - csupán néhány évet volt távot de amint lehetett, hazatért Azt mondja, most már semmi pénzért nem menne et mert ilyen hely nincs több a világon. Az elmúlt években sokat változott, fejlődött a fala Manyikát csak az bántja, az értékrendek is megváltoztak, persze ez nem csak Dombiratosra, az egész országra jellemző... Manyika, aki elégedett az életével, nem cserélne senkivel.- Igaz, nincs családom, de az utódomat, Szakács Józsefet, aki a kántori hivatásomban felváltott, fiamként szeretem. veknek: egy kántor a karzaton, a másik, a nyugalmazott pedig a padok között dicsőíti az Istent >-rSV Manyika, a falu nyugállományú kántora ma is aktív a ház körüli teendőkben.
